Idős asszonyok tanítják „vissza” a gyerekeknek a mezőségi népdalkincset a Kolozs megyei Búzában

Takácsné Czéghér Anna és Takácsné Szász Piroska a Népművészet Mestere cím birtokosa •  Fotó: Kiss Judit

Takácsné Czéghér Anna és Takácsné Szász Piroska a Népművészet Mestere cím birtokosa

Fotó: Kiss Judit

A Népművészet Mestere díjjal kitüntetett idős helyi asszonyok tanítják „vissza” a gyerekeknek a mezőségi népdalkincset a Kolozs megyei Búzában. A kezdeményezés a Tündérkert elnevezésű, a népi kultúra visszatanítását, a magyar szórványközösségek erősítését is célzó mozgalom keretében született. A Szamosújvártól 30 kilométerre fekvő mezőségi településen jártunk, ahol Takácsné Czéghér Anna és Takácsné Szász Piroska rangidős énekesekkel, Kovács J. István református lelkipásztorral, valamint a gyerekekkel is beszélgettünk a kezdeményezésről és a búzai életről.

Kiss Judit

2024. február 20., 09:432024. február 20., 09:43

A Tündérkert elnevezésű, a népi kultúra visszatanítását, a magyar szórványközösségek erősítését is célzó mozgalom újabb fázisaként frissen született kezdeményezés keretében tanítják a mezőségi népdalkincset a Kolozs megyei Búza község fiataljainak.

A megye délkeleti részén, Szamosújvártól 30 kilométerre fekvő, több mint ezerszáz lelkes (ebből mintegy ötszázan magyarok) mezőségi községben lakó, nyolcvanon immár túli rangidős adatközlők, Takácsné Czéghér Anna és Takácsné Szász Piroska – a Népművészet Mestere cím birtokosai – vállalták, hogy megtanítják a főként, vagy elsősorban a gazdag búzai népdalörökség gyöngyszemeit, s ezek mellett, után közismert dalokat is a helyi fiataloknak.

A búzai református templom •  Fotó: Kiss Judit Galéria

A búzai református templom

Fotó: Kiss Judit

A kezdeményezés a Tündérkert mozgalomba illeszkedik, amely Török Istvánnak, a marosvásárhelyi Spectrum Színház vezetőjének, Szarvas József magyarországi színművésznek és Bogdán Zsoltnak, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészének köszönhetően tavaly ősszel már elindult Búzában. A mozgalmat természetesen felkarolta Kovács J. István, a Búzai Református Egyházközség lelkipásztora: november második vasárnapján 12 fát ültettek el, az utolsó három esztendőben konfirmált búzai gyerekek mindegyike kapott egy csemetét, amelyet ők fognak gondozni. A jövőben ahányan konfirmálnak évente, annyi csemetét fognak elültetni, a faültetéssel azonban nem merül ki a szórványközösség-erősítő cselekvéssorozat, ezért a népi kultúra, tudás élő átadását célzó oktatás is elindult Búzában.

A Búza település környéki mezőségi táj •  Fotó: Kiss Judit Galéria

A Búza település környéki mezőségi táj

Fotó: Kiss Judit

Bogdán Zsolt úgymond „jövevény” a községben, ahol pár éve házat vásárolt, azóta aktívan bekapcsolódik a közösség életébe. Az „élő forrásból”, a legtermészetesebb módon történő népdaltanítást ő ösztönözte a Tündérkert mozgalom keretében: a tanítás február közepén kezdődött, és hétvégenként zajlik, amikor Kovács J. István a kisebb, vallásórára járó, valamint a nagyobb, konfirmálásra készülő gyerekeket oktatja az egyházközség épületében. Ide jönnek el a Népművészet Mestere címmel kitüntetett, gyönyörűen éneklő asszonyok, akik a vallásóra végén együtt énekelnek a gyerekekkel, fiatalokkal. A lelkipásztor azt mondta a mintegy 25 fiatalnak az első népdaloktatási alkalmon, február 10-én: nagyon fontos, hogy ami szépet, jót tettek a nagyszüleik, dédszüleik, azt ők is tegyék meg.

