Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget alpolgármestere fontosnak tartja a magyar közösségi rendezvényeket és az oktatás támogatását
Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente
Négy év szünet után tavaly ismét magyar alpolgármestere lett Máramarosszigetnek: a 2024-es helyhatósági választásokon az RMDSZ jelöltjeként mandátumot szerzett Orosz Krisztofer Leventét választotta meg a késő ősszel megalakuló helyi képviselő-testület. Az RMDSZ szigeti szervezetének elnöke a városrendezési, közérdekű témák mellett prioritásnak tekinti azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyek a magyarokat közösségként megerősítik, egyénileg pedig az identitástudatot fejlesztik: újabb magyar emlékjelek állítását, a magyar oktatás támogatását, a magyar kulturális és szórakoztató programok bővítését. Ugyanakkor aggodalommal tekint a jövőbe, mert a természetes fogyás és az asszimiláció a szórványban erősebben és gyorsabban érezteti hatását. Az eddigi tapasztalatokról, tervekről és lehetőségekről beszélgettünk Orosz Krisztofer Levente máramarosszigeti alpolgármesterrel.
2025. február 26., 08:012025. február 26., 08:01
– November eleje óta tölti be a máramarosszigeti alpolgármesteri tisztséget: milyen tapasztalatokat szerzett az azóta eltelt közel négy hónap alatt az önkormányzati végrehajtásban?
– Ez az időszak az adaptációs folyamatot jelentette, de ezután is lesznek olyan helyzetek, amelyekhez alkalmazkodni kell. Nem volt könnyű, de annyira nehéz sem megszokni a számomra teljesen új környezetet. Máramarossziget adminisztratív szempontból nagyon elhanyagolt város: a korábbi városvezetők nem tettek meg mindent azért, hogy a történelmi Máramaros „fővárosa” kiemelkedjen a mocsárból.
Amúgy rengeteg potenciál rejlik a településben. Ebből a káoszból kell most valahogy kikecmeregni. A polgármesterben is megvan hála Istennek a jó szándék. Nagyrészt mindenben megegyezik az elképzelésünk, és nagyon nyitott ember. Az egyik legnehezebb dolog az lesz, hogy legyőzzük az akadályokat és megtaláljuk a pénzforrást, hogy a lemaradást behozzuk. Hogy ez a mai hihetetlenül nehéz gazdasági helyzetben miként fog sikerülni, még nem tudom, de mi optimisták vagyunk.
– Milyen az együttműködés a polgármesterrel és az önkormányzati képviselőkkel? Az RMDSZ-nek két tanácsosa van, de hogyan oszlanak meg az erőviszonyok a képviselő-testületben?
– Egyelőre nincs okunk panaszra. A polgármester – Vasile Moldovan –, mint mondtam, nyitott és megértő. Nagyon jól működik köztünk a kommunikáció. Megbízik bennünk és ez sokat jelent. Kapcsolatunk a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapszik. Az önkormányzati tanács négyszínű és összesen 19 tagot számlál. Ebből kilenc helyet a Szociáldemokrata Párt foglal el, négyet a Nemzeti Liberális Párt, ugyancsak négy mandátumot szerzett az AUR, vagyis a Románok Egyesüléséért Szövetség, és két szavazattal rendelkezik az RMDSZ. A szociáldemokratákkal alkotunk többséget a tanácson belül, de nem rossz a kapcsolatunk a liberálisokkal sem.
Jó az együttműködés Vasile Moldovan polgármesterrel
Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente
Az AUR-nak pedig nem fekszik, hogy nem az ő malmukra hajtjuk a vizet. Nyilván akkor fogjuk majd látni a reakciókat, amikor kifejezetten magyar ügyek kerülnek előtérbe.
Máramarosszigetnek a 2021-es népszámlálási adatok szerint 32 793 állandó lakosa van, közülük 2771-en vallották magukat magyarnak, ami az összlakosság 8,44 százalékát jelenti, de mivel nagy azoknak a száma, akiknek nem ismert a nemzetisége (5659), így a magyarok aránya hivatalosan javult: az ismert nemzetiségűek 10,21 százalékát teszik ki. A második legnagyobb számú nemzeti kisebbség az ukrán, hivatalosan 519-en vannak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,91 százaléka.
– Az összlakossághoz képest mintegy 8,5 százaléknyi, magát magyarnak valló személy mekkora súlyt jelent a városban?
– Ha politikai súlyra gondolunk, akkor igenis van súlyunk. Büszkeséggel tölt el az, hogy a magyarokat összetartó közösségként ismerik el a városban. Mondják ezt a románok, az ukránok, és mindenki, aki irigyli ezt. Nem mindenki áll ilyen jól. Persze ez nem azt jelenti, hogy nekünk nincs min javítani, nincs hová fejlődni. Még férne az összefogás szekerére jó néhány bő villával…
Ezért mondtam, hogy politikai értelemben van súlyunk.
Az alpolgármester szerint van súlya a politikában a máramarosszigeti magyarságnak
Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente
– Tavaly a választási kampányban ukrán (ruszin) nyelvű üzeneteket is megfogalmaztak – eredménnyel? Kaptak voksot a másik nemzeti közösség tagjaitól? Egyáltalán: milyen a kapcsolat a más nemzetiségi szervezetekkel?
– Igen, ukránul is üzentünk a választóknak. Nem mondhatom, hogy tömegesen szavaztak volna, mert az már érezhető lett volna, de nem tartom kizártnak, hogy akadt egy-két ukrán nemzetiségű szavazó az ismerősi körből. Nagy százalékban nem szavazhattak, mert az ukrán párt is indított jelölteket, ezért a közösség részéről a szavazatok nagy része oda ment. Amúgy egy nagyon megosztott közösség az övék, mert sok tagjuk a többi párt színeiben jelölteti magát, nem mindig kevés sikerrel.
Amúgy az ukrán kisebbségi képviselettel létezik egy formális kapcsolat. Mi részt veszünk olykor az eseményeiken, ők is a mi rendezvényeinken, de ennél nem több. A zsidó közösséggel is körülbelül hasonló a viszonyunk, de velük valamivel intenzívebb és szorosabb kapcsolatot ápolunk, sőt sokkal személyesebbet is. A többi nemzetiség pedig mintha nem létezne. Sokan felszívódtak a tradicionális román pártokban, ami egyáltalán nem segítette a nemzetiségi szervezetek, pártok fennmaradását. Remélem, mi nem jutunk ide.
– A legfontosabb, amiért én személy szerint nagyon aggódóm, a magyar oktatás. Egyre kevesebb magyar gyerek születik. Számunkra ezért a közeljövő legnagyobb kihívása ez lesz. Emellett ott vannak a kulturális programok, amelyeknek identitáserősítő szerepük van, és ezen a téren jól állunk. Idén már fogjuk alkalommal fogjuk megrendezni a Máramarosszigeti Magyar Napokat.
De nem kevésbé fontos a Szűz Mária-szobor visszaállítása a központban, valamint egy parkot vagy sétányt szeretnénk elnevezni a máramarosszigeti születés Prielle Kornélia színésznőről, a budapesti Nemzeti Színház első örökös tagjáról.
A máramarosszigeti városháza
Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente
– E tekintetben bizakodásra ad okot, hogy a közelmúltban sikerült Hollóssy Simon festőművésznek, a Nagybányai Festőiskola alapítójának szobrot állítani Szigeten, tehát újabb magyar emlékjelekkel gazdagodhat a város? Valós esélyt lát erre, hogy ne gáncsolják el a kezdeményezést, mint a nagybányai magyar utcanevek esetében?
– Igen, az esély megvan. Nem hiszem, hogy Szigeten ezt elgáncsolná valaki, a jelenlegi helyzet alapján szerintem nem lesz akadálya, de nyilván benne van a pakliban az is… Az egykor a főtéren álló Szűz Mária-szobor visszaállításával kapcsolatosan az érdeklődés elég nagy, sokan várják ennek a megvalósulását.
Jókai Mórról, valamint Nagybánya szülöttjéről, a híres reformkori színészről, Lendvay Mártonról szeretnének utcákat elnevezni a máramarosi megyeszékhelyen. Az RMDSZ tervét azonban egyes román városi tanácsosok egyelőre megakadályozták.
– Máramarosszigeten jelenleg nemcsak magyar alpolgármester van, hanem az RMDSZ parlamenti képviselőjelöltje, Zahoránszki Brigitta is mandátumot szerzett a törvényhozásban. Mekkora segítséget jelent ez – valamint az RMDSZ-esek jelenléte a megyei tanácsban – a történelmi Máramaros helyi magyar közösségeinek, RMDSZ-es tagszervezeteinek?
– Sok tekintetben jelent segítséget a kollégák jelenléte a megyei közgyűlésben és a törvényhozásban. Nemrég a parlamenti képviseletnek köszönhetően sikerült egy komolyabb összeget elkülöníteni az egyik legrégebbi műemléképületünk felújítására. Ezt mindannyian értékelik a városvezetésben, mert az igazság az, hogy számítanak az RMDSZ ilyen értelemben vett támogatására is. Ugyanakkor a magyar közösségnek is érdeke, hogy a történelmi városközpont értékei nagyobb megbecsülésnek örvendjenek. A megyei tanácsban tevékenykedő kollégákkal is folyamatos a kapcsolattartás. Mindenki igyekszik ott segíteni, ahol tud. Az egyik legégetőbb probléma az anyagiak hiánya, de ezt közösen, a lehetőségek függvényében igyekszünk orvosolni.
