Lusta, félénk magyar elöljárók

 Lusta, félénk magyar elöljárók
Hivatalosan magyarul – Kétnyelvűség a polgármesteri hivatalokban címmel tartott Maros megye 9 kisrégiójában képzést a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO). A Bethlen Gábor-alap által támogatott programban mintegy 150 magyar önkormányzati tisztségviselő és közalkalmazott vett részt. A CEMO, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem nyelvészei úgy látják, a legtöbb helyen csak formailag teljesül a törvény biztosította kétnyelvűség. Szigeti Enikő főszervező szerint éppen a színmagyar települések elöljárói hanyagolják a leginkább az anyanyelvhasználatot. – INTERJÚ

Szucher Ervin

2011. június 15., 08:102011. június 15., 08:10

– A legtöbb magyarlakta településen azt látni, hogy a homlokzati és helységnévtáblák kifüggesztésében kimerül a közigazgatási törvény alkalmazása. A tréningek során önök mit tapasztaltak?

– Nagyjából ugyanezt, azzal a különbséggel, hogy némely polgármesteri hivatalban az ajtókra is kikerültek a kétnyelvű táblák, illetve a színmagyar településeken értelemszerűen magyarul beszélnek az önkormányzathoz forduló személyekkel. Mindenki tud a tíz évvel ezelőtt megjelent, 215-ös számú közigazgatási törvényről, de ennek az anyanyelvi jogokra vonatkozó részeit ismerik a legkevésbé. Romániában a mai napig az az erőteljes hiedelem él, hogy ami hivatalos, az csakis román nyelvű lehet. Ha János bácsi nem tud románul, a magyar polgármesterhez címzett kérvényét nem írja anyanyelvén, inkább a szomszédhoz fordul, hogy az segítsen a fordításban. Ennél szomorúbb viszont, hogy a polgármester sem ismeri annyira az anyanyelvét, hogy írásban azon kommunikáljon. A kurzusok résztvevői kinevettek, amikor megkérdeztem, hogy polgármesterként, helyetteseként vagy jegyzőként az elmúlt évtizedben ki mit tett annak érdekében, hogy oszlassa szét a magyar nyelv másodrangúságára vonatkozó tévhitet a lakosság körében. Pedig egy egyszerű, egyoldalas felhívás kifüggesztésébe vagy egy, a település lakóihoz címzett levélbe került volna. Ha létezne egyéni felelősségvállalás, nem fordulna elő, hogy a színmagyar településeken benyújtott lakossági kérvények és formanyomtatványok alig egy százaléka íródjon magyar nyelven. Tudtam, hogy rosszul állunk ezen a területen, de abban reménykedtem, hogy ez az arány eléri az 5 százalékot. Csalódnom kellett, arról nem is beszélve, hogy a válaszok – melyek a törvény értelmében a kérvény nyelvén kell hogy íródjanak – még az egy százalékot sem érték el. Vagy mondjak mást: Maros megyében csak Vásárhelyen tartják be a törvényt, és fordítják le a közérdekű információnak minősülő tanácsi határozatokat. Hihetetlen, de azokban az önkormányzati testületekben, ahol egy-két román ajkú tanácsos is tevékenykedik, a gyűlések az állam nyelvén folynak, ritka az olyan magyar képviselő, aki anyanyelvén szólalna fel. A jegyzőkönyvet is kizárólag egy nyelven vezetik.

– Miként szembesültek az elöljárók az általuk tolerált hiányosságok feltárásával?

– A magyar nyelvhasználattal kapcsolatos törvényi cikkelyek fontossága sokakban csak a képzések során tudatosult. Ám akadtak olyan polgármesterek és jegyzők is, akik kioktatásként élték meg a nyelvészek, szociológusok, önkormányzati szakértők kérdéseit és útmutatóit. Olyan házigazdánk is volt, aki kivonult a tréningről, és a hivatal alkalmazottait is a terem elhagyására szólította fel. Holott mi nem vontunk senkit felelősségre, és nem is jelöltünk ki feladatokat. Csak elmondtuk, hogy a kétnyelvűség megvalósítása az egész magyar közösség kötelezettségévé kell hogy váljon.

– A magyar községek polgármesterei általában a román nemzetiségű jegyző ellenlépéseivel indokolják visszafogottságukat.

