Legyőznék az egészségügy rákfenéjét – kórházigazgatók és rezidensek közösen enyhítenék a székelyföldi szakorvoshiányt

Együtt gondolkodásra hívja a Studium – Prospero Alapítvány a székelyföldi kórházigazgatókat, -menedzsereket és a frissen végzett, illetve rezidens orvosokat, hogy közösen találjanak gyógyírt a Maros, Hargita és Kovászna megyei szakemberhiányra. A szombati marosvásárhelyi találkozó célja, hogy az érintettek közösen térképezzék fel, hol és milyen szakorvosokra van szükség.

A találkozót ötödször szervezi meg a hétvégén huszadik születésnapját ünneplő alapítvány, amely a csíkszere­dai, székelyudvarhelyi, gyergyószent­mik­lósi, sepsiszentgyörgyi, kéz­di­vá­sár­helyi, baróti, szovátai és erdő­szent­györgyi kórházak vezetőire is számít.

Vass Levente, a maros­vásár­helyi székhelyű alapítvány ügyvezető elnöke érdeklődésünkre elmondta, úgy próbálnak a pályakezdő orvosoknak segíteni az itthon­­maradásban és a szülőföldön való érvényesülésben, hogy összeismertetik őket a környék kórházmenedzsereivel; feltérképezik, hogy melyik megyében vagy városban milyen orvosokból van hiány, illetve milyen kapacitással rendelkeznek a kórházak, kiket, milyen szakorvosokat tudnának alkalmazni. Egyes kórházakban már tudni lehet, kik azok a szakorvosok, akik egy-két éven belül nyugdíjba vonulnak, esetleg elmennek, más vidéken keresnek munkahelyet maguknak. Ha összeismerkednek az igazgatók a fiatal orvosokkal, sokkal könnyebb a munkahelykeresés is: a pályakezdő szakorvos nem idegenek közé érkezik, hiszen előzőleg már tájékozódhatott az adott kórházról, ahol már őt sem idegenként fogadják.

A szovátai kórház igazgatója, Tar Irma érdeklődésünkre elmondta, nagyon hasznosnak tartja a találkozót, amelyen minden évben részt vesz, hiszen a szakemberek megismerik egymást, tudomást szereznek arról, hogy milyen szakokon végeztek az orvosok, illetve, hogy milyen betöltetlen helyek vannak a kórházakban. „Kis kórház vagyunk, jelenleg szakorvosokban nem szenvedünk hiányt” – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy náluk az ügyeleti vonalat kellene megerősíteni, ott volna szükség több orvosra.

Lukács Antal, a székelyudvarhelyi kórház vezetője lapcsaládunknak elmondta, részt vesz a találkozón, jónak és fontosnak tartja leginkább a pályakezdő orvosok számára. „Azt, hogy pontosan milyen szakorvoshiány van a kórházban, nem tudom pontosan megmondani, ahhoz egy komolyabb felmérésre volna szükség” – magyarázta, hozzátéve, hogy ha egy orvos most kezdi el a szakosodást, az több évet vesz igénybe, így csak akkor tudná megmondani, hogy szükség van-e rá, ha az illető már elvégezte a képzést. Gyergyószentmiklóson sürgősségi és altatóorvosra van szükség a kórházban – tudtuk meg Ferenczi István igazgatótól, aki szintén jelen lesz a szombati találkozón Marosvásárhelyen.

Vass Levente külön kiemelte az egyik legnagyobb problémát:

országszerte háziorvoshiánnyal küzdenek, illetve ahol még nem, hamarosan ott is kialakul majd egyfajta háziorvosválság. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint bár Romániában orvostúlképzés tapasztalható, sok az olyan település, ahol nincs háziorvos.

„2900 romániai községből 500–600 azoknak a száma, amelyekben nincs háziorvos, ami súlyosbítja az egészségügyi ellátást” – mondta a Studium – Prospero Alapítvány ügyvezetője, hozzátéve, hogy akik most praktizálnak, azok közül nagyon sokan pár év múlva elérik a nyugdíjas kort és – amennyiben nem fordítanak kellő figyelmet erre, – nem lesz akivel pótolni őket. „Szükség volna a családorvosi ellátás finanszírozásának a megreformálására” – hangsúlyozta a parlamenti képviselőként, illetve a marosvásárhelyi RMDSZ elnökeként is tevékenykedő Vass Levente.

A rezidenstoborzó nagy segítség a kórházaknak, hiszen még mielőtt a fiatal orvosok szakot választanak, találkozhatnak az igényekkel, lehetőségekkel – összegezte a Krónikának András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója. Hozzátette,

a legfontosabb szempont itthon tartani az orvosokat. Ha az egyik intézményben nem kapnak ajánlatot, lehet, hogy a másikban igen:

a teljes palettával megismerkedhetnek, és az alapján dönthetik el, hogy végül milyen szakot választanak. Az igazgató ugyanakkor rámutatott, még mindig rengeteg visszásság van a rendszerben, ezekre helyi szinten próbálnak áthidaló megoldásokat találni.

„Sokatmondó, hogy az Eurostat 2017-es statisztikája szerint az Unióban még mindig Románia képezi a legtöbb orvost – 26-28 orvost százezer lakosra, miközben az európai átlag 14 alatt van –, de az alkalmazásnál már megfordul az arány, és Románia jóval az uniós átlag alatt marad” – részletezte András-Nagy Róbert. Kifejtette,

hiába növekedtek a bérek, hiába jönnének az orvosok, ha a kórházak költségvetése nem változott: így nem engedhetik meg maguknak, hogy sokkal több orvost alkalmazzanak, túlterhelve a büdzsét.

Példaként említette, hogy a sepsiszentgyörgyi és a kecskeméti kórház azonos ágyszámú sebészettel működik, ám míg Sepsiszentgyörgyön 5 általános sebészt tudnak foglalkoztatni, Kecskeméten 24-et. Tehát elsősorban a pénzhiány korlátozza az alkalmazásokat, de továbbra is akadályokba ütköznek, amikor a hiányszakmákra keresnek szakembert: például kevés rezidens választja a sürgősséget, a pszichiátriát vagy a háziorvosi szakot. Ez utóbbi is visszavetül a kórházakra, mert ha nincs elég háziorvos, egyre jobban leterhelődnek a sürgősségek, ahol szintén szakemberhiány van. A menedzser elmondta, stratégiát dolgoztak ki, hogy milyen irányba szeretnék fejleszteni a kórházat – például mellkas- és plasztikai sebészetet szeretnének –, de ez azon is múlik, találnak-e rezidenst. Bíznak benne, hogy a találkozón sikerül hatni a pályakezdőkre, ugyanakkor a tapasztalatok szerint hiába egyértelmű, hogy például a nőgyógyászati szakma telített, a fiatalok úgyis ezt választják, majd ha itthon nem találnak állást, külföldön kamatoztatják a szakértelmet.