2010. május 31., 10:082010. május 31., 10:08
Az eredeti szülőház rekonstrukciója olyan élethűre sikeredett, hogy a tenyérnyi telken a kis közösség, a család megtartó erejét idéző Családi körből ismerős eperfa és kútágas is megcsodálható. A kegyhelyet tegnap a Szalontai Napok keretében avatták fel. Évekkel ezelőtt arra a nemes felhívásra vállalkoztunk, hogy szülővárosában visszahelyezzük jogaiba Arany Jánost, valamint a költő szülőhelyét. Már sikerült teljesíteni a feladatot, olyannyira, hogy halandó ember mély alázattal állhat meg a magyar nemzet kegyhelye előtt – hangoztatta tegnap Török László, Nagyszalonta polgármestere az Arany-porta avatóünnepségén. A hajdúváros magyar közössége számára ünnepnek számított ismét rendhagyó körülmények között fejet hajtani a település legnagyobb szülöttjének emléke előtt, olyannyira, hogy a helyi lap, a kétnyelvű – magyar és román – Szalontai Napló például az „évszázad szalontai eseményeként” harangozta be az eseményt.
Noha Nagyszalonta 20. századi történetében jelentőségüknél fogva minden bizonnyal voltak még a mostanihoz fogható események – a 21. században pedig alighanem még lesznek –, a megvalósítás kétséget kizáróan beírja magát a város piros betűs ünnepei közé. Elsősorban azért, mert immár minden magyar számára látogathatóvá vált a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának szülőhelye, az Arany-porta, ahol 1817. március 2-án Arany János meglátta a napvilágot. A helyi önkormányzat és az Arany János Művelődési Egyesület (AJME) a cél érdekében tájházat épített az egykori bogárhátú öreg ház helyén, és elsősorban szalontai emberek adományaiból etnográfiai múzeumot alakított ki az Arany János utcai ingatlanban.
A tegnapi avatóünnepségen Dánielisz Endre helytörténész, Arany-kutató kiselőadásából is kiderült, hogy a jelenlegi ingatlan sorrendben a negyedik a költő eredeti szülőháza után, az egykori szalmatetős, paticsfalú szegény parasztházat ugyanis egy 1823-ban bekövetkezett tűzvész elpusztította. Az évtizedekig üres telken később Arany egyik rokona épített új házat, amelyet 1908-ban az AJME megvásárolt, ezt azonban a kommunizmus idején államosították. Az ingatlant bérlő lakók közül még a rendszerváltás után is akadtak, akik senkit nem engedtek belépni a portára.
Az AJME végül kiharcolta az épület visszaszolgáltatását, a helyi képviselő-testület pedig 150 ezer lejjel támogatta a rekonstrukciót, amely olyan élethűre sikeredett, hogy a tenyérnyi telken a kis közösség, a család megtartó erejét idéző Családi körből ismerős eperfa és kútágas is megcsodálható. „Ha belépünk erre a helyre, nemcsak a falakat, a nádfedeles tetőt avatjuk fel, hanem újra megtaláljuk Arany szellemiségét, ez a hely a nemzet templomává nemesült” – állapította meg Török László polgármester. Hasonló pátosszal méltatta az eseményt a rendezvény fővédnöke, Kósa Lajos debreceni polgármester, aki szerint az Arany-porta legalább annyit hozzátesz a magyar nemzet együvé tartozásához, mint az országgyűlés által a napokban bevezetett kettős állampolgárság intézménye.
„A nemzet együvé tartozását nem az fejezi ki, hogy tagjai egy ország határain belül élnek, hanem a lelki összetartozás. A magyar történelemben soha nem volt arra példa, hogy szomszédjai közül egy kivételével valamennyien támogatják törekvéseit” – utalt a Fidesz ügyvezető alelnöke arra, hogy Szlovákia kivételével egyetlen környező állam sem kifogásolja a kettős állampolgárság bevezetését. Az Arany-porta avatóünnepségét szavalatok, kórusműsor, valamint a helyi Toldi néptánccsoport kisiskolásainak vastapssal honorált remek fellépése színesítette.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Minden június 18-án a Lakásbetörések Megelőzésének Európai Napja alkalmából a rendőrség különféle rendezvényekkel hívja fel a lakosság figyelmét az éberségre, és javainak védelmére. Háromszéken szórólapokat osztogattak a rendőrök.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.
A Temes megyei Óbéb és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között épül meg hamarosan a legújabb román–magyar határátkelőhely. Ez lesz a 23. román–magyar közúti határátlépő hely.
Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.
A daganatos megbetegedések korai felismerésére és kezelésére, a prevencióra és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló magyar–román együttműködést ültet gyakorlatba Békés és Arad megyei európai uniós támogatással.
Máramarosnak törvényben rögzített hivatalos napja van szerdától.
A parajdi sóbánya tárnáit elárasztó víz hamarosan telítődik sóval – jelentette ki szerdai parajdi sajtótájékoztatóján Nicolae Sebastian Șoltuz, a Salrom beruházási igazgatója.