Csak a román felirat maradt.
Fotó: Facebook/Tinca Richard
Eltűnt a magyar felirat a két napja kihelyezett kétnyelvű helységnévtáblákról Máramarosszigeten. A hat tábla mindenikéről csak a magyar településnévnek veszett nyoma, ismeretlenek lekaparták, mondta el a Krónikának Béres István László területi RMDSZ-elnök.
2019. október 10., 15:282019. október 10., 15:28
2019. október 10., 17:312019. október 10., 17:31
Épp csak megjelent a hír a sajtóban, másnapra, azaz csütörtök reggelre „lába kelt” a Máramarosszigeten kihelyezett kétnyelvű helységnévtáblák magyar feliratának, tájékoztatott egy olvasónk. A szó szoros értelmében: ismeretlenek lekaparták, ugyanis mint kiderült, a betűk öntapadósak voltak.
Magyarul is kikerült a település neve a város bejárataihoz Máramarosszigeten, bár a magyarság számaránya alig éri el a tíz százalékot. Az RMDSZ területi szervezete szerint harmincéves álom vált valóra.
Béres István László, az RMDSZ Történelmi Máramaros területi szervezetének elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta: csütörtök reggel észlelték, hogy az éjszaka folyamán ismeretlenek lekaparták a magyar feliratokat a két nappal korábban, október 8-án kihelyezett kétnyelvű helységnévtáblákról.
pedig a település román neve ugyanúgy öntapadós betűkből van kirakva. Az RMDSZ területi elnöke elmondta: az esetet jelentették a polgármesteri hivatalnak, és a csütörtöki nap folyamán rendőrségi feljelentést is tesznek ismeretlen tettes ellen.
Az eredeti tábla, rajta a magyar felirattal.
Fotó: Facebook / Történelmi Máramaros RMDSZ
Béres István László kérdésünkre kifejtette: a táblák kihelyezéséről a polgármesteri hivatal döntött ugyan, de értesüléseik szerint az útügyi hatóságtól is jött egy körlevél, melyen fel volt tüntetve azon településeknek a neve, ahol ki kell helyezni a többnyelvű táblákat.
A jogszabály szerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, kötelező, ahol pedig nem éri el, megengedett az adott kisebbség nyelvén is kiírni a település nevét.
pedig ugyanúgy öntapadós betűkkel készültek. Béres István László úgy tudja, a táblákat az útügyi hatóság készíttette, Nagyváradon.
Mind a hat tábláról eltűnt Máramarossziget magyar neve.
Fotó: Facebook/Tinca Richard
A területi elnök a Krónikának elmondta: az RMDSZ még a 2016-os önkormányzati választások után kötött együttműködés fejében kérte a Szociáldemokrata Párttól (PSD) a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését, ez volt a többpontos elváráslista első tétele. Ezt az ígéretét most váltotta be a PSD, mely egyébként azóta elveszítette vezető szerepét az önkormányzatban, és már az két RMDSZ-es önkormányzati képviselő segítségével sincs meg az egyszerű többsége.
Az RMDSZ Történelmi Máramaros szervezete szerdán délután jelentette be Facebook-oldalán, hogy kétnyelvű, román-magyar helységnévtáblát sikerült kihelyezni Máramarossziget bejárataihoz. „Harmincéves álom vált valósággá” – fogalmaztak posztjukban. A kétnyelvű helységnévtábla azért is nagy eredménynek tekinthető, mivel a román-ukrán határ mentén fekvő településen csak tíz százalék körül mozog a magyarság számaránya.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás