Fotó: Rostás Szabolcs
Az RMDSZ a magyar választók „józan eszére” bízza, hogy kire szavaznak a romániai államfőválasztás második fordulójában, Kelemen Hunor elnök ugyanakkor a Krónikának elárulta: a hivatalban lévő elnök nevére üti majd a pecsétet.
2019. november 13., 15:522019. november 13., 15:52
2019. november 22., 10:582019. november 22., 10:58
Elvégezte az államelnök-választás első fordulója eredményének elemzését az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT), és az alakulat vezetőségének a megmérettetés napján kinyilvánított értékeléséhez hasonlóan jónak nyilvánította azt. A vezető grémium – amely a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülése között az RMDSZ döntéshozó testülete – szerdai kolozsvári ülése utáni sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor szövetségi elnök, államfőjelölt elmondta, 220 településen nyertek, az országosan szerzett 3,9 százalékos szavazatarány pedig az adott társadalmi kontextusban jó eredménynek számít.
Kelemen közölte, kielemezték a megmérettetés második fordulójának lehetséges forgatókönyveit, és mivel három nappal az első kör után Klaus Johannis és Viorica Dăncilă közül egyik államfőjelölt sem kérte az RMDSZ, a magyar közösség támogatását, egyik mellett sem teszik le a voksukat.
„Ilyen körülmények között senkit nem támogathatunk, egyik jelölt mellett sem kampányolhatunk. Arra kérjük a magyar választópolgárokat, hogy józan eszük szerint szavazzanak. Bízunk a saját választóink bölcsességében, arra kérjük őket, hogy menjenek el szavazni, mert fontos, hogy alakítsuk a dolgok menetét” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Klaus Johannis számít a romániai magyarok szavazatára, még akkor is, ha erre nem mozgósít az RMDSZ. Mindezt maga a második mandátumára pályázó államfő jelentette ki szerdán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) székházában tartott sajtóértekezletén.
Lapunk nehéz helyzetbe hozta Kelemen Hunort, amikor feltette a kérdést: ismerve Klaus Johannis első mandátumának eredményeit és hiányosságait, továbbá Viorica Dăncilă volt miniszterelnök eddigi tevékenységét, a talpon maradt két jelölt közül mégis kit tart alkalmasabbnak, kit „ajánl” a magyar választópolgárok figyelmébe, illetve ő kire szavaz. „Nehéz helyzetbe hozott, szinte megválaszolhatatlan a kérdés. Próbálok én is okosan dönteni, és az összes elégedetlenségem, mérgem ellenére az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó jelöltre ütöm a pecsétet november 24-én” – válaszolta a Krónikának Kelemen Hunor, kimondatlanul is a jobbközép Johannisra utalva.
Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, volt miniszterelnök lesz a hivatalban lévő Klaus Johannis jobboldali államfő ellenfele az államfőválasztás második fordulójában a hivatalos, közel végleges részeredmények szerint.
Lapunk megkérdezte az RMDSZ vezetőjét, mi a véleménye az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által megfogalmazott bírálatról, miszerint az általa államfőjelöltként elért 3,9 százalékos eredmény nem tükrözi az erdélyi magyarság hat százalékos számarányát.
– fogalmazott reagálásában Kelemen.
Fotó: Rostás Szabolcs
Megtévesztőnek és károsnak ítél az EMNP minden olyan próbálkozást, mely magyar sikerként igyekszik bemutatni az RMDSZ jelöltje által az államfőválasztáson elért eredményt. A néppárt egyeztetést sürget a Kelemen Hunor vezette szövetséggel.
Az RMDSZ elnöke hozzátette, az idei államfőválasztáson elért eredménye (357 ezer szavazat – szerk. megj.) ugyanannyi, mint ha összeadjuk az öt évvel ezelőtti megmérettetésen gyűjtött voksait az EMNP színeiben indult Szilágyi Zsolt szavazataival. (A pontos adat ehhez képest a következő: Kelemen Hunor 329 ezer, míg Szilágyi Zsolt 53 ezer szavazatot kapott 2014-ben).
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) értékelése szerint a Kelemen Hunor államelnökjelölt által elért eredmény a magyar pártok és politikai szervezetek összefogásának a hiányát tükrözik.
„Jónak tekintjük a mostani eredményt, hiszen több voksot kaptam, mint 2014-ben. Ugyanakkor ne feledjük, hogy államfőválasztásról van szó, amelyet külön rendeztek a parlamenti megmérettetéstől. Teljesen téves konklúzióra vezetne eltekinteni ezektől a körülményektől” – vélekedett a szövetségi elnök. Kelemen hozzátette ugyanakkor, hogy akárcsak 2014-ben és 2016-ban, 2020-ban sem az RMDSZ-en fog múlni az EMNP-vel és az MPP-vel való együttműködés, most azonban nem kíván velük foglalkozni, mert szerinte „van elég bajuk amúgy is”, előbb oldják meg a belső gondjaikat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás