Már 24 óra alatt kilőhetik a veszélyes medvét: Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter vadkérdésről, a régi autók kivezetéséről

– Többször felmerült az elmúlt időszakban, hogy különadót fizethetnek a másfél évtizednél régebbi gyártmányú autók romániai tulajdonosai, az Európai Bizottság ez irányú kérése a koronavírus-világjárvány által okozott gazdasági válságból való kilábalást segíteni hivatott országos helyreállítási tervbe (PNRR) is bekerült. Mire számítson a lakosság, visszatér a román hatóságok által sokszor bevezetett, majd visszafizetett regisztrációs illeték?

– Jelen pillanatban nincs szó semmilyen új adó bevezetéséről. Az Európai Bizottság viszont arra kötelezi Romániát, hogy találjon megoldásokat a 15 évnél régebbi gépkocsik beíratásának és használatának visszaszorítására. Természetesen ezt el lehet érni támogató vagy megszorító intézkedésekkel. Én annak vagyok híve, hogy csak akkor vezessen be a kormány megszorító intézkedéseket, akár más jellegű adót vagy a jelenlegi adók növelését, ha párhuzamosan alternatívát biztosít arra, hogy a tulajdonosok megszabaduljanak a nagyon szennyező, régi autójuktól. Ha működik a rendszer, melynek része a régi gépkocsikról való lemondást célzó kiemelt támogatás, párhuzamosan gyakorlatba lehet ültetni a megszorító intézkedéseket is. Néhány héttel ezelőtt érkezett a felszólítás az Európai Uniótól, jelenleg tanulmányok, elemzések készülnek, egy ilyen döntés előkészítése hetekbe, hónapokba telik.

– Tehát még nem dőlt el, mi történik azokkal, akiknek 15 évesnél régebbi gépkocsi van a tulajdonukban?

– Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy sem az EB, sem a bukaresti kormány nem beszél regisztrációs adóról, a felszólítás mindössze arról szól, hogy az országnak csökkentenie kell a 15 évnél régebbi, forgalomba bejegyzett gépkocsik számát, ez a feltétele az országos helyreállítási terv szállításügyi eleme elfogadásának. Amikor Románia infrastrukturális beruházásokat javasolt finanszírozásra, akkor az EB a miniszterelnökkel, a szállításügyi miniszterrel, illetve az európai uniós alapok miniszterével is közölte ezt a feltételt. Nincs határidő, amennyiben Románia továbbra is fenntartja az országos helyreállítási terv jelenlegi szerkezetét – márpedig ezt teszi –, akkor a következő hat évben ezt az intézkedést meg kell hozni, ám valószínű, hogy erre a döntésre ennél hamarabb sor kerül.

Friss információ, hogy a statisztikák szerint a Romániában nyilvántartásba vett gépkocsik közel 40 százaléka 17 évesnél régebbi, ez az arány sokkal rosszabb az autóbuszok esetében: az országban közlekedő autóbuszok 70 százaléka 17 évesnél idősebb, a teherautók esetében pedig ez az arány 56 százalék.

A környezetvédelmi minisztérium két roncsprogramot is finanszíroz – a Rabla Clasic és a Rabla Plus roncsautó-programokat –, ám a jelenlegi adatok tükrében egyértelmű, hogy ezek sem tudják a tendenciákat megváltoztatni, bár éves rendszerességgel több mint 70 ezer új gépkocsi megvásárlását támogatja a minisztérium.

– Nem csitulnak a medvetámadások, a vadkárok, már olyan vidékeken, településeken is panaszkodik és fél a lakosság, ahol az elmúlt évtizedekben nem okoztak gondot a nagyragadozók, például a Máramaros megyei Kapnikbányán vagy Cămpulung Muscel városában. A kárvallottak kilövési, áthelyezési engedélyekre várnak. Mit tesz ilyen körülmények között a minisztérium?

– Továbbra is fenntartom, hogy racionális és emberközpontú intézkedésekre van szükség.

