HIRDETÉS
A politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy az anyanyelvhasználatot bővítő törvénykönyv ellen tiltakozott a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok civil fóruma és a Nemzet Útja Egyesület pár száz szimpatizánsa vasárnap Bukarestben.
– reagált a tüntetésre lapunknak Cseke Attila. A Bihar megyei szenátor hozzátette, noha abban bíztak, hogy a kerettörvény kapcsán lefolytathatnak egy szakmai vitát, a jogszabály kapcsán valótlanságok hangzanak el, a román sajtóban folyamatosan az jelenik meg, hogy megszűnt a 20 százalékos anyanyelv-használati küszöb, a román tüntetők pedig azt hangoztatják, hogy hivatalos státust nyert a magyar nyelv.
– szögezte le a politikus. Cseke rámutatott, annyi változott, hogy azokon a településeken, ahol 20 százalék alatt van a kisebbség számaránya, az önkormányzatoknak a helyi autonómia elve alapján törvényes lehetőségük nyílik biztosítani az anyanyelvhasználathoz való jogot, ha erre megvan a többségi akarat.
– hívta fel a figyelmet Cseke.
A szenátor rámutatott, a 2001/215-ös közigazgatási törvény alapján ott, ahol meghaladja a 20 százalékot a kisebbségek aránya, jelenleg is kérhető magyar tájékoztatás, információ, erre román és magyar nyelven kell válaszoljanak a hatóságok. Ehhez a kódex annyit tesz hozzá, hogy a kisebbségkutató intézet ajánlására a kormány jóváhagy egy formanyomtatvány-rendszert, megkönnyítve a kommunikációt, hiszen a gyakorlatban – mert a polgárok nem ismerik a hivatali nyelvezetet – rosszul működik.
Valamennyi államigazgatási jogkörrel felruházott dokumentumot – építkezési engedélyt, anyakönyvi iratokat – továbbra is román nyelven állítanak ki, ám a magyar űrlapok segítik az állampolgárt, hogy pontosan azt kérje, azt indítványozza, amit szeretne. Cseke Attila nem érti, miért tájékoztat félre az ellenzék, a román tüntetők, hiszen az RMDSZ több ízben, több fórumon elmagyarázta, melyek a törvény kisebbségi rendelkezései.
„Azért soha nem tüntetnek a székelyföldi románok civil szervezetei, hogy nem halad az infrastruktúra kiépítése, hogy az autópálya továbbra is csak álom, Székelyföld nehezen megközelíthető, ezért elmaradnak a nagy befektetők” – kifogásolta Cseke Attila.
