Lázár János Nagyszalontán: Magyarországnak felül kell vizsgálnia, hogy szuverenitása jelentős részét átadta az EU-nak

Az istentiszteletet követően a hajdúvárosi hagyománynak megfelelően a központi parkban, a templom mellett található Kossuth-szobornál folytatódott a március 15-ei ünnepség. (Az 1901-ben felavatott alkotás egyébként Románia egyetlen egész alakos Kossuth-szobra, Tóth András aradi szobrászművész alkotásának másolata 1902 óta Clevelandben látható). Itt a város magyar iskolája Színarany elnevezésű színjátszókörének tagjai szavalattal, tánccal, korabeli dalokkal fűszerezett műsorral emlékeztek a ’48-as eseményekre, hősökre. A különleges koreográfia Gál Csillának, az Arany-líceum tanárnőjének munkáját dicséri, az előadásért pedig kétszeresen is dicséret illeti a diákokat, akik zuhogó esőben is lelkesen, nagy beleéléssel adták elő a produkciót.

A szalontai ünnepség meghívott szónoka, Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédében kiemelte, a magyar történelem legszebb, legdicsőbb pillanatai azok voltak, amikor eleink felismerték, mikor van ideje a harcnak, és mikor a békének, amikor tudták, mikor kell fegyvert ragadni, és mikor tollat. „Manapság Európa sok nemzete, vagy mondjam úgy, hogy sok, Európába igyekvő nemzet tanulhatna tőlünk, javára válna nekik is és Európának is” – állapította meg az anyaországi kormány képviselője, egyértelműen a három éve hadban álló Ukrajnára utalva.

Az országgyűlési képviselő közölte, Magyarországnak felül kell vizsgálnia a döntését, amellyel 2004-ben szuverenitása jelentős részét átadta másoknak, jelesül az Európai Uniónak. Egyrészt azért, mert Brüsszel szerinte egy idő után „nem élt, hanem visszaélt a rábízott szuverenitással”. „Nem arra használta, hogy erősebbé és biztonságosabbá tegye az Uniót, hanem arra, hogy a választásokat megkerülve beleszóljon a nemzetállamok, köztük a magyar polgárok életébe. Megmondja nekik, hogy kit telepítsenek be az országukba, hogyan neveljék a gyerekeiket, és még azt is, hogy kaphatnak-e 13. havi nyugdíjat. Nem erről volt szó, nem ilyen Unióról volt szó, erre és a hasonló döntésekre Brüsszelnek senki sem adott felhatalmazást” – állapította meg Lázár János, hozzátéve: 2025-re megváltozott a világ, a jövő pedig szerinte nem a liberális birodalmaké, hanem a nemzetállami szövetségeké.

A szalontai ünnepségen Orbán Viktor március 15-ei üzenetének tolmácsolásán kívül helyet kapott még egy kis kampányolás az RMDSZ alkotta bukaresti kormánykoalíció közös államfőjelöltje, Crin Antonecu mellett. Egyébként a hajdúvárosi megemlékezésen részt vettek a Tisza család leszármazottai is. Köztük Tisza Ilona Jolán, Tisza Kálmán miniszterelnök ükunokája, gróf Tisza István miniszterelnök dédunokája (ő a férjével, Nitsch G. Gáborral, Geszt település református lelkészével együtt érkezett a hajdúvárosba), valamint Tisza Attila, Tisza Kálmán miniszterelnök ükunokája, akinek a családja a csegődi birtok tulajdonosa. A hajdúvárosi ünnepséget fáklyás felvonulás zárta a város központjában.