Vírusgenomikai eljárással térképezik fel a különféle kimenetelű megbetegedések hátterében álló vírustörzsek genetikai állományát (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay
Állatbetegségekkel összefüggő kutatási, oktatási együttműködésről állapodott meg a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium és a Temesvári I. Mihály Király Élettudományi Egyetem csütörtökön – tájékoztatta a PTE az MTI-t.
2024. június 27., 20:252024. június 27., 20:25
Azt írták: az agrárágazat védelmét szolgáló közös munka egyik első lépése a szopornyica megbetegedést okozó vírus kutatása és az elérhető oltóanyagok hatékonyságának felmérése lesz. Az intézmények munkatársai tudásbázisuk egyesítésével
– tették hozzá. Kiemelték, szakemberek a Virológiai Nemzeti Laboratóriumban fejlesztett vírusgenomikai eljárással térképezik fel a különféle kimenetelű megbetegedések hátterében álló vírustörzsek genetikai állományát, de a közös projektben kiemelt szerepet kap más, az Európai Unió keleti és déli határain megjelenő egzotikus, határokon átterjedő állatbetegségek vizsgálata is.
Ilyen a ragadós száj- és körömfájás, a kiskérődzők kártevője, a juh- és kecskehimlő, a bőrcsomós betegség, a kullancsok és szúnyogok által terjesztett vírusok – sorolták. Hangsúlyozták, a vizsgált betegségek elleni közös küzdelem elősegíthet uniós betegségvédelmi intézkedéseket, megelőzve a súlyos gazdasági hatásokat.
A PTE kitért arra, a pécsi-temesvári együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy a régióban jobban hasznosuljon a Virológiai Nemzeti Laboratórium infrastruktúrája, jobb legyen a térség járványvédelmi készültsége, az új kórokozók kimutatásáról, azonosításáról kapott eredmények növeljék a publikációk számát, továbbá bővüljön a laboratóriummal együttműködő intézmények köre, kialakítva egy erősebb kutatási, innovációs környezetet. A pécsi és temesvári intézmény szerteágazó oktatási együttműködést is tervez, ebben a laboratórium képzési centrumként jelenhet meg – olvasható a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!