A Fehér megyei Abrudbányán mindössze 37 magyar él, és még néhányan magyarnak vallják magukat, bár nem beszélnek magyarul
Fotó: Abrudbányai Magyar Egyesület/Facebook
Idén tizenötödik alkalommal szerveznek Magyar Napot a Fehér megyei Abrudbányán, az erdélyi Érchegység szívében fekvő, négyezer fős településen.
2024. június 27., 10:402024. június 27., 10:40
2024. június 27., 10:472024. június 27., 10:47
Abrudbányán mindössze 37 magyar él, és még néhányan magyarnak vallják magukat, bár nem beszélnek magyarul – írta a közleményében a Magyar Napot szervező Liszt Intézet Bukarest.
A Fehér megyei Abrudbányán mindössze 37 magyar él, és még néhányan magyarnak vallják magukat, bár nem beszélnek magyarul
Fotó: Abrudbányai Magyar Egyesület/Facebook
Az intézet 2021-ben Liszt Ferenc születésének 210. évfordulója kapcsán kiállítást szervezett a magyar zongoravirtuóz, zeneszerző és pedagógus 1846-47. évi bánáti, erdélyi, havasalföldi és moldvai koncertkörútját felidézve. 1838-ban egy közel egy évtizedig tartó időszak kezdődött el Liszt Ferenc életében, melynek során hangversenyeivel meghódította Európa szinte valamennyi országát. Ő volt, aki létrehozta a szóló zongorakoncert műfaját, és a mai értelemben vett szupersztárként fogadták, bármerre járt. E korszak utolsó éveiben, 1846 őszén, 1847 kezdetén Konstantinápolyba tartva a mai Románia területén időzött, koncertezett.
A kiállítás Fülöp Mária Magdolna grafikai munkájának köszönhetően jött létre. A kiállítás képanyagát, szövegeit Bara Hajnal állította össze László Ferenc Klavír és koboz című könyve, illetve Lakatos István Liszt Ferenc c. tanulmánya alapján.
Ezt a kiállítást mutatja be a Liszt Intézet Bukarest, Mogoșoaia, Jászvásár és Arad után Abrudbányán.
Nyelvoktatási programmal, közösségi napokkal és farsangi bálok szervezésével őrzi az identitást az Abrudbányai Magyar Egyesület, amelyet Magyar Örökség Díjban részesítettek az anyaországban.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!