A földcsuszamlás nyomai
Fotó: Szakáts István
A felmérések szerint túl sok hulladékot halmoztak fel a kolozsvári pataréti szeméttelepen, a túlsúly miatt következett be a földcsuszamlás. Az is kiderült, hogy az egészségre és a környezetre igen veszélyes csurgalék folyik szabadon a szeméthegyből.
2017. november 07., 21:062017. november 07., 21:06
2017. november 07., 21:102017. november 07., 21:10
Túl sok szemetet halmoztak fel a kolozsvári pataréti szeméttelepen, a túlsúly miatt következett be a földcsuszamlás, s a szeméthalom stabilizálásához a súlyfölösleget el kell hordani – ez derül ki többek közt a temesvári Expert Kft. szakértői tanulmányából, amelyet Szakáts István civil aktivista tett közzé közösségi oldalán.
A szeméthalom alatt folyó csurgalék mélysége három méter. Egyébként több szeméthalom is tornyosul egymás mellett a Pataréten: a megyei önkormányzat kezeli a most bezárás alatt levő szeméttelepet, de attól nem messze működik a kolozsvári önkormányzat ideiglenes tározója is.
A kolozsváriak elleni „mocskos játéknak” nevezte Alin Tişe Kolozs megyei tanácselnök a pataréti szeméttelep ügyében nyár óta zajló – inkább politikai, mint környezetvédelmi jellegű – vitát.
A gond jelenleg a megyei önkormányzathoz tartozó, lezárás alatt levő szemétlerakónál van. A szeméthegyet eredetileg 22 hektáron szétterítették, majd összehúzták és felhalmozták egy 18 hektáros területen, ennek az lett a következménye, hogy túlterhelték a domboldalt, amely így megcsúszott.
Csurgaléktó alakult ki a szeméttelep alatt
Fotó: Szakáts István
A szakértők tanácsa az, hogy el kell vinni a többletföldet, de nincs ahova vigyék” – mutatott rá a civil aktivista a baj forrására. Arról van szó ugyanis, hogy egy négy hektáron szétterülő „szeméttengert” kellene elhordani.
Szakáts ugyanakkor közölte: megkapta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) munkatársaitól a patéréti csurgalék és a mögötte folyó patak vegyi elemzését is, amelyet az egyetem munkatársai baráti szívességből végeztek el számára.
A számok meglehetősen beszédesek. A csurgaléktó klórtartalma 1920 milligramm literenként, a pataké 5359, miközben egy tisztának nevezhető folyóban ez az érték 1 és 10 közötti, meg az ivóvíz felső klórtartalom-határértéke 250 milligramm literenként. Szulfátból „csak” a megengedett határérték alig több mint hatszorosa található meg ammóniumból azonban négy ezerszer több van egy liter vízben a megengedettnél. Az ivóvízben ugyanis literenként legfeljebb 0,5, azaz egy fél milligramm ammónium lehet, ehhez képest a csurgalék tóban 313, a patakban 2025 milligramm ammóniumot mutattak ki.
Nem járult hozzá a megyei készenléti bizottság, hogy a Kolozs megyei önkormányzat kérésére riadóállapotot hirdessenek a pataréti hulladéklerakónál, ahol az utóbbi időben földcsuszamlások voltak.
Mint arról több ízben beszámoltunk: az ügyben ádáz politikai csata folyik már hónapok óta Alin Tişe liberális megyei tanácselnök és Aurel Cherecheş szociáldemokrata prefektus között, hogy a kialakult helyzetért ki a felelős. Szakáts István korábban ebben a kérdésben a Krónikának úgy értékelt: mindenki ludas a Kolozsvár melletti pataréti szeméttelep ügyében kirobbant politikai és környezetvédelmi csörtében, csak épp a lényegre nem figyel senki, vagyis arra, hogy a tározó mellett több száz ember él.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!