Az elmúlt húsz év eredményeit vizsgálva inkább a stagnálás és esetenként az időszakos javulás utáni kisebb-nagyobb visszaesések jelenségei mutathatók ki következetesen. Mindezt a következetlen tananyagi oktatáspolitika, a ciklusközi és ciklusvégi értékelési formák körüli összevisszaság okozza, illetve a magyar kisebbség esetében a helyzeten minden évben súlyosbít a román nyelv vizsgakörülmények közötti alkalmazása is. Ferencz S. Alpár rámutatott, bár a számok szerint például Hargita megye e tekintetben az utolsók között szerepel, gyakorlatilag az átmenési arány, a jegyek átlagának alakulása hasonlónak mondható a tavalyi vagy tavalyelőtti eredményekhez.

korábban írtuk

Fellebbezés után sem sikerül magyar tagozaton oktató javítótanárhoz irányítani a magyar diákok román dolgozatát

Bár nem derült ki, hol oktató pedagógusok javították a Kolozs megyei magyar diákok román nyelvből írt érettségi dolgozatát, Kolozsvár központi magyar iskolái közül kettőben is jobb eredmények születtek a megmérettetésen románból idén, mint tavaly.

„Továbbra is a román nyelv oktatása az, ami lehúzza az érettségi eredményeket. Az összes többi tantárgy esetében nem mondhatjuk azt, hogy katasztrofálisak az eredmények. Az RMPSZ-nek egyelőre még nem volt ideje alaposan értékelni az eredményeket, de az biztos, hogy

Hozzátette, azért is hangsúlyozza ki, hogy az elkövetkező időszakra, hiszen a mostani érettségizők nemzedéke az utolsó generáció volt, amely még a többségi tananyag alapján tanulta a románt – e tekintetben a sajtóban több téves információ is napvilágot látott. „A tizenkettedikesek a többségi tananyag szerint tanultak, és érettségiztek. Ugyanazon tananyag szerint tanultak és érettségiztek ezek a gyerekek, akárcsak a román tagozaton tanuló iskolatársaik. A jelenlegi 11. osztály már az új, speciális tananyag szerint tanul, ők idén ősszel kezdik meg a 12. osztályt. Tehát ők az elsők, akik az új tananyag szerint fognak érettségizni” – mutatott rá Hargita megye egykori főtanfelügyelője.

Felhívta a figyelmet,

„Azt is ki szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar gyermekek anyanyelvből továbbra is jobbak, mint a román tagozaton tanulók, ugyancsak anyanyelvükből – összességében véve” – jelentette ki az RMPSZ alelnöke. Kifejtette, a román nyelv oktatását továbbra is az oktatási módszertani kérdések, illetve a nyelvi háttér biztosítása befolyásolja nagy mértékben.

Rámutatott, e tekintetben képezték már a románt oktató pedagógusokat – napközitől egészen a gimnáziumi oktatásig –, hogy a magyar gyerekeknek miként tanítsák idegennyelvi szemlélettel és módszerekkel az állam nyelvét. Ez a képzés 2023 őszén fejeződött be. „Ennek kimutatható hatását még nem lehet elvárni, hogy meg is mutatkozzon a nyári vizsgán. Az átalakulásnak nagyon hosszú folyamatnak kell lennie. Idő kell ahhoz, amíg egy évtizedeken keresztül filológia-centrikus vagy irodalomoktatás centrikus módszeren szocializálódott pedagógus átáll az idegennyelv-tanári módszertani eszköztár használatára. Ennek a folyamata nem egy-két év, hanem inkább 5, akár 10 év is, amennyiben a továbbképzési rendszer ebben az ütemben működik.

Kifejtette, az érettségi átmenési arányok és eredmények feldolgozása fontos a jövőbeni hatékonyítás érdekében, de nagyon rövid távon az új tananyagtól még nem lehet elvárni látványos javulást. „Ez szakmódszertani kérdés, láthattuk, hogy például nyolcadikban sem javultak látványosan románból az eredmények. A többi tantárgy esetében azt látjuk, hogy nem szükséges olyan hangsúlyos paradigmaváltás, mint a román nyelv és irodalom esetében, ellenben

De még egyszer mondom, a román oktatás eredményességéhez szükséges paradigmaváltás rövid távon sajnos nem fog eredményeket mutatni” – mondta Ferencz S. Alpár.

korábban írtuk

A diákok több mint háromnegyede vizsgázott sikerrel az érettségin; Kolozs megye listavezető, Hargita sereghajtó

A vizsgázók 76,4 százalékának sikerült az érettségije az óvások előtti eredmények szerint – jelentette be hétfőn Ligia Deca oktatási miniszter azt követően, hogy közzétették az első eredményeket.