Ezért a környezetvédelmi minisztérium továbbra is racionális, tudományosan megalapozott döntéseket kell hogy hozzon. Ez azt jelenti, hogy folytatjuk a kilövési, illetve az áthelyezési engedélyeket kiadását, a héten négy ilyen engedélyt küldünk megjelenésre a Hivatalos Közlönyhöz. Nem titok, hogy az országos hisztéria következtében a folyamatok lelassultak, bonyolultabbá váltak, de túl vagyunk a nehezén, és folytatjuk a tevékenységet, amelynek lényege az emberi élet védelme és az emberi beavatkozás fenntartása ott, ahol erre szükség van.

A minisztérium januárban elemzést indított el, amely dinamikájában vizsgálja a medveállomány változásának következményeit. Azt már tudjuk, hogy öt évvel ezelőtt nyolc olyan megye volt, ahonnan a 112-es hívószámra segítségkérés futott be a medveveszély miatt, ma tizenhárom megyében érkeznek ilyen jellegű hívások. Öt évvel ezelőtt 231 ilyen hívás futott be évente, idén túl fogjuk lépni a kétezret, tehát öt év alatt tízszeresére növekedett a medve miatti segélyhívások száma. Csak Kovászna megyében öt év alatt 1300 birkát pusztítottak el a medvék.

– Közben a zöld- és állatvédő szervezetek is ellentámadásba lendültek, és a vadállatokat, a medvét védelmezik.

– Ezek a számok azt bizonyítják, hogy egyre nagyobb a probléma, így bármekkora a nyomás a civil szervezetek részéről, továbbra is fenntartom, hogy a környezetvédelmi minisztérium olyan menedzsmenttervet kell hogy kidolgozzon, amely lehetővé teszi, hogy baj esetén azonnal be lehessen avatkozni. Öt évvel ezelőtt is azt mondtuk a minisztérium akkori vezetőségének, hogy felelőtlen és teljesen alaptalan az intézkedés, ha kivonják az emberi beavatkozást ennek a fajnak a szabályozásából. Ezért a jelenlegi rendeletet úgy módosítjuk, hogy 24 óra alatt a veszélyes vadat el lehessen távolítani altatólövedékkel vagy kilövéssel.

A települések környékén, helyzettől függően 200-500 méteres védelmi zónán belül a monitorozott egyedek esetében a megelőzés beavatkozást jelent, ami lehet altatólövedék vagy kilövés. Ha azt látjuk, hogy egyre több a kár, a településre bejáró medve, az emberi beavatkozás meg kell hogy történjen. Ezzel párhuzamosan szükség van olyan élettér kialakítására, ahol az erdőben levő medvéket nem zavarják. Csendzónákra, tamponövezetekre, vadlegelőkre van szükség, hogy a vetésekkel ne a település közelébe csaljuk be a medvét, fontos, hogy meg lehessen állítani a vadat az erdő szélén. Ezeket az intézkedéseket a vadásztársulásokkal közösen kell kidolgozni.

A jogszabály-módosítást valószínűleg a jövő héten terjesztjük a koalíció elé, jelenleg a kormányrendelet szövegezésén dolgozunk. Egyértelműen külön kell választani az azonnali, 24 órás beavatkozást a megelőzéstől, és akkor nincs vita arról, hogy a kilőtt egyed az-e, amely a kárt okozta. A megelőzésre pedig azért van szükség, hogy ne találkozzunk minden évszakban medvével az utcán, a gazdaságban, az udvaron vagy éppen a tömbházban.

– Nemrég bejelentette, hogy készül az egyszer használatos műanyaghulladék mennyiségének csökkentését szabályozó törvény. Mit tartalmaz a jogszabály, miként próbálják csökkenteni a műanyag hulladék mennyiségét?

– Ennek az uniós direktívának a gyakorlatba ültetése jelentősen átszabja az egyszer használatos műanyagok piacát. Gyakorlatilag be kell hogy tiltsuk ezeknek a termékeknek a gyártását, határidőt kell szabjunk a létező készlet kifuttatására, szabályozni kell a begyűjtést, a különböző területeken az egyszer használatos műanyagok és a műanyagot tartalmazó termékeknek a körforgásos gazdaságba való visszakerülését. Az egyszer használatos műanyag tányértól a cigarettaszűrőig számos olyan termék van, amire ez az intézkedés vonatkozik. Ennek a véglegesítésén tizenkét munkacsoport dolgozik, több minisztérium és iparág bevonásával zajlik egyeztetési folyamat. Próbáljuk tartani a július 3-i határidőt, de ha addig nem történik meg, a nyár folyamán mindenképpen a kormány és a parlament elé terjesztjük a jogszabály-tervezetet. Bízom abban, hogy ezt a lehető legrövidebb időn belül el is lehet fogadni.

– A Nemzetközi Energiaügynökség 400 lépésből álló javaslattal állt elő, hogy a klímaváltozás ellen hatékonyan fel lehessen lépni. Ennek része, hogy 2025 után már nem volna szabad a háztartások fűtéséhez használt új gázkazánokat értékesíteni. A hazai nyilvánosságot egyre élénkebben foglalkoztatja, hogy vajon betiltják-e a következő években a kis gázkazánokat. Erre vonatkozóan van-e terve a környezetvédelmi minisztériumnak?

– Romániában sajnos teljesen szabályozatlanul elindult ezeknek a fűtési rendszereknek, gázkazánoknak a beszerelése, nagyon sok nagyvárosban ezt eredményezte a távfűtésrendszerről való leválás. Óriási hatása lenne egy azonnali betiltásnak, ezért ezt hosszú előkészítési folyamatnak kell megelőznie. Első lépésben az újonnan épült ingatlanokban kell ezeket a megoldásokat megtiltani, majd fokozatosan ki kell építeni az alternatívát a már létező rendszerek helyettesítésére. Romániában a szén-dioxid kibocsátást csökkentő uniós célkitűzések sok területet érinteni fognak, ezek közül ez az egyik legnehezebb. Még nem indult el a folyamat, hogy ezekkel az elsősorban tömbházlakásokban beszerelt egyéni kazánokkal mi legyen a 2030-as év távlatában, ám a közlejövőben a minisztériumnak ezzel is foglalkoznia kell.

– Az országos helyreállítási tervben meghatározó a zöld komponens. A környezetvédelmi minisztérium milyen projekteket tervez ezeknek az uniós pénzeknek a felhasználásával?

– Az országos helyreállítási tervben a környezetvédelmi minisztérium által kezelt komponens meghaladja a 4 milliárd eurót, amit a következő öt évben kell elkölteni. A legfontosabb eleme a szennyvízhálózatok kiépítése, bővítése. Olyan településeken is finanszírozni fogjuk a kiépítendő szennyvíz-hálózatokat, ahol uniós támogatásra nem volt mostanáig lehetőség, tehát ott is, ahol kétezernél alacsonyabb a lakosság száma.

A másik elemet a Országos Vízügyi Társaság kezeli, több mint 400 millió eurót lehet fordítani a patakmedrek szabályozására, régi gátrendszerek felújítására. Több mint egymilliárd euró áll rendelkezésre erdőtelepítésre ott, ahol természeti katasztrófák, betegség pusztította az erdőt, a biodiverzitás megőrzésére több száz millió eurós támogatás lesz, a Natura 2000-es menedzsmentterveket is tudjuk finanszírozni. A harmadik elem a hulladékgazdálkodás, ezen belül a legfontosabb, hogy országos hálózatot építsünk ki a nem háztartási hulladék begyűjtésére. Ezenkívül a létező rendszereket komposztáló platformokkal bővítjük, biogázüzemek finanszírozására lesz lehetőség, a légszennyezés csökkentésére is megoldásokat lehet javasolni. Ugyanakkor külön tétel az országos meteorológiai hálózat bővítése, erre több mint 40 millió euró áll majd a rendelkezésünkre.