A falvakban egy gépkocsira erősített hangosbeszélő értesítette a lakosságot a jelölt jöttéről, majd vásárhelyi egyetemisták szórólapokkal kopogtattak be a falusi portákra. Végül Kincses gyalog járta be a falvakat, mindenkivel szóba állt, aki az útjába került, egy-két házba be is invitálták néhány percre. Az RMDSZ-es polgármester által irányított Székelyvéckén, ahol az RMDSZ jelöltje nyert a helyhatósági választáson, a korábban kitett Kincses-plakátokból egy sem maradt a kerítéseken, kapukon. Véckén a jelölt az INSOMAR közvélemény-kutató cég kérdezőbiztosaival is találkozott, akik elmondták: az emberek nem tudnak a független jelöltről, az RMDSZ-re szavaznak, főként azért, mert foglalkozik a nyugdíjasok ügyével.
A vidéki emberek különösebb unszolás nélkül sorolták panaszaikat, gondjaikat. Kelementelkén Szász Gizella azt szeretné, ha végre valaki azzal is foglalkozna, hogy a hosszú faluban, amely a Vásárhely–Szováta országút mentén fekszik, legalább két helyen álljon meg a vásárhelyi busz. Az egyetlen megállóhoz ugyanis az
| A parlamenti választások esélyt adnak arra, hogy az erdélyi magyarság végre a maga ura lehessen, maga döntsön a közösséget érintő kérdésekben – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki szenátorjelöltként pénteken befejezte egyéni választókerületében tett kampánykörútját. A politikus az elmúlt hetekben számos, a Maros, a Küküllő és a Nyárád mentén fekvő települést keresett fel. Markó kifejtette: az erdélyi magyarságot Trianon óta alárendeltségbe, egyfajta szolgaságba próbálták taszítani, 1989 után azonban összefogással, egységes fellépéssel sikerült megfordítani a folyamatot. “Érdekeinket senki más nem fogja képviselni, céljainkat senki más nem fogja megvalósítani ebben az országban, csak mi magunk. Ezért kell ott lenni a parlamentben és a kormányban, mert ha nem vagyunk jelen, akkor biztosan nem a mi javunkra döntenek majd\" – szögezte le. Markó szerint a következő négy év nagy lehetőségeket kínál a magyar közösségek gazdasági megerősödésére. “Az előrejelzések szerint tovább nő a gazdaság, és ezzel arányosan nő majd a településeknek szánt költségvetési támogatások összege is. Nem mindegy tehát, hogy az RMDSZ ott van-e, ahol elosztják ezeket a pénzeket, vagy nincs ott” – szögezte le. Úgy vélte: ha a magyarság megoszlik, meggyengül a magyar képviselet, és akkor biztosan máshova kerülnek a támogatások is. |
öregek nehezen gyalogolnak el. A szintén kelementelki Bálint János azt panaszolta, hogy a falu egyik felében nem hogy vezetékes víz, de még kút sincs, így messziről hordják a vizet. Gyulakután a Csorgó utcában lakó Tar Irén azt szeretné, ha az önkormányzat rendezné a csorgó környékét, amelynek a vizét nagyon sokan fogyasztják, használják a környéken. “Ilyenkor, télen életveszélyes a csorgóból vizet venni. Mégsem lehet, hogy erre ne szánjanak kis pénzt és időt a hivataliak” – vélte az idős asszony. Menye azt szeretné, ha játszótér lenne a községben, mert a gyerekeket nincs hova kiengedni.
Havadtőn a négygyermekes Gábor Anikó azt panaszolta, hogy – valószínűleg roma származása miatt – nem kap munkát. Nagy István a járdákat hiányolta, Nagy Pál pedig a havadtői főutcán lakók nevében hozta szóba azt, hogy szigorúan korlátozni kellene a tehergépkocsik sebességét, ugyanis az országút menti házak fala megrepedezett, ugyanakkor életveszélyes a gyalogos közlekedés. Szintén Havadtőn több lakos is beszélt arról, hogy a Küküllő, a Havad- és a Cérnás-patak minden évben elárasztja a falu egyes utcáit. “Valamit tenni kéne ez ellen, mert tavasszal hiába vetünk, ültetünk bármit, jön a víz, és kimossa” – mondta Marton Imre. A havadtői kocsmában a régen bezárt, helyi téglagyár ügye is terítékre került, amelyet mindmáig hiába kértek vissza a volt tulajdonosok.
Székelyszálláson többen is a vadkárokat hozták szóba, no meg azt is, hogy nem elég a fakvóta, amit télire kaptak. Minden faluban szóba hozták az idős asszonyok, férfiak azt, hogy nagyon kicsik a nyugdíjak. 300-350 lejt kapnak havonta azok az idős emberek, akik 35-40 évet dolgoztak a “kollektívben”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődött a 24. Partiumi Magyar Napok (PMN) Szatmárnémetiben, az augusztus 24-ig tartó fesztivál koncertekkel, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, bábelőadásokkal, néptáncbemutatókkal és sok más kulturális eseménnyel várja az érdeklődőket.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Látogatottsági adatok