– Sok esetben valóban a román jegyző az, aki fékként nyilvánul meg. Ahol a polgármester nem áll a sarkára, ott a jegyző diktálja a törvényt. A Maros megyei magyar települések mintegy 80 százalékában román jegyző van. Olyan küküllőmenti magyar községben is jártunk, ahol az illető egyik rokonát alkalmaztatta anyakönyvvezetőnek, ebből kifolyólag a magyar párok esketése románul folyik. Egy másik említésre méltó túlkapás a helyi titkár részéről, hogy még a magyarországi testvértelepülésről kapott leveleket is kötelező módon román nyelvre fordíttatja a polgármesterrel. Hasonlóan negatív szerepet játszik a prefektúra is, amely nem a törvényesség fölött őrködik, inkább az anyanyelvvel kapcsolatos kezdeményezéseket próbálja elfojtani. Elmondtuk: elképzelhető, hogy visszadobnak néhány magyarul fogalmazott okiratot, de ha egy kistérség több önkormányzata bizonyos területeken egységesen lép fel, ezek a kiskirályok sem tudnak már oly vehemensen visszavágni. Sőt egy idő után beleunnának.

– Magyar polgármestereink nem tisztelik a törvényt? Vagy még rosszabb: fittyet hánynak anyanyelvükre?

– Egyszerűen nem érdekli őket. Több helyen is megkérdeztük, hogy amikor Marosvásárhely valamelyik állami intézményébe érkeznek településeik ügyeit intézni, zavarja-e őket a kétnyelvűség hiánya. A legtöbb jegyző és elöljáró nemmel válaszolt.

– Sok olyan magyar polgármesterrel lehet találkozni, aki mindig valami más tevékenységet tart fontosabbnak a kétnyelvűség alkalmazásánál. Útjavítás, vízvezetés, csatornázás stb…

– Ezzel szembesültünk mi is. „Hagyjanak engem békén, ne oktassanak a kétnyelvűségről, hisz milliárdos infrastrukturális beruházásaim vannak, most azokra kell összpontosítanom!” – jelentette ki az egyik, Marosvásárhely környéki nagyközség polgármestere. Gondolkodásmódjával nem volt egyedül, mások is előtérbe helyezik a látványos beruházásokat, holott a két ügy nem zárja ki egymást. A szórványban élők sokkal objektívebben látják a dolgokat. A dicsőszentmártoni RMDSZ elnöke meg is fogalmazta, amikor azt mondta, hogy a szövetségnek nem egy aszfaltozó vállalkozásként kell működnie.

– Az ügyintézés anyagi oldalát is szóba hozták?

– Azok, akiknek nem szívügyük a kétnyelvűség, igen. Érdekes, hogy nem a szegényebb települések elöljárói tették pénz kérdésévé a kétnyelvűség alkalmazását, hanem azokéi, ahol fürdőtelep, ipari park vagy bevásárlóközpont működik. Pedig ha a kérdés gyakorlati oldalát vesszük, a közigazgatás tele van sablonszövegekkel. Ezeket egyszer kell bepötyögni a számítógépbe, utána a másolási programmal lehetne ide-oda illeszteni – akárcsak a román nyelvű változat esetében.

– Voltak pozitív ellenpéldák?

– Minden helységben történtek jó dolgok is, de távolról sem annyi, amennyit a közigazgatási törvény lehetővé tesz. Az ellenpélda Kolozs megyéből érkezett, ahol igazán nem lehet túlzott magyarbarátsággal illetni a megyei hatóságokat. Ennek ellenére Körösfőn példamutató módon működik a kétnyelvűség.

– Amint elkészül a jelentés, bemutatják az RMDSZ vezetőségének?

– Abban az esetben, ha kíváncsiak rá. Azért mondom feltételes módban, mert a szervezet programjában ugyan szerepel az igazi kétnyelvűség megvalósítása, de én eddig semmiféle ez irányú, határozott stratégiát, netán utólagos számonkérést nem tapasztaltam. A legtöbb polgármester vagy helyettese még emlékszik arra a Markó Béla által írt körlevélre és magyar nyelvre fordított közigazgatási formanyomtatványokat tartalmazó CD-re, amit a volt RMDSZ-elnök még 2008-ban küldött szét, de a legtöbb helyen ezek a prototípusok a polgármesteri hivatal valamelyik fiókjában porosodnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 18., kedd

Tőkés: egypártrendszeri időket idéz, ha valaki megkérdőjelezi választási és lelkiismereti szabadságomat

Egypártrendszeri időket idéz Tőkés László szerint, ha valaki megkérdőjelezi választási és lelkiismereti szabadságát. Az EMNT elnöke így reagált arra, hogy az RMDSZ képviselője azt állítja, a volt EP-képviselő nem az erdélyi EP-jelöltekre szavazott.

