Fotó: Boda L. Gergely
Ünnepinek tervezett rendezvény keretében zárta le a vízügyi hatóság az uniós alapokból megvalósult Nyárád-szabályozás munkálatait. Az ünnepi hangulatot azonban elrontották a Nyárád menti települések és civil szervezetek képviselői, akik a lakosság elégedetlenségét tolmácsolták.
2015. december 21., 14:052015. december 21., 14:05
A gyűlésen a környezetvédelmi minisztérium és a vízügyi hatóság Maros megyei vezetői hoszszas, műszaki adatokat sorakoztató bemutatóval igyekeztek kipipálni annak a hatalmas, számos esetben szakmai és jogi vitát gerjesztő munkálatnak a befejezését, amit a Nyárád szabályozása címszóval végeztek.
Az előadásból kiderült, hogy májustól szinte rekordidő alatt a Nyárádszereda és Fintaháza közötti több, mint 30 kilométeres szakaszon közel 9 kilométernyi töltést építettek, 17 kilométeren parterősítési munkálatot végeztek, 1700 méteren pedig támfalakat létesítettek, és a meglévő töltéseket is megemelték. „Egy rendkívül fontos projektet fejeztünk be, amelynek csaknem 23 ezer lakó a haszonélvezője\" – jelentette ki büszkén Lucian Goga prefektus, aki szerint ezáltal „az árvíz veszélyfaktora majdnem nullára csökkent\".
Az Európai Unió 60,3 millió lejjel, a román kormány 6,7 millióval támogatta a projektet. Mind a beruházónak, mind az építőnek azért volt sürgős a munkálat idei befejezése, mert különben jelentős uniós pénzalapoktól estek volna el.
A sietségnek is ára van
A sietségnek számos hátulütője mutatkozott: az érintett települések polgármesterei főként arra panaszkodtak, hogy a munkások holdbeli tájat hagytak maguk után. Egy nyárádszeredai férfi elpanaszolta, hogy ingyen és bérmentve az építők rendelkezésére bocsátotta a telkét, hogy tartsák ott a munkagépeiket. Egyetlen feltételt szabott, hogy távozás előtt a területet állítsák vissza eredeti állapotába, de hiába.
„Most kivonultak, köszönik szépen, jól vannak, őket nem érdekli, hogy feltúrták a telkemet. Azt a földet, amiből élek\" – fakadt ki. Karácsony Károly, Nyárádgálfalva polgármestere azt kérdezte az illetékesektől, hogy mikor és ki fogja helyrehozni a nemrég leaszfaltozott, lekövezett községi utakat, amelyeket a nehézjárművek tönkretettek? „Iszaphegyeket, gyökerestől kitépett fákat, bokrokat hagytak maguk után. Ha meglátja a környezetvédelmi felügyelőség, minket büntet. A beruházó megkapta az uniós alapokat, az építő a pénzét, mindenki boldog, az önkormányzatok meg maradnak a tetemes kárral és az ígérgetésekkel, melyekkel már tele van a padlás!\" – fakadt ki az elöljáró.
A szomszéd település, Backamadaras polgármestere, Turbák Zoltán a számos téves vagy vitatható műszaki megoldást rótta fel, mondván, hogy a munkálatok során a Nyárád partjáról valósággal eltűnt egy utcarész. Az is elhangzott, hogy a megállapodás ellenére azok a lakók, akiktől földterületeket csíptek el a folyó szabályozása és az árvízvédelmi munkálatok elvégzése érdekében, a mai napig nem kapták meg a beígért kárpótlást. Lapértesüléseink szerint hasonló helyzetben vannak azok is, akiknek évekkel ezelőtt a csíkfalvi gát megépítése és az árterület kialakítása miatt sajátították ki a földjeiket.
Ellenvetést nem tűrő hatóságok
A panaszáradattól meglepett illetékesek meglehetősen ingerülten reagáltak. Ioan Mihai Blaga, a vízügyi igazgatóság vezetője ellentmondást nem tűrő, gúnyos hangnemben kioktatta a polgármestereket, mondván, hogy nekik lett volna a kötelességük elkészíteni a kártérítésre jogosult személyek lajstromát. Azt is a Nyárád mentiek szemére vetette, hogy olykor ellenségesen viszonyultak a vízügy és az építővállalat munkatársaihoz. Többször elállták a munkagépek útját, egy alkalommal pedig bántalmazták a kotrógép kezelőjét.
Rodica Colceriu minisztériumi képviselő, projektmenedzser azt rótta az elöljárók szemére, hogy „ahelyett, hogy megköszönnék, hogy ekkora volumenű árvízvédelmi beruházás történt a településükön, elégedetlenkednek\". A szakember emlékeztetni kívánta a Nyárád mentieket, hogy a megyében „sokan mások szerették volna, ha településükön árvízvédelmi munkálatokba kezd a vízügy, de nem voltak olyan szerencsések\". Felemlegette az 1970-es, \'75-ös, \'84-es és \'98-as áradásokat, amikor a Nyárád felbecsülhetetlen kárt okozott.
A „hálátlanok\" sorát a környezetvédők gyarapítják, akik az utóbbi fél évben többször kongatták meg a vészharangot, jelezvén, hogy a korábban jó ökológiai állapotú Nyárádon visszafordíthatatlan környezetrombolás történik. „Ez a munkálat tulajdonképpen szembemegy az európai vízgazdálkodási módszerekkel, és nagyon sok kárt okoz, az emberek a jövőben nagyon sokat fognak valószínűleg ettől a munkálattól szenvedni\" – vélekedett Hajdu Zoltán, a Fólusz Öko Központ elnöke. Megígérte, hogy a jövőben is figyelemmel követik a projekt természetre gyakorolt hatását.
Dávid Csaba, a vízügyi hatóság aligazgatója lapunknak rámutatott: országos jelenséggé vált, hogy a lakosság nem értékeli a megelőzési munkálatokat. „Ez a helytelen szemlélet nemcsak az árvízvédelemre, hanem mindenféle megelőző munkálatra vonatkozik. Pedig köztudott, hogy a bajt érdemesebb és könynyebb megelőzni, mint az utólagos károkat elhárítani\" – fejtette ki a szakember.
Szerinte a Nyárád menti munkálatok természetromboló hatása alaptalan vád. Elmondta, végigjárta azoknak a folyóknak és patakoknak a partját, ahol a hetvenes–nyolcvanas években hasonló munkálatokat végeztek, és azt tapasztalta, hogy regenerálódott a növényzet. A Nyárád esetében az építő is igyekezett besegíteni, bizonyos partszakaszokat már bevetettek fűvel. Az aligazgató szerint öt–hat esztendőn belül a Nyárád partja is ugyanolyan szép és barátságos lesz, mint amilyen a mederszabályozás előtt volt.
Előre kitervelte az erőszakos támadást, és baltával felfegyverkezve próbált betörni az áldozat otthonába a múlt heti Maros megyei gyilkosság azóta is körözött gyanúsítottja – legalábbis ez derül ki az ügyészségi jelentésből.
Évekkel ezelőtt már túlélt egy súlyos repülőbalesetet az a férfi, aki kisgépével hétfőn a Hunyad megyei Szászváros közelében lezuhant és meghalt.
Elektromos kerítés telepítésével próbálja megóvni az emberek testi épségét a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata az egyre jobban elszaporodó és a településre behatoló medvék miatt.
Megnőtt a közoktatásban dolgozó fejlesztőpedagógusok száma, a szülők nyitottabbá váltak a sajátos nevelési igényű gyerekek felzárkóztatására. Egészségügyi videós riportsorozatunk e heti részében a Kolozsvári Református Kollégiumba látogattunk el.
A nyári hegyi túrák gyönyörűek, de a havasokon gyorsan változó időjárás komoly veszélyeket is rejthet, villámlással kísért heves viharok törhetnek ki egyik percről a másikra.
Orvvadászat és vadállatok illegális tartásáért hatósági felügyelet alá került egy Arad megyei fiatalember, aki az év elején két medvebocsot ejtett foglyul.
Lezuhant egy kis méretű repülőgép kedden a Hunyad megyei Szászváros közelében.
Elrendelte kedden a Maros megyei törvényszék a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását.
Hétfőn 24 órára őrizetbe vettek egy, a Beszterce-Naszód megyei Kolozsnagyidán élő, 24 éves nőt számítógépes bűncselekmény és fenyegetés miatt, az ügy a volt élettársát megölő és a házát rágyújtó Maros megyei férfi ügyéhez kapcsolódik.
Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.
szóljon hozzá!