Marosvásárhely: tízezrek távhő nélkül

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

A központi fűtési rendszerben maradt körülbelül 25 ezer marosvásárhelyi családot – körülbelül 75 ezer személyt – az a veszély fenyegeti, hogy egyre gyakrabban lesznek kénytelenek nélkülözni a meleg vizet, télen a fűtést. Csütörtökön 43 kazánházban zárta el a gázcsapot az E.On, mivel a távhőszolgáltató Energomur közel 25 millió lejjel tartozik a gázszolgáltatónak. A városvezetők időről-időre furcsa javaslatokkal állnak elő, miközben a régi adósságok koloncától az önkormányzat és az Energomur sehogy sem tud szabadulni. Időnként különféle számadatok jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy ki kinek mennyivel adósa.

Máthé Éva

2010. április 16., 14:282010. április 16., 14:28

Az E.ON Gaz szerint pontosan 24,3 millió lejt kell kapnia a vásárhelyi fogyasztóktól ahhoz, hogy rendben menjenek ezután is a dolgok, ne zárja el a gázcsapot a vásárhelyi kazánházakban. Az Energomur sajtószóvivője, Bota Edit legutóbb azt közölte az újságírókkal, hogy 4,2 millió lejjel a tulajdonosi társulások, 30 ezer lejjel az egyéni szerződéssel rendelkezők, 77,4 ezer lejjel a gazdasági egységek és 868,5 ezer lejjel a közintézmények tartoznak nekik. Csütörtökön a szóvivő lapunknak azt nyilatkozta, azokban az iskolákban, óvodákban – mintegy 15-ben – ahol az Energomur a szolgáltató, nincs fűtés és meleg víz. Ugyanígy járt egy kórház, és több orvosi rendelő is.”

Több lakásban hideg víz sem lesz

A legújabb ijesztő fenyegetés arról szól az Energomur részéről, hogy ha bezárják a kazánházakat, szélnek eresztik a dolgozók egy részét – legutóbb 290 személyről beszéltek –, így a hidegvíz-hálózatot működtető berendezések is leállnak, és a toronyházak felső szintjeinek lakói hideg víz nélkül maradhatnak. Claudiu Maior alpolgármester nem először teszi közzé azt az elképzelését, miszerint mindenkinek le kellene válnia a közös hálózatról, egyéni kiskazánokat kell szereltetni a lakásokba. Ezt azonban nem mindenki tudja megengedni magának Marosvásárhelyen.

Az elöljáró azt javasolta a városi közgyűlésnek, hogy fontolja meg: a kispénzűeknek adjon kölcsönt az önkormányzat, így ők is beszerelhetik a kiskazánokat. Tény, hogy egyre többen békétlenkednek amiatt, hogy az egyéni fogyasztók nagyságrendekkel kevesebbért tudják melegen tartani lakásaikat, mint a közös rendszerből hőenergiában részesülők. Egy garzontömbház lakói nemrég azt állították: a téli hónapokban 700 lejt fizettek a gázfogyasztásért, ami ekkora lakásért rendkívül nagy összeg.

Egyelőre nincs egységes megoldás

A városi tanács RMDSZ-es frakciójának vezetője, Kolozsváry Zoltán a Krónikának azt nyilatkozta, frakcióüléseken lassan mással sem foglalkoznak, mint a fűtésrendszerrel. „A legnagyobb baj az, hogy a kormány által beígért csaknem 14 millió lej, amit fűtéspótlék címen kellett volna átutalnia az elmúlt öt év alatt, máig nem érkezett meg. Nem vagyunk hajlandók elfogadni azt, hogy a város bankkölcsönből fedezze ezt az összeget. Másrészt egyáltalán nem értünk egyet Claudiu Maior javaslatával. Ez csak azoknak a cégeknek lenne jó, amelyek kazánokat forgalmaznak” – mondta Kolozsváry. Az önkormányzati képviselő szerint háromféleképpen lehetne kiküszöbölni a problémát.

„Ahol felújították már a kazánházakat, ott a lakásokban meg kell oldani a fogyasztás lakásonkénti mérését. Ahol nem kifizetődő a rendszer, mert nagyon sokan leváltak, ott lehetővé kell tenni azt, hogy a családok egyénileg oldják meg a fűtést, és az Energomurnak is segítenie kell az egyéni megoldásokat. Harmadrészt, ahol elavult a kazánház, ott beruházással fel kell azt újítani” – magyarázta a Krónikának Kolozsváry. Ugyanakkor úgy véli: törvénymódosítással lehetővé kellene tenni azt, hogy a hosszas pereskedés helyett az egyéni adósoktól gyorsított eljárással is be lehessen hajtani az adósságot.

Florea: az E.ON lehetne türelmesebb 

Dorin Florea tegnap a sajtónak azt nyilatkozta, a gazdasági válság közepette mindenkinek meg kell értenie, hogy az önkormányzatnak a lakossággal közösen kell megkeresnie a legmegfelelőbb megoldásokat. „A kormánynak be kell látnia, hogy ki kell utalnia a városnak a 14 millió lejes hátralékot, viszont az E.ON is lehetne türelmesebb. Válsághelyzetben kissé módosulnak a piaci szabályok” – mondta az elöljáró.

Az E.ON Gaz viszont napi rendszerességgel szétküldött sajtóközleményeiben továbbra is leszögezi: más eszköze nincs, csakis a gázcsapok elzárásával sürgetheti kintlévőségeinek  behajtását. Lapzártakor tudtuk meg, hogy tegnap megtartották az Energomur részvényeseinek a közgyűlését, melynek keretében elfogadták a tavalyi mérleget. Ugyanakkor döntés született arról, hogy a közüzem vezetősége beadvánnyal fordul a kormányhoz, az államfőhöz és a parlamenthez, amelyben sürgősen kéri az elmaradt fűtéspótlék átutalását.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 21., szombat

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban

Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban
2025. június 21., szombat

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében

Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
2025. június 21., szombat

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken

Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken
2025. június 21., szombat

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát

Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát
2025. június 20., péntek

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
2025. június 20., péntek

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása

A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
2025. június 20., péntek

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
2025. június 20., péntek

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján

Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
2025. június 20., péntek

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán

Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
2025. június 20., péntek

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány

A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány