Falurombolás elleni tüntetés Budapesten
Éppen harminc éve annak, hogy az 1989-es temesvári forradalom előszele megcsapta a máramarosi Petrova lakosait, akik fellázadtak a kommunista diktatúra falurombolásban kimerülő területrendezési és szisztematizálási terve ellen.
2019. január 16., 18:102019. január 16., 18:10
2019. január 16., 18:352019. január 16., 18:35
Az 1989-es újév sem kezdődhetett mással, mint Nicolae Ceaușescu pártfőtitkár televíziós beszédével. Ami viszont csak mostanában került fel a YouTube videómegosztóra, az a beszéd nyers, vágatlan, szerkesztetlen változata. Amelynek már a második mondatában elcsuklott a szónok hangja, valahogy úgy, mint az esztendő végén, abban a híres erkélyjelenetben... De mindenfajta kozmetikázás után is maradt a beszédben egy hivatkozás az „áprilisi tézisek átfogó társadalmi vitájára”, természetesen mint egyike a lecsengő esztendő nagy sikereinek.
Akik azokat az időket átélték, azok persze tudták, hogy az áprilisi tézisekről, az ott meghirdetett területrendezési és szisztematizálási terv kapcsán átfogó társadalmi vitáról szó sem lehetett, ha csak a tervezett falurombolások kiváltotta nemzetközi felháborodást és tiltakozási hullámot nem tekintjük annak. Minden eddigit meghaladó felháborodás hullámai kavarogtak óceánon innen és túl, de kavarogtak határon belül is becsületesen.
Hogy csak egyetlen példát említsünk, 1988. szeptember elején
A röviden és velősen falurombolásnak nevezett akció a belső ellenzék egyik kristályosodási pontjává, a bukaresti rezsim Achilles-sarkává változott, Ceaușescu amúgy is felduzzadt bűnlajstromának a listavezetője lett.
A bukaresti hatóságok persze igyekeztek csillapítani a felszított kedélyeket. Külföldi megfigyelőket hívtak meg, hadd tanúsítsák, hogy a buldózerek pihennek, dózerolásról szó sincs, ami nagy vonalakban meg is felelt a valóságnak. Amit viszont gondosan eltitkoltak, hogy a megyékben zavartalanul folytak az előkészületek, készültek a listák a felszámolásra kerülő helységekről. Először csak a térképről szerették volna eltüntetni őket, adminisztratív összevonások, egyesítések révén, remélve, hogy az elemi szolgáltatások leállítása nyomán a kisebb falvak maguktól is elsorvadnak.
A közelgő egyesítésről szóló riasztó hírek a máramarosi Visó-völgy egyik nagyközségébe, a több mint háromezer lakosú Petrovába is eljutottak.
A megyei szervek egyedül csak a községi néptanács elnökét – aminek akkoriban a polgármestert nevezték – avatták be a tervekbe, hasonló tisztséget ajánlva fel neki. A többi elöljárót és közalkalmazottat csak ’89 január közepén értesítették, hogy ideje lenne új munkahelyet keresniük... A felháborodás óriási volt, és amikor január 15-én, vasárnap a Mihai Eminescu költő születésnapját köszöntő ünnepi műsorra összegyűlt Petrova apraja-nagyja, hát bizony nem a költészet, hanem a másnapi tömegtüntetés szervezése került a napirendre...
Másnap, hétfő délelőtt
Amikor a kiszálló Szekuritáte ezredes az összegyűlt embereknek azt találta mondani: „akarjátok, vagy nem akarjátok, az egyesülés úgyis megtörténik”, elszakadt a cérna, elszabadultak az indulatok. Ablakok csörömpöltek, ajtókat rúgtak be, telefondrótokat téptek ki a falból, s a megrökönyödött megyei propagandatitkárhoz mindenfajta tárgyat kezdtek hozzávágni. Az menekülésre fogta a dolgot, s egy szomszédos szoba szekrényében barikádozta el magát. A szekustiszt nála is rosszabbul járt. Kilökdösték az udvarra, hamut szórtak a fejére, és vízzel leöntötték. A fellázadt tömeget, már délután a megyei első titkárnak sikerült lecsillapítania.
sőt a falustársait cserben hagyó polgármestert is leváltotta. Magyarán szólva: kapitulált a felajzott néptömeg előtt. De kapituláltak a karhatalom képviselői is. Kihallgatások csak ímmel-ámmal, a látszat kedvéért folytak, felelősségre végül is senkit sem vontak. Szégyenüket, tehetetlenségüket, megaláztatásukat botorság lett volna nagydobra verni, a történteket jobbnak látták inkább eltussolni.
Harminc évvel ezelőtt így kezdődött a sorsfordító 1989-es esztendő Máramarosban. Az országban pedig hamarosan folytatódott.
Krajnik-Nagy Károly
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában.
A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban.
Bár még csak október van, idén már másodszor szorul javításra a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő, idén március végén átadott gyorsforgalmi út.
A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Románi&am
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta két már megkezdett vasúti beruházás, a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki és a Karánsebes–Temesvár–Arad, összesen több mint 320 kilométeres vasútvonal korszerűsítésének finanszírozását.
A román köztévé marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Horațiu Sermășan ellen eljárást indított a csatorna fegyelmi bizottsága, amiért a helyhatósági választások eredményéről szóló tudósításában azon sajnálkozott, hogy „nem közülünk való” jelölt nyert.
Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni.
Egy hat méter mély kútba zuhant és életét vesztette egy férfi a Hargita megyei Kissolymoson.
Hét házkutatást tartanak a gépkocsijába rejtett robbanószerkezettel három évvel ezelőtt megölt Ioan Crișan aradi üzletember elleni merénylet ügyében – jelentette be szerdán reggel a rendőrség.
Két balesetet és további közúti káoszt okozott egy 19 éves svájci fiatalember Erdélyben: ellopott és jogosítvány nélkül, pszichoaktív szerek hatása alatt vezetett egy autót Szeben megyében.
szóljon hozzá!