Fotó: Boda Gergely
2010. március 22., 08:212010. március 22., 08:21
Az eredetileg felkért román nemzetiségű előadók közül mindössze Gabriel Andreescu bukaresti közíró és politológus, valamint a társszervező szerepet is vállaló Smaranda Enache tisztelte meg jelenlétével a közönséget. A rendezvény nemzetköziségét William Totok Berlinbe telepedett bánsági újságírón kívül mindössze a Magyarországon élő és az anyaország határain túlra szakadt értelmiségiek jelenléte adta meg.
A Deus Providebit Tanulmányi Ház terme ugyan teljesen megtelt, a szervezetek képviselete tekintetében mégis hiányosnak bizonyult a közönség. Pokorny László megyei önkormányzati képviselőn kívül az RMDSZ sem képviseltette magát. Ezt a szervezők is szóvá tették, annál is inkább furcsállva a szövetség távolmaradását, mivel az 1990-es magyarellenes retorziót a város és a térség magyarságán kívül éppen az RMDSZ és akkori tisztségviselői szenvedték meg a leginkább.
A nemzetközi konferencia előadói a ’89 decemberében megbukott nemzeti kommunista hatalom visszarendeződését szolgáló ellenforradalmi kísérletnek tartották Marosvásárhely fekete márciusát. Véleményük szerint csak egy figyelemeltérítő, jelentős méretű etnikumok közti konfliktus vezethetett politikai és gazdasági pozícióik visszaszerzéséhez.
Tőkés László, az EMNT elnöke a ’89 decemberében megtapasztalt román–magyar összefogásról és a rendszerváltás folytatásáról beszélt előadásában. Az EP-képviselő szerint míg Temesvár a forradalmat, Marosvásárhely az ellenforradalmat jelképezte. „1990 márciusában a posztkommunista szellem Temesvár szellemével ütközött. A visszarendeződés erőinek pedig a Vatra Românească volt a gyűjtőtábora. Mondjuk ki tisztán: ’90 márciusában nem interetnikai konfliktus volt, hanem a behozott és felbújtatott román tömeg rontott a város magyarságára. Vajon ma még létezik az a terv, amely húsz évvel ezelőtt a román–magyar közeledést gátolná?” – tette fel a kérdést az EMNT-elnök.
A Magyar Köztársaság Kisebbségekért díját vehette át a hétvégén az események után börtönbüntetésre ítélt hat marosszentgyörgyi – magyar és roma származású – áldozat. Lőrincz József, Szilágyi József és Sütő József személyesen is jelen lehetett az ünnepélyen, Puczi Béla, Szilveszter Kiss Péter és Tóth Árpád már csak post mortem kitüntetésben részesült. A Bajnai Gordon miniszterelnök által adományozott díj mellett a hat szentgyörgyi férfi, illetve azok hozzátartozói fejenként egymillió forintos kárpótlásban is részesültek. Szintén ez alkalommal díjazták a diákoknak kiírt Családom fekete márciusa esszé- és interjúpályázatot. A 24 dolgozatból a zsűri a Szabó Dániel egyetemi hallgatóét ítélte a legjobbnak. Második Dénes Hunor Levente, harmadik Kusztos Dániel lett, míg Simon Aliz Tímea különdíjban részesült. A fiatalok munkái hamarosan kötet formájában is napvilágot látnak. |
Erre talán akkor kaphatnánk választ, ha a román hatalom végre feloldaná a márciusi dossziék titkosítását – jelentette ki felszólalásában Smaranda Enache. A Pro Európa Liga vezetője 2000-től errefelé szinte minden évben per-újrafelvételi kéréssel fordult a Maros megyei ügyészséghez, ám mindig ugyanazt a semmitmondó választ kapta: újabb bizonyítékok híján ennek semmi értelme. „Nem igaz, hogy nem jelentek meg újabb elemek: elég, ha megnézzük a Román Televízió által készített dokumentumfilmeket, ahol a román parasztok kockázatot vállalva, de név szerint megnevezik a ma is tisztségben lévő községházi jegyzőt vagy rendőrt, hogy igenis ők voltak azok, akik beküldték a tömeget Marosvásárhelyre” – hívta fel a figyelmet az emberjogi harcos.
Húsz évvel a marosvásárhelyi pogromkísérlet után a városban élő két etnikum csak a békés, egymás melletti élésig jutott el – hangsúlyozta beszédében Kincses Előd. „A két közösség, egymás mellett, saját külön világát építi. A szeretet márciusa jelenleg csak vágyálom, amiért még sokat kell küzdeni” – vélte a ’90-es események nyomán elmenekülni kényszerülő ügyvéd-politikus. Míg két évtizeddel ezelőtt az akkori hatalom bíróság elé állította volna a Nemzeti Megmentési Front március 19-én, a felbőszült tömeg által lemondatott megyei alelnökét, Kincses élete legnagyobb eredményeként tartja számon másnapi tettét.
A behozott román tüntetők haragja elöl Székelyudvarhelyre menekülve, Kincses Előd volt az, aki március 20-án lebeszélte azt a több tízezer udvarhelyi és csíkszeredai székelyt, akik a vásárhelyi magyarok megsegítésére Marosvásárhelyre indultak volna. „Ha bejöttek volna a székelyek, akkor a román szervezők behozzák a már készülődő bányászokat és a mócokat. Akkor lett volna egy igazán nagy, koszovóihoz hasonló vérfürdő Marosvásárhelyen. Csakhogy abban ránk nem az albánok, hanem a menekülő szerbek szerepe jutott volna” – fejtette ki Kincses Előd.
Szintén a mit jelent Marosvásárhely fekete márciusa kérdést tette fel Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megyei elnöke, a magyar ifjúsági szervezet, a MADISZ hajdani vezetője. „Egy marosvásárhelyi főiskolástól kérdeztem meg a minap: hallottál-e a marosvásárhelyi fekete márciusról? Kérdésemre bátortalan kérdéssel felelt: Akkor végezték ki az aradi vértanúkat?” A ’90 márciusában történt események kapcsán Ábrám Zoltán elmondta: ha az elmúlt húsz év eseményeit visszapörgetjük, nemcsak román, hanem magyar visszarendeződésről, hatalmi játszmákról és érdekekről, közösségünkbe is átitatódott balkáni stílusról, az erkölcs válságáról beszélhetünk.
A romániai magyarság hosszú távon való fennmaradására csakis az önrendelkezés jelentene megoldást, állította Gabriel Andreescu közíró. A politológus három lehetőséget vázolt fel erre: a Székelyföld területi autonómiáját, a fejlesztési régiók átszabását Maros, Hargita és Kovászna megye feldarabolása nélkül, illetve a romániai történelmi régiók visszaállítását.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.