A szakmai képzések mellett kötetlen beszélgetéseknek is teret adtak a Bolyai Nyári Akadémia programjai
Fotó: Beliczay László
Újragondolt formában szervezték meg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének hagyományos nyári programját, a Bolyai Nyári Akadémiát. A harmincadik alkalommal megtartott rendezvény programjain a pedagógusok a gyerekközpontú iskolai nevelés témakörét járták körül. Köllő Zsófia, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének programigazgatója számolt be a Krónikának a több helyszínen zajló táborokról.
2022. július 25., 19:242022. július 25., 19:24
A hétvégén ért véget a Bolyai Nyári Akadémia 30. kiadása, melyet idén újragondolt formában rendeztek meg. Köllő Zsófia, a Bolyai Nyári Akadémia szakmai és szervezési információkért felelős szervezője a Krónikának elmondta, rendezvényüket idén harmincadik alkalommal tartották meg, 1993-as kezdete óta egyetlenegyszer sem maradt el, még a két járványos évben is sikerült lebonyolítaniuk online és hibrid formában.
„Olyan helyszínek adtak otthont a foglalkozásoknak, amelyek táborjellegűek, például Ivóban, Székelyvarságon, Szovátán, Kommandón, Kalotaszentkirályon, Válaszúton és Szatmárnémetiben szerveztük az akadémiát. Mindegyiket próbáltuk tábori hangulatban megszervezni úgy, hogy a szigorúan vett szakmai programokon túl legyenek választható tevékenységek, esti tábortüzek, táncház, kvízest, mozi, pedamozi. Olyan jellegű programokat is próbáltunk becsempészni, amelyek kitágítják a kereteket, tehát nem fejeztük be a közös tevékenységet a vacsorával, hanem még utána is tartottak a beszélgetések, foglalkozások. Ezek szintén kulcsfontosságúak a pedagógusi munkában, hiszen a közösségépítés is feladata a pedagógusnak” – részletezte Köllő Zsófia.
A tematikához igazodva a rendezvényen az iskolai tevékenységnek nem az oktatással, hanem a neveléssel foglalkozó részére koncentráltak, amely ugyanúgy része az iskolában eltöltött időnek, mint az oktatás-tanulás párosa. Köllő Zsófia rámutatott, az iskolai nevelés tulajdonképpen szemlélet kérdése, nem korlátozzák szabályok és rendeletek úgy, mint az oktatott tananyagot.
Példaként kiemelte a székelyvarsági programot, mely keretében három témát jártak körül: egy nap az iskolai bántalmazás megelőzéséről szólt, ami igazából az online oktatás kapcsán került sokak látóterébe, mivel az elmúlt két év során a bántalmazó helyzetek a közösségi média terébe kerültek, és ezáltal nyilvánossá váltak. Köllő Zsófia hozzátette, nagyon fontos, hogy az iskolába visszatérve ez ugyanúgy téma maradjon, és foglalkozzanak vele iskolai keretek között is.
Az egyik nap programjai a környezeti nevelésre koncentráltak, ami a klímaválság kapcsán világszerte nagyon aktuálisnak számít, ám a rendezvényen a helyi lehetőségeket is igyekeztek számba venni, például azt, hogy Erdélyben milyen környezeti nevelési programok vannak. Céljuk volt minél több lehetőséget bemutatni a pedagógusoknak, illetve rávezetni őket, hogy a környezettudatosságot hogyan lehet belecsempészni az iskolai mindennapokba.
A téma kapcsán workshopokat tartottak, illetve egy kirándulást is szerveztek, mely tulajdonképpen egyik formája az élménypedagógiás módszereknek.
Köllő Zsófia azt is elmondta, hogy nagyon jó volt a rendezvény visszhangja. Idén egy-egy helyszínen különböző területtel foglalkozó pedagógusok voltak jelen az óvónőtől a zenepedagógusokon át a szakképzésben oktató tanárig, és ez sokkal nagyobb rálátást adott mindenkinek a pedagógiai munkára, az oktatásban felmerülő problémákra és azok megoldásaira is.
„Úgy érezzük, nagyon bejött, hogy rövidebb idő alatt sokkal intenzívebben és sokkal szerteágazóbb tematikával kínáltuk meg a pedagógusokat” – mondta a szervező, hozzátéve, hogy természetesen továbbra is megvan az igény, hogy a pedagógusok konkrétan a szakuknak megfelelően vegyenek részt képzéseken, és szaktársaikkal oszthassák meg tapasztalataikat.
– tette hozzá az RMPSZ programigazgatója.
Kérdésünkre, Köllő Zsófia azt is elmondta, hogy tapasztalatai alapján idén már nem az online oktatás témája tartja lázban a pedagógusokat, látszólag nem tartanak attól, hogy a járvány esetleges felerősödésével, ősszel ismét alkalmazkodni kell a pandémia előírásaihoz. Hozzátette, az elmúlt évek virtuális és egy hibrid oktatása után a nyári akadémia táboraiban majdhogynem kerültek mindent, ami online és digitális, a legtöbb helyszínen még széles sávú internet sem volt.
Arról is beszélt, hogy a küszöbönálló tanügyi reform, az ahhoz kapcsolódó új tanévszerkezet, az új törvénykezés volt leginkább a kötetlen, programon kívüli beszélgetések középpontjában.
Augusztus 31-én, szombaton reggel 9 órakor átadják a forgalomnak az élesdi körgyűrű valamennyi szakaszát, tehát a teljes nyomvonalon lehet majd közlekedni a Bihar megyei kisvárost kikerülő új aszfaltcsíkon.
Heves felhőszakadás csapott le kedden délután a kincses városba, számos helyen okozva fennakadást az autóforgalomban.
A legtöbb európai uniós pénzt lehívó kisebb romániai városok top 5-ös rangsorában négy erdélyi település található, azaz nemcsak a megyeszékhelyek „húzzák” felfelé a régiót a fejlődés útján.
Az eredetileg tervezett összeg kétszeresére ugorhatnak az ország legnagyobb gördeszkaparkjának megvalósítási költségei Brassóban.
A székelyföldi és a moldvai magyarságra is egyformán figyelne Dolhai István, Magyarország új csíkszeredai főkonzulja – közölte a diplomata a kedden Csíkszeredában tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján.
Kéztöréssel került kórházba kedden Maroshévíz megválasztott polgármestere, Sebastian Buzilă, miután fizikai összetűzésbe került a Hargita megyei város főépítészével.
Szerda reggelig viharok várhatók Erdélyben, a hegyvidéken, Moldvában és Munténia északi részén – közölte kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Továbbra is marad a hőség, de légköri instabilitásra is számítanunk kell a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) augusztus 26-ától szeptember 8-áig érvényes előrejelzéséből.
Több mint 5000 nyugdíj-újraszámítási végzés kikézbesítését állította le a Fehér megyei nyugdíjpénztár, miután felmerült a gyanú, hogy tévedés csúszott be.
A járványövezetekből érkező leveleket lyuggatással és füstöléssel, a pénzérméket ecetes vízzel fertőtlenítették a 18-19. században Erdélyben és Magyarországon, és az országba érkezőknek legkevesebb 21 napot vesztegzárban kellett tölteniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!