Titkos művelet. A városháza azt ígéri, a forradalom évfordulójára elkészülnek a javítással
Fotó: Haáz Vince
Kellemetlen félreértésre adott okot Marosvásárhely 1989-es forradalmárjai és a városháza közti kommunikációhiány. Az önkormányzat nem értesítette az illetékeseket, hogy javítás végett leszerelte az áldozatok emlékművének egy részét, a megcsonkított alkotással szembesülő December 21. Marosvásárhely Mártír Város Egyesület tagjai pedig a hősi halottak emlékének a meggyalázására gyanakodtak.
2019. november 26., 08:272019. november 26., 08:27
„Istenkáromlás, meggyalázás Marosvásárhelyen! Levágták a győzelem jelét a forradalom hőseinek emlékművéről!” – ezzel a két hangzatos mondattal indította közösségi oldalán tett román nyelvű bejegyzését Hamar Alpár Benjámin, a December 21. Marosvásárhely Mártír Város Egyesület elnöke, miután meglátta, hogy a Győzelem téri emlékműnek egy része eltűnt. Érdeklődésére napokig senki nem tudott választ adni arra, hogy ki szerelte le, lopta el vagy csúfolta meg az 1989-es forradalomban lelőtt hat marosvásárhelyi áldozat emlékhelyét. Néhány napos késéssel, utólag derült ki, hogy a keresztek fölé emelkedő győzelmi jelet a városháza alkalmazottai távolították el – javítás végett. Sorin Vintilă Meşter, a kormány forradalmárokért felelős államtitkárságának volt vezetője viszont arra figyelmeztette a hatóságokat, hogy a szerzői jogokat szabályozó törvény szigorúan tiltja az emlékművekbe való beleegyezés nélküli beavatkozást. A vásárhelyi mártírok emlékére emelt alkotás nem szerepel a városháza leltárán, ezért elvileg nem volna akadálya annak javításába kezdeni.
Hamar Alpár Benjámin, akit 1989. december 21-én a város főterén lőttek meg, úgy véli, a Maros megyei és vásárhelyi hatóságok következetesen semmibe veszik a forradalmárokat: mind az áldozatok özvegyeit és árváit, mind a sebesülteket.
Noha már a ’90-es évek elején hangsúlyozták, hogy a fából készült emlékmű csak ideiglenesen hivatott jelezni, hol estek el az áldozatok, az eltelt közel harminc év alatt a hatóságok nem törekedtek annak kicserélésére. „Úgy tíz évvel ezelőtt valamiféle sárkányos szobrot akartak lenyomni a torkunkon, amelyet a polgármesteri hivatal egyik házi szobrásza készített volna el. Nekünk az nem kellett, hisz semmi közünk Szent Györgyhöz, nekünk ugyanaz kell kőből, ami most megvan fából!” – szögezte le lapunknak nyilatkozva Hamar Alpár Benjámin. A forradalmárszervezet vezetője hozzátette,
Erre ő mindig odament, és bicskával vagy ollóval kifaragta a közepét, elvégre a szocialista címertől megfosztott zászló már ’89 decemberének forró napjaiban a forradalom jelképévé vált.
Fotó: Haáz Vince
Hamar azt is megalázónak tartja, hogy évről évre azok próbálnak szónokolni és tetszelegni az emlékmű előtt, akik harminc évvel ezelőtt a barikád túlsó oldalán álltak, és közvetlenül vagy közvetve felelősek a főtéren elhunyt hat férfi haláláért. „Sem a hadsereg, sem a hírszerző szolgálat, sem a prefektúra képviselői soha egy fél szóval bocsánatot nem kértek elődeik gaztetteiért. Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzat a tömeggyilkos Ştefan Guşának akart szobrot emelni” – nehezményezte Hamar Alpár Benjámin.
Az egyesületi elnök szerint az is a román állam hozzáállását tükrözi, hogy a hat áldozat után maradt több mint egytucatnyi árva gyermek közül egyetlen egynek sikerült egyetemet végeznie. „Nem azért, mert a többi balfék volt, hanem egyszerűen nehéz gyermekkora volt. Félig árván és teljesen megalázva nőtt fel!” – vallja Hamar.
Cosmin Blaga, a városháza szóvivője lapunktól szerzett tudomást az emlékmű megcsonkításáról. Mivel nem szerepel az önkormányzat leltárában, kizártnak tartotta, hogy a polgármesteri hivatal karbantartói szerelték volna le a győzelmet jelképező v alakba nyitott stilizált ujjat. Utólag azonban kiderítette, hogy a közterület-fenntartó igazgatóság munkatársai távolították el az emlékmű felső részét. „Szó sincs a kegyhely meggyalázásáról vagy megcsonkításáról. A kollégák jobbító szándékkal szerelték le a győzelem jelét, amely részben elkorhadt, részben eltörött” – pontosított Blaga, hozzátéve, hogy az önkormányzat éppen a forradalmárok kérésére ajánlotta fel a segítségét. A városházi illetékes ugyanakkor arról biztosított mindenkit, hogy a ’89-es tragikus események évfordulójára az emlékmű kiegészül.
Továbbra sem jelzi tábla a forradalmárról elnevezett utcát
Közel sem tapasztalható jó szándék az önkormányzat részéről a Pajka-üggyel kapcsolatosan. A városháza évekig halogatta a forradalomban elhunyt marosvásárhelyi harcos, Pajka Károlyról elnevezett utcát kitáblázni. A tanácsosok másfél évtizeddel ezelőtt hozott döntése szinte hiábavalónak bizonyult: a városháza előbb a régi, CFR nevén tüntette fel a Dózsa Györgyből nyíló kis utcát, majd amikor kiírta Pajka nevét, fittyet hányt a magyar helyesírási szabályokra. A hivatal végül a hibásan feliratozott táblák leszerelésével „oldotta meg” az ügyet. Marosvásárhely hat hősi halottja közül Pajka Károly az egyetlen, akiről harminc évvel a forradalom után van is utca elnevezve, meg nincs is. Az áldozat egyik fia, Pajka Attila is értetlenül áll a vásárhelyi gúnyolódás előtt. Mint mondta, a családot egyfelől zavarja, másfelől beletörődött, hisz, amint fogalmazott, „ez Románia”. Évekkel ezelőtt a Pajka fiúk még eljártak a városházára, és időnként jelezték, hogy apjuk neve hol tévesen, hol hiányosan, hol sehogy nem jelenik meg a róla elkeresztelt kis utcában. „Egyszer kijavították a táblát, aztán kicserélték és megint elrontották, most meg leszerelték… Sok mindent elárul a román államról, hogy harminc évvel a forradalom után sem hajlandó tiszteletben tartani a decemberi hősöket” – jegyezte meg szomorúan Pajka Attila. A fiatalember már nem hisz semmiféle ígéretben; mint mondta, eddig egyetlen illetékes személy sem tartotta be a szavát. Az elmúlt két év alatt csupán a Krónikának hárman – magyar alpolgármester, önkormányzati képviselő, városházi osztályvezető – nyilatkozták, hogy napokon belül megoldják a helyzetet. A négy darab „Strada Pajka Károly utca” feliratú, darabonként mintegy 30 lejbe kerülő táblát azóta sem sikerült elkészíteni.
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
Szívet melengető gesztussal reagált a kolozsvári CFR a közelmúltban történt erőszakos, magyarellenes incidensre.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóra történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az eredetileg háromévesre tervezett munka kezdete után hét és fél évvel elkészülhet végre egy vasúti alagút a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó Arad megyei szakaszán.
Az átlagosnál melegebb idő várható húsvétra az ország régióinak többségében, még akkor is, ha változékony égboltra és viharokra is kilátás van – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nagycsütörtökön délelőtt tartották a gyulafehérvári székesegyházban a hagyományos krizmaszentelési szentmisét, amelyen közel száz pap és számos zarándok vett részt – közölte a közösségi oldalon a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Nem fenyegeti veszély a lakosságot és az infrastruktúrát, a Hunyad megyében található Valea de Pești (magyarul halasvölgyet jelent) gát normál paraméterekkel működik – közölte csütörtökön az Országos Vízügyi Igazgatóság.
Nagyszabású projekt keretében bővítik a közlekedési hálózatot: síneket cserélnek, autóbusz- és villamosjáratokat terjesztenek ki a külvárosokban, új villamosmegállókat telepítenek, és ötven fölé akarják emelni az új, energiahatékony villamosflotta számát.
Egy 40 kilogrammos óriási harcsát fogott a Maroson egy alsókövesi férfi. A dolog szépséghibája, hogy tiltott módszerrel akasztotta horogra az óriási példányt, ráadásul horgásztilalom idején, amiért súlyos pénzbírságot kapott.
szóljon hozzá!