Idézet
Ez tulajdonképpen a hagyomány, hogy ami szép, azt érdemes megőrizni, megtanulni, és ebben segít nektek Anna néni és Piroska néni, az ötlet pedig a Bogdán Zsolté” – hangsúlyozta a lelkész.
Február közepén kezdődött a népdaltanítás a vallás-és kátéórák keretében. Kovács J. István lelkipásztor (előtérben) felkarolta a kezdeményezést •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Február közepén kezdődött a népdaltanítás a vallás-és kátéórák keretében. Kovács J. István lelkipásztor (előtérben) felkarolta a kezdeményezést

Fotó: Kiss Judit

A Búzában hét éve szolgáló Kovács J. Istvánt a község életéről, a református közösségről, a falu demográfiai mozgásairól is kérdeztük. Mint elmondta, a járvány évei miatt is csökkent a templomba járók száma, és a helyi fiatalok száma is apad. „Sokan közülük Szamosújvárra, Kolozsvárra járnak iskolába, így nehezen lehet őket összetoborozni. A községben elsőtől nyolcadikig működik magyar iskola, azután a fiatalok elmennek tanulni. Viszont nagyon ügyesek, segítőkészek, amikor például nyári táborokat szervezünk, akár húsz fiatal is segít nekem” – számolt be a lelkipásztor.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Arról is beszélt, hogy a népdaltanításra azért érkeztek többen, mint a hétvégenkénti vallásórára, mert Bogdán Zsolt elment az iskolába, és minden gyereket külön meghívott. A községnek egyébként mintegy 1100 lakosa van jelenleg, a reformátusok létszáma 430, körülbelül ugyanennyi az ortodox, a többi lakos adventista, pünkösdista. „Több mint hét éve szolgálok itt, akkor 504 volt a reformátusok lélekszáma, tehát hét év alatt több mint hetvennel apadtunk. De nem szeretnénk erre a matematikára építve borúlátóak lenni, hiszen biztató tendenciák is körvonalazódnak: vannak fiatal családok, amelyek látnak abban fantáziát, hogy itt maradjanak és itt boldoguljanak, hiszen eddig a legtöbben elmentek nagyvárosba, külföldre” – fejtette ki a lelkipásztor.

Búzában mintegy 1100-an laknak, a legfrissebb adatok szerint a reformátusok létszáma 430 •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Búzában mintegy 1100-an laknak, a legfrissebb adatok szerint a reformátusok létszáma 430

Fotó: Kiss Judit

Hozzátette, a Búzában maradó fiatalok vállalkoznak. Van, aki autójavító műhelyt működtet, más sajtot készít, van, aki gyümölcsöt termeszt, olyan is, aki méhészkedik, vagy olajat présel, pályázatokat elnyerve állatokat tart, zöldséget termeszt, építkezési vállalkozást vezet, és már három panzió is működik a községben – szóval jellemző rájuk, hogy szorgalmasak és próbálnak itt megélni.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

„A Dési Református Egyházmegyében 47 anyaegyházközség működik, a hozzájuk tartozó leányegyházakkal és szórványgyülekezetekkel mintegy 100 református közösségről beszélhetünk. Én az elmúlt 10 évben háromszor jártam ezeket végig, és azt láttam, hogy sok helyen jóval szomorúbb a helyzet. A Mezőségnek ezen a részén, Szamosújvár vonzáskörében sok kicsi közösség mellett van egy-két nagyobb sziget, ahol a magyarság és a reformátusság szempontjából kissé biztatóbb a helyzet: ide sorolható Szék, Ördöngösfüzes és Búza is. Mindenütt apadnak a közösségek, de az említett helyeken még jó reménységgel tekintünk a középkorúak, és a fiatalok közül azokra, akik itthon maradnak” – emelte ki a búzai lelkipásztor.

Búza fiatal reformátusai. Vallásórára járó gyerekek és konfirmációra készülő ifjak •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Búza fiatal reformátusai. Vallásórára járó gyerekek és konfirmációra készülő ifjak

Fotó: Kiss Judit

Kovács J. István felhívta a figyelmet, hogy

ahol az iskola megszűnik, ott nagyon nagy a lélekszám visszaesése – ilyen helyeken megcsappan a magyarság, és a fiatalok nem látnak fantáziát az ott maradásban. Hozzátette, gyülekezeti szinten is próbálják erősíteni ezeket a „szigeteket”.

„Tavaly szóltam a melegföldvári, feketelaki, katonai, magyarborzási, kékesi gyülekezeteknek, hogy együtt tartsuk a gyerekeknek a Vakációs Bibliahetet, amelyet két évtizede szervez meg a KOEN (Keresztyén Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért Alapítvány). Én itt Búzában 20-25 gyereknek tartom, ők pedig 2-3-nak, és akkor bizony milyen jó, ha együtt lehetnek, ismerkedhetnek a környékbeli gyerekek, kapcsolatok létesülnek. És nagyon jól sikerült, tehát igyekszünk mezőségi szinten is erősíteni az összefogást” – ismertette a lelkipásztor. Kovács J. István egyébként nagyon élményszerűen, interaktív módon, érdekfeszítően tartja a gyerekeknek a vallásórákat, amelybe mi is belehallgathattunk.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekeket együttgondolkodásra készteti, mozgatja, aktiválja. „Harminc éve végeztem el a teológiát, azóta meggyőződésem, hogy a vallásóra elsősorban nem ismeretátadás kell legyen. Nem arról kell szóljon, hogy a pap ledarálja a szöveget, a gyerekek végighallgatják, majd vissza kell mondaniuk azt, hanem

elsősorban meg kell találni velük a hangot, érezzék magukat jól a gyerekek az órán, legyünk egymással közvetlenek. Ha ez megvan, erre épülhet rá a valláshoz való közelítés” – vallja Kovács J. István.

A Népművészet Mestere címmel kitüntetett, fekete fejkendős, fekete ruhás asszonyok idősek, azonban megszólalásukból, énekhangjukból erő és derű árad. Többek közt azt a búzai népdalt tanították meg a gyerekeknek, hogy: „Felmásztam a kemencére, leégett a szoknyám széle, széle, a széle, a szoknyám széle, megver az uram az estére”. De azt a nehezebben megtanulható dallamú éneket is sokszor gyakoroltatták a gyerekekkel, amelynek a szövege így hangzik: „Erdőben, erdőben szép kerek erdőben, epret szed a babám rózsás kötényébe. Szedjed babám, szedjed, hogy el ne hervadjon, hogy a mi szerelmünk félbe ne szakadjon”.

Anna néni a szöveg tanulásakor hozzáteszi: „a szerelem az ugye mindig titok”.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Búzában egyébként négy, a népdalkincset mélyen ismerő, Magyarországra is sok meghívást kapó, díjazott énekes volt, mára csak ketten élnek közülük. A lelkipásztor elmondta, Anna néni szerényen mutatta neki a fényképet, amin Áder János korábbi köztársasági elnökkel látható. „Anna néni azt mondta: nem én kértem, ő kérte, hogy kettőnkről kép készüljön. Piroska néni is gyakran beszél az anyaországi fellépéseiről, gyakran jeles hallgatóság előtt adja elő a szép népdalokat” – mondta el Kovács J. István.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Anna nénit és Piroska nénit is megkérdeztük, miként látják a most induló oktatás lényegét. „Mi úgy gondoljuk, szükségük van a fiataloknak erre a kincsre, hogy ne vesszen el a régi néphagyomány. Nagyon örülünk, hogy 85 évesen is el tudunk ide jönni. Korábban is tanítottuk a gyerekeket, csak nem rendszeresen, jártunk az iskolába is oktatni” – mondta Anna néni. Mindketten felelevenítették, hogy az ő gyerek-és fiatalkorukban természetesen ment a népdaltanulás, nem kellett külön oktatást szervezni, hiszen a sok mulatságban, az öregektől és a fiataloktól is meg lehetett tanulni az énekeket.

„Ma már a lakodalmakban sem ezeket a zenéket zenélik. Mi még ott tanultuk ezeket a zenéket, dalokat, hallgatókat,

a házi mulatságnak úgy mondtuk, hogy „verzsel”, a román szóból (a román vergel kifejezés hagyományos népi mulatságot jelent, ekkor ismerkedtek egymással a fiatalok párkeresés céljából – szerk. megj.). Ezt ősszel tartották, töltött káposztát ettünk ilyenkor, ott tanultuk a dalokat, de persze a szüleinktől is” – mondták az asszonyok.

Takácsné Czéghér Anna elmondta, 2013-ben kapta meg Budapesten a Népművészet Mestere díjat, Takácsné Szász Piroska pedig 2017-ben. „Mi ketten óvodába és iskolába is együtt jártunk. Amikor 1998-ben első ízben vittek Magyarországra, hogy népdalokat tanítsak, kérdezték tőlem, ki lenne még itt Búzában, aki tudna tanítani, akkor mondtam, hogy Piroska lenne az. Sok helyen tanítottunk már, Budapesten, Szentedrén, más magyarországi városokban is, Szlovákiában, Kassán, Révkomáromban, Ausztriában is, sok helyen felléptünk színpadon” – emlékeztek az asszonyok. Azt mondta Anna néni,

szomorú, hogy Búzából is szétszóródik a fiatalság, neki most született dédunokája Belgiumban, unokái Magyarországon élnek, csak egyikük él Szamosújváron.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

„Nincs már itt sajnos, aki bálokat szervezzen. Régen fonók is voltak, sokan éltek itt egy családban, olyan is volt, hogy három-négy meny, ma más a helyzet. De azt, hogy a népdalokat átadjuk a gyerekeknek, fiataloknak, szívügyünknek tartjuk” – mondta Anna néni és Piroska néni.

A konfirmációra készülő lányok közül többen ismerték már az elhangzó népdalokat, de a kisebb gyerekek számára sem voltak azok ismeretlenek. Amint a nagyobb lányoktól megtudjuk, egymástól is tanulták a népdalokat, de az idősebb rokonaiktól is. Vincze Koncz Noémi és Máthé Eliza is azt hangsúlyozta, nagyon szeretik ezeket a népdalokat, és elég sok éneket tudnak. A hetedikes és nyolcadikos lány jelenleg a búzai iskolába jár, nyolcadik osztályt követően a szamosújvári Kemény Zsigmond szórványkollégiumba készülnek.

Takácsné Szász Piroska és Takácsné Czéghér Anna tanítja meg a gyerekeknek a mezőségi népdalokat •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Takácsné Szász Piroska és Takácsné Czéghér Anna tanítja meg a gyerekeknek a mezőségi népdalokat

Fotó: Kiss Judit

Anna néni és Piroska néni élő módon átadott népdalkincse iránt a kolozsvári Sigismund Toduța Zeneiskola tizenegyedikes diája, Bogdán Gyopár is érdeklődik, aki zongoraművésznek készül, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián szeretné folytatni a tanulmányait. Az oktatáson jelen volt ő is, annál is inkább, mivel a budapesti felvételire negyven népdalt kell megtanulnia, és úgy érzi, úgy a legautentikusabb, ha a „tiszta forrásból” sajátítja el.

„Azért fontos, mert ez élő kapcsolat a népdallal, a magunk örömére meg a másokéra is, hiszen kihalófélben van már.

Ezeket a dalokat újra kellene tanulni, ahogy Búzában is újra próbálja tanulni a fiatalság. Azt mondják, a verset mondani kell, a népdalt pedig énekelni” – fogalmazott Gyopár.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

korábban írtuk

Elhunyt Füstös János mezőségi táncos, a Népművészet Mestere
Elhunyt Füstös János mezőségi táncos, a Népművészet Mestere

Elhunyt Füstös János mezőségi táncos, a Népművészet Mestere, a Kolozs megyei Feketelak szülöttje – közölte a szamosújvári Téka Alapítvány.

korábban írtuk

Mezőség és Maros mente határzenéje – Vajdaszentivány a Kossuth Rádióban
Mezőség és Maros mente határzenéje – Vajdaszentivány a Kossuth Rádióban

A magyarországi közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora augusztus harmadik hetében Vajdaszentiványba látogat. A zenei összeállításban a szerkesztő falusi vonós bandák felvételeiből válogat a Felső-Maros vidékéről.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon

Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon
2025. július 01., kedd

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba

Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba
2025. július 01., kedd

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség

A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség
2025. július 01., kedd

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után

Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után
2025. július 01., kedd

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron

Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron
2025. július 01., kedd

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően

A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően
2025. július 01., kedd

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak

Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak
2025. július 01., kedd

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”

A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”
2025. július 01., kedd

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést

Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést
2025. június 30., hétfő

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek

Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek