Meggyalázták Wass Albert marosvécsi sírját

Fotó: A szerző felvétele

Ismeretlen tettesek gyalázták meg a hét közepén Wass Albert marosvécsi végső nyughelyét. A Kemény család várkastélya szomszédságában lévő sziklatömbről eltávolították az író és költő arcát tartalmazó bronzplakettet, és a piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorúkat. A koszorúkat a sír mellett, a sárban, összetaposva találták meg az arra járók. A helyszínelő rendőrök szerint a falutól néhány száz méterre, az erdő szélén fekvő sír meggyalázása frissnek tűnik, elkövetői valószínűleg a hét közepén cselekedtek. A tettesek megrongálták az Erdélyi Helikon emlékére állított kopjafát is.

2011. április 14., 14:362011. április 14., 14:36

Annak ellenére, hogy jó évtizede a kastéllyal és a helikoni asztallal együtt a mezőségi Válaszúton született gróf kegyhelye is zarándokhelyé nőtte ki magát, az utóbbi napok szeles-esős időjárásában nem sokan keresték fel a sírt.

Szerda délután a helyszínre érkezett az író Németországban élő fia, Wass Endre is, aki elképedve vette tudomásul a tényeket. „Én attól féltem, hogy elvitték édesapám sziklába helyezett hamvait is. Szerencsére nem így történt, az urna jól bebetonozva a helyén van” – mondta el a Krónikának Wass Endre. Kérdésünkre, hogy nemesfém-tolvajokra vagy egy nacionalista csoportosulásra gyanakszik inkább, az Amerikában 1998-ban elhunyt író fia inkább az utóbbiakra tippelt.

Hasonlóan vélekedett a Felsőmarosmente Wass-kultuszát éltető Bartha József holtmarosi református lelkész is. „Akit csak a réz vagy a bronz érdekel, az nem tépi le a koszorúról a szalagot és nem tapossa sárba. Különben a rendőrségi jegyzőkönyv is sírgyalázást tartalmaz” - hangsúlyozta a lelkipásztor. Az utóbbi években Bartha több ízben is szembesült az elvakult nacionalizmus megnyilvánulásaival. Előbb kénytelen volt a templomba menekíteni az Isten háza előtt felállított Wass-szobrot, majd többször is rendbe tetetni az íróról elnevezett szalárd-völgyi forrást.

A kolozsvári népbíróság 1946-ban hozott ítélete alapján háborús bűnösnek minősített Wass Albert sírján kívül az Erdélyi Helikon emlékére állított kopjafát is megrongálták. Az ismeretlen tettesek megpróbálták eltávolítani a sírtól néhány méterre lévő talapzatról azt a márványtáblát, amelyet báró Kemény János unokája, Nagy Géza állíttatott a nagyapja kastélyában 1926 és 1944 között megfordult ötvenöt író és költő emlékére.

„Azzal, hogy megpróbálták lefeszíteni a márványlapot, tisztán kiderül, hogy nem színesfém-gyűjtők látogattak a marosvécsi kastélykertbe” – vonta le a következtetést a jelenleg a közeli Galonyán élő Nagy Géza.

A Wass család nem sokat remél a nyomozó hatóságoktól, de eltökélt szándéka, hogy újraöntesse Hunyadi László marosvásárhelyi szobrász által készített domborművet. Egyelőre csak Wass Albert egyik verssora olvasható az óriási kőtömbön: A kő marad.

Lomnici Zoltán: az emberi jogi szervezetek lépjenek fel az emlékhelyek megrongálása miatt
Emberi jogi szervezetek fellépését sürgeti az emberi jogok és az emberi méltóság védelme érdekében alakult magyarországi civil szervezet, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke a határon túli magyarság emlékhelyeinek megrongálása és a hátrányos megkülönböztetések miatt. Lomnici Zoltán csütörtökön kifejtette: a civil szervezetek kiállása sok esetben hatékonyabb lehet, mint a politikai, kormányzati fellépés. Lomnici Zoltán szerint a magyar emlékhelyek meggyalázásai bűncselekmények, nem pedig gyerekcsínyek, s a tudatos megfélemlítés szándéka állhat mögöttük. Ezért a politikai fellépés mellett „emberi jogi vonalon” is fel kellene lépni a határon túli magyarság érdekében – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, e szervezeteknek rá kell mutatni arra, hogy egy európai uniós tagállamban nem lehet tűrni sem a szoborrongálást, sem pedig azt, hogy bárkit hátrány érjen a magyar nyelv használata miatt. Lomnici Zoltán emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban több esetben is magyar történelmi emlékhelyeket, sírokat rongáltak meg. Mint elmondta: meggyalázták, majd megrongálták Esterházy János felvidéki magyar politikus kassai szobrát, később Kárpátalján felgyújtották, majd megrongálták és horogkereszttel festették le a vereckei honfoglalási emlékművet. Néhány héttel ezelőtt pedig a délvidéki Adán letakarták Damjanich János szobrát, továbbá a délvidéki magyarirtás több emlékhelyét megszentségtelenítették.