– Az imént azt mondta, hogy aggódik a magyar oktatás jövője miatt: milyen a helyzet jelenleg: vannak-e létszámgondok, működik-e bölcsőde és óvoda magyarul, délutáni foglalkozás, iskolabusz-program?
– A régió egyetlen önálló magyar iskolája Máramarosszigeten van. A Leőwey Klára Elméleti Líceumban az oktatás bölcsődétől az érettségiig tart. Működik a délutáni oktatás, valamint az iskolabusz-program is a magyar kormány és a Rákóczi Szövetség támogatásával, valamint az RMDSZ és az Iskola Alapítvány közreműködésével. Nem titok, amit már említettem, hogy egyre kevesebb a gyerek, és ez a jövőre nézve nagy kihívást jelent az itt működő magyar oktatási intézményeknek, de az egész közösségnek is.
– Léteznek-e magyar civil szervezetek, művelődési egyesületek?
– Ezekből nincs hiány hála Istennek. Velük közösen szervezzük a magyar kulturális élet legnagyobb részét, és a legjelentősebb eseményeket. Csak a legfontosabb stratégiai partnereket hadd említsem meg:
Nem jelenti azt, hogy nem létezik több is, de a felsoroltak a legaktívabbak, amelyekkel mi szorosan együttműködünk. Hiba volna nem megemlíteni a történelmi magyar egyházainkat, amelyek partnereink és kisegítőink a kulturális élet területén.
Hollóssy Simon festőművésznek 2021-ban avattak szobrot szülővárosában, Máramarosszigeten
Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente
– A román–ukrán határ mellett, a Tisza partján fekvő település lakóiként az orosz–ukrán háború hatását már az első naptól érezhették, de milyen az élet majdnem három évvel a konfliktus kirobbanás óta a háború szomszédságában?
– Az élet, mondjam úgy, megszokottá vált. Az elején a háború közvetlen hatásai valóban érintettek bennünket, ma viszont közvetett módon érezzük azokat, leginkább a gazdaság és közbiztonság területén.
A helyiek is, mint gondolom sokan máshol, már nagyon várják a háború végét. Van, aki ettől reméli a gazdasági fellendülést a városban. Hogy ez mikor következik be, arra nekem nincs válaszom.
Orosz Krisztofer Levente személyében magyar alpolgármestere van Máramarosszigetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy hónappal a 71. születésnapja után elhunyt Jancsó Árpád temesvári műszaki helytörténész, út-, híd- és vasútépítő mérnök, több tucat helytörténeti könyv szerzője.
Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartója. Videós riportunkban a húsvéti élőállat-értékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után miként talált magára a juhászat.
Tizenkilenc előadás kapott helyet a június 20. és 28. között megvalósuló 37. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának versenyprogramjában.
Újabb erdélyi magyarellenes futballincidens miatt tesz feljelentést a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, a Brassói SR Municipal és a Székelyudvarhelyi FC közötti mérkőzésen történt.magyarellenes támadások kivizsgálását kérve a román hatóságoktól.
A Bákó megyei Somoskán a csángó magyarok a hagyományos húsvétváró Aranymiatyánk találkozó keretében népszerűsítik, mutatják be archaikus imádságaikat.
Elkezdődött a vajdahunyadi vár freskóinak restaurálása. A 17. századból származó freskók felújítása az Erdély egyik jelképének számító műemlék vár felújítási, konzerválási és hasznosítási projektjének második szakasza keretében zajlik.
Végül négy jelölt jelentkezett be a Bihar Megyei Tanács elnöki székéért zajló küzdelembe.
A Wizz Air idén ősztől Nápolyba indít járatot a Brassói Nemzetközi Repülőtérről.
A hegyimentők kedd hajnalban egy ukrán férfi keresésére indultak, aki a Máramarosi-havasokon keresztül lépte át az ukrán–román határt, és az 112-es sürgősségi hívószámon kért segítséget a nap első óráiban a román hatóságoktól.
Előzetes letartóztatásba került az az aradi férfi, aki ittasan ült a gépkocsija volánjához, a rendőri ellenőrzés alól pedig megpróbálta kivonni magát, így autós üldözés után tudták csak elfogni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!