Tőkés: egypártrendszeri időket idéz, ha valaki megkérdőjelezi választási és lelkiismereti szabadságomat
2024. június 18., kedd

Kiadták a hőségriasztást, Erdély, a Bánság és a Partium egy része is érintett

Az ország egész területére érvényes sárga és narancssárga jelzésű hőségriasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Kiadták a hőségriasztást, Erdély, a Bánság és a Partium egy része is érintett
2024. június 18., kedd

Gabona helyett zöldség, gyümölcs? Az olcsó ukrán gabona átállásra kényszeríti a romániai mezőgazdaságot is

Jelentős kihívások elé állítja a gazdákat a búza, kukorica vagy napraforgó alacsony ára. Vincze Tamás közgazdász, egy kolozsvári székhelyű gabonaforgalmazó vállalat ügyvezető igazgatója a Krónikának rámutatott, hogy sürgős váltásra van szükség.

Gabona helyett zöldség, gyümölcs? Az olcsó ukrán gabona átállásra kényszeríti a romániai mezőgazdaságot is
2024. június 18., kedd

FRISSÍTVE – Súlyos közlekedési baleset Szatmár megyében: busz és furgon ütközött

Autóbusszal ütközött egy haszonjármű kedd reggel a 19-es országúton, a Szatmár megyei Nagymadarászon.

FRISSÍTVE – Súlyos közlekedési baleset Szatmár megyében: busz és furgon ütközött
2024. június 17., hétfő

Marad a Monarchia kígyózó nyomvonala, araszol a vasútfelújítás Kolozsvár környékén (videóval)

Elkészítette első drónfelvételeit a felújítás-villamosítás alatt álló Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal első szakaszán a romániai infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szervezet.

Marad a Monarchia kígyózó nyomvonala, araszol a vasútfelújítás Kolozsvár környékén (videóval)
2024. június 17., hétfő

Pandúrból rabló: őrizetbe vették a Kolozs megyei rendőrfőkapitányt és három beosztottját

Őrizetbe vette hétfőn délután az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Mihai Rust, a Kolozs megyei rendőr-főkapitányság parancsnokát és három beosztottját korrupcióval összefüggő bűncselekmények gyanújával.

Pandúrból rabló: őrizetbe vették a Kolozs megyei rendőrfőkapitányt és három beosztottját
2024. június 17., hétfő

Hatvanezer gyermek „elveszett” az első osztálytól a hétfőn elrajtolt érettségiig vezető úton

Resicabánya méretű város lakosságszámát kitevő gyermek hiányzik az idei érettségiről azok közül, akik 12 évvel ezelőtt elkezdték az iskolát. A 30 százalékos lemorzsolódásról tanúskodó megdöbbentő adatokat a 2024-ben végző generáció szolgáltatja.

Hatvanezer gyermek „elveszett” az első osztálytól a hétfőn elrajtolt érettségiig vezető úton
2024. június 17., hétfő

Nyakunkon a kánikula: akár 38 fok is lehet, de a hegyekben egyelőre nem lesz hőség

Országszerte hőség lesz, és akár 38 Celsius-fokos maximumok is várhatók a következő időszakban, a légköri labilitás pedig szinte végig kísérőeleme lesz a kánikulának – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn.

Nyakunkon a kánikula: akár 38 fok is lehet, de a hegyekben egyelőre nem lesz hőség
2024. június 17., hétfő

„Logisztikai okokkal” indokolja a váradi önkormányzat, hogy csak a román válogatott Eb-meccseit lehet a főtéren nézni

„Logisztikai okokkal” magyarázza Nagyvárad önkormányzata, hogy a város főterén csupán a román válogatott Európa-bajnoki mérkőzéseit és a döntőt vetítik óriáskivetítőn, más meccseket – így a magyar nemzeti tizenegy szereplését – nem.

„Logisztikai okokkal” indokolja a váradi önkormányzat, hogy csak a román válogatott Eb-meccseit lehet a főtéren nézni
2024. június 17., hétfő

Sokallja a Beszterce-Naszódban az RMDSZ-re leadott szavazatokat a REPER egyik magyar nemzetiségű politikusa

A REPER Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke, a magyar Sas Lóránt-Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei tanácsosjelöltjeinek listája sok szavazatot kapott olyan településeken is, ahol nem élnek magyarok.

Sokallja a Beszterce-Naszódban az RMDSZ-re leadott szavazatokat a REPER egyik magyar nemzetiségű politikusa