Megháromszoroznák az iskolai nevelési tanácsadók számát, de aggodalmakat szül az átszervezés

A hazai tanintézetekben 2027-ig 10 ezer nevelési tanácsadó kell hogy tevékenykedjen, miközben jelenleg kevéssel több mint 3 ezer szakembert foglalkoztatnak a közoktatási rendszerben, jelentette ki Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint erre mindenképpen szükség van, ám kulcskérdés, hogy anyagi forrásokat is rendeljen a kormány az ambíciós projekt mellé.

A szakma ugyanakkor attól tart, hogy az átszervezéssel szétverik a jelenleg egyre jobban működő, csak valóban szakemberhiánnyal küzdő rendszert.

Az oktatási miniszter arról beszélt, jelenleg olyan helyzetek is vannak, amikor egy iskolai tanácsadóhoz 2400 diák tartozik, fizikai lehetetlenség, hogy mindannyiukkal érdemben foglalkozzon, holott egyre inkább szükség lenne a munkájukra. A tárcavezető az érintettek jelenlétében szervezett bukaresti közvitán kifejtette, az oktatási törvénytervezet vonatkozó cikkelyei szerint a megyei oktatási igazgatóságokká alakuló tanfelügyelőségek keretén belül lenne egy olyan ügyosztály, amely koordinálná és vezetné a nevelési tanácsadókat, és átvenné a jelenlegi megyei erőforrás- és nevelés-tanácsadó központok feladatait.

Minden nevelési tanácsadó megtartaná a tanügyi alkalmazotti státust ennek minden előnyével, viszont nem lenne óraadási kötelezettsége.

A tanintézetben pszichológusra és tanácsadóra is szükség van, ezért a költségvetésből fedezik, hogy a szakemberek mind a két képesítést megszerezzék. Minden tanintézetben kell hogy legyen egy szakember, aki feltérképezi minden gyerek szintjét, amikor bekerül a közoktatási rendszerbe, majd segíti az iskolai évek során, növeli a jóllétét, egyéni tanulási stratégiákat dolgoz ki, hogy minden diák elérje a potenciálja maximumát, részletezte a miniszter.

Hozzátette, legtöbb 500 iskolásra és óvodásra vagy 300 óvodásra kell jusson egy tanácsadó.

Jelenleg a tanácsadók számára a tanintézet munkapont, viszont a tervezet értelmében a tanintézet alkalmazottaivá válnak. Fontos feladatuk lesz az iskolaelhagyás csökkentése, az iskolán belüli erőszak és bántalmazás megelőzése, a pályaorientáció, szögezte le a miniszter.

Mindez akkor lesz megvalósítható, ha sikerül anyagi erőforrást a célkitűzések mellé rendelni, szögezte le megkeresésünkre Kallós Zoltán oktatási államtitkár. Hozzátette, ha a jelenlegi valamivel több, mint 3000-ről 10 ezerre sikerül növelni a nevelési tanácsadók számát, a gyakorlatban azt eredményezné, hogy minden tanintézetben lenne tanácsadó, aki részben pályaorientációval, részben egyéb, a tanintézetben felmerülő problémákkal kapcsolatosan ad tanácsot a diákoknak.

„Erre nagy szükség van, hiszen a világjárvány alatt és után megváltozott a társadalom, sokan elszigetelődtek, sőt sok diák és felnőtt számára természetessé vált ez az állapot, nehezen illeszkednek vissza a közösségbe, ugyanakkor a verbális és fizikai bántalmazás is tetten érhető a tanintézetekben” – fejtette ki a szakpolitikus.

Rámutatott, jelenleg a tanácsadók a megyei központokhoz tartoznak, a tervezet szerint átkerülnének az iskolákhoz, ami azért fontos, hogy legyenek részesei az iskolai közösségnek.

Minden gyereknek szüksége van a nevelési tanácsadóra, ez most nem valósítható meg, mert kevés a szakember. Viszont ha minden tanintézetben lesz tanácsadó, akkor is támaszkodnia kell a többi pedagógusra, akik rendszeresen találkoznak a gyerekekkel, részletezte az államtitkár, aki támogatja azt az elképzelést, hogy a tanácsadók az iskolák fennhatósága alá kerüljenek. Kallós Zoltán hangsúlyozta, a tervezet közvitán van, ha lesznek jobbító javaslatok, módosítják, és olyan formában kerül a parlament elé.

A szakma felháborítónak tartja az átszervezésre vonatkozó terveket – mondta el lapunknak Szőcs Levente, a Kovászna Megyei Erőforrás és Nevelés-tanácsadó Központ vezetője. Rámutatott, azzal, hogy megszüntetik a központokat, egy országos szinten jól működő hálózatot vernek szét, és visszatérnek a húsz évvel ezelőtti modellhez, amikor az iskolákhoz tartoztak a nevelési tanácsadók. Első olvasatra talán jól hangzik az átszervezésre vonatkozó elképzelés, de ezzel valójában leértékelik a tanácsadó munkáját, és kiszolgáltatják őket a tanintézetek vezetőségének.

Jelenleg a kívülálló státus szavatolja a nevelési tanácsadónak, hogy objektíven lépjen fel a diák érdekében, részletezte a központ vezetője.

Hozzátette, a veszély abban rejlik, hogy nem minden iskolában értik pontosan, mi a tanácsadó szerepe, előfordul, hogy rábízzák a rossz magaviseletű gyerekeket, hogy foglalkozzon velük, mert különben zavarják az óra menetét. Az is előfordul, hogy elvárják tőle, hogy mintegy varázsütésre „javítsa meg” a feleselő vagy rosszul teljesítő gyereket. Évek óta próbáljuk megértetni a szakma lényegét, de sokan még a nevelési tanácsadó, a tanácsadó tanár vagy iskolapszichológus feladatköröket is keverik, mondta az igazgató.

Hozzátette, az elmúlt években sokat léptek előre, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a pályaorientációra, karrier-tanácsadásra, a diákok felmérésére.

Szőcs Levente szerint a szakemberek számát kellene növelni, ha országos szinten legalább még 300 nevelési tanácsadót alkalmaznának, hatalmas előrelépést jelentene. Az oktatási törvény előírja ugyan, hogy minden 800 gyerek után kellene tanácsadó tanár, és 500 után logopédus, de ezt senki nem veszi figyelembe a minisztériumban, nem engedélyezik az alkalmazásokat. Kovászna megyében például az aktuális törvényi keretek értelmében kétszer annyi tanácsadót és iskolapszichológust lehetne foglalkoztatni, mint ahányan vannak, de a minisztérium nem engedélyezi az állások létrehozását.

„Csúsztatás azt mondani, hogy jelenleg a nevelési tanácsadók nincsenek ott az iskolákban. Akik dolgoznak, ott vannak, viszont rengeteg tanintézetben nincs tanácsadó, mert nem hagyják jóvá az alkalmazást. Háromszéken a tanintézetek szintjén 40 százalék, a diáklétszám szintjén 50 százalékos a lefedettség. Vagyis a tanintézetek 60 százalékában soha nem látnak tanácsadót, emiatt az a látszat, hogy nincsenek jelen az iskolákban. Alkalmazni kell, és akkor ott lesznek” – szögezte le a központ vezetője.

Szőcs Leventének ugyanakkor aggályai vannak, hogy lesz-e pénzügyi fedezet a nevelési tanácsadók létszámának megháromszorozására, másrészt, hogy lesz-e elegendő szakember, akit felvegyenek.