Probléma. Szászfenesen szinte egymásra épültek a tömbházak
Fotó: Facebook
Nem valószínű, hogy Kolozsvár egyhamar egyesülni fog a szomszédos Szászfenessel: noha a civilek részéről megfogalmazódott az erre vonatkozó kérés, önkormányzati szinten ezt nem tekintik sem prioritásnak, sem életképes tervnek.
Meglehetősen szkeptikusan nyilatkozott lapunknak Albert Zoltán szászfenesi önkormányzati képviselő azzal a civil kezdeményezéssel kapcsolatban, amely a Kolozsvár és a kincses várossal lassan összeépült település egyesülését célozza.
Albert Zoltán emlékeztetett, Nagyvárad és Váradszentmárton fúzióját sem sikerült kivitelezni, az egyesülésről tartott referendumok rendre érvénytelenek voltak a rendkívül alacsony részvételi arány miatt. „Kolozsvár és Szászfenes egyesüléséről, egyetlen közigazgatási egység létrehozásáról már régóta beszélnek a településen, de odáig soha nem jutott el a kezdeményezés, hogy hivatalos formát öltsön. Úgy gondolom, egy ilyen referendum kiírása egyelőre fölösleges lenne, mivel nem tudnánk vele megszólítani a lakosság abszolút többségét, ráadásul nem tudjuk azt sem, hogy mi a kolozsvári önkormányzat álláspontja a kérdésben” – magyarázta a Krónikának az önkormányzati képviselő.
Az első ránézésre is nyilvánvaló, hogy Kolozsvár már csak azért sem sürgetné a fúziót, mert ezzel együtt bekebelezné a rohamosan növekvő szomszéd település aggasztó adminisztratív problémáit is.
–, és egyáltalán nem biztos, hogy a kincses város adminisztratív kapacitása megoldást tud találni a szomszédos település súlyos gondjaira. Erre Pásztor Gyöngyi szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója hívta fel a figyelmet a Szabadság napilapnak adott nyilatkozatában.
Az egyetemi oktató rámutatott: ezt az erőteljes népességnövekedését egyáltalán nem látta előre a községvezetés, semmit sem tett annak érdekében, hogy a folyamat kiegyensúlyozottan menjen végbe, hogy Szászfenes infrastrukturálisan megfelelően ellátott legyen. Mint mondta,
„Kolozsvár sokat veszített azzal, hogy lakói ilyen nagy számban – és velük együtt több vállalkozás is – kiköltözött Szászfenesre, ezáltal komoly adóbevételektől esett el. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a Szászfenessel való egyesüléssel olyan problémákat importálna, amelyeket a megnövekedett adóbevételek sem kompenzálnának” – mutatott rá a Szabadságnak nyilatkozó szociológus.
Albert Zoltán önkormányzati képviselő kérdésünkre beismerte, még csak megbecsülni sem tudják például azt, hogy Fenesen mekkora a magyar lakosság aránya, mert egyrészt nagyon sokan vannak azok, akiknek a hivatalos státusa nincs megoldva, ráadásul ezt nem is akarják rendezni, másrészt a szám folyamatosan változik. Példaként azt hozta fel:
A magyar óvoda az új református templom mellett működne
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Arról a Krónikában is írtunk már, hogy magyar óvodai csoportot indítanának a következő tanévtől a községben elegendő jelentkező esetén (15 gyerekkel indulhat csoport – szerk. megj.) az új intézmény a magyar kormánypénzből felhúzott épületben működne. Mi több, arra is lehetőség mutatkozik, hogy magyar bölcsődei csoport is induljon a községben, mivel jövő tanév elején az önkormányzat megnyitja az általa épített bölcsődeközpontot, melyhez magyar csoport is társulhat. A baj azzal van, hogy egyelőre nagyon kevesen jelentkeztek, de Albert Zoltán leszögezte: nem adják fel a küzdelmet a magyar oktatás érdekében.
Magyar óvodai csoportot indítanának a következő tanévtől a Kolozsvár alvóvárosává vált Szászfenesen. Elegendő jelentkező esetén az új intézmény a magyar kormánypénzből felhúzott épületben működne.
Előnye és hátránya is lehet annak, ha Szászfenes egyesül Kolozsvárral, osztotta meg véleményét a Krónikával a szeptember óta az ország legnagyobb községében lakó Ilyés Botond. A korábban a kincses városban élt és jelenleg is ott dolgozó fiatal egészségügyi asszisztens az olcsóbb lakásárak miatt döntött a község mellett, ugyanis Szászfenesen szinte féláron vásárolhatta meg kétszobás otthonát, mint az egyre „elszálltabb” ingatlanárairól híres nagyvárosban.
Igaz, ő a községközpontban, a községházától nem messze lakik, ahol az általános képhez képest rendezettebb, szellősebb a környék, mondta.
Ráadásul – mivel egyelőre részlegesen van megoldva a város és a község közötti közlekedés –, buszt kell váltania ahhoz, hogy eljusson Hajnal negyedbeli munkahelyére. Ennek ellenére ragaszkodik kolozsvári állásához, bár Szászfenesen is kapna munkát. Továbbá úgy véli, bár üzletek bőven vannak, egy kórház vagy sürgősség sem ártana az egyre gyarapodó lakosságú peremközségben. Igaz, hogy a Kolozsvárhoz való csatlakozás hátránnyal is járna – például nagyobb ingatlanadót kellene fizetni –, ismeri el Ilyés Botond, ennek ellenére úgy véli, előnye – az esetleges infrastruktúra-fejlesztés – sokkal nagyobb. Így amennyiben népszavazást rendeznének a kérdésről, mindenképp az egyesülés mellett szavazna, tette hozzá a fiatalember.
A legnagyobb gondot a városba való ingázás jelenti
Ezzel szemben a Krónikának név nélkül nyilatkozó szászfenesi lakos kizárólag hátrányát látná annak, ha a község adminisztratív szempontból egyesülne Kolozsvárra. Mint rámutatott: ezt főként a jóval nagyobb helyi adók és illetékek miatt egyáltalán nem támogatná, illetve nem tartja eléggé meggyőzőnek az egyesülést támogató civilek érvét sem, miszerint együtt több EU-s pénzt tudna lehívni a két település, meglátása szerint ugyanis nagyobb erőfeszítéssel ezt Szászfenes önmagában is meg tudná oldani.
A Kolozsvárral való egyesülésben látja a 35 ezres község gondjainak megoldását a Szászfenesen Élek Egyesület.
Amint arról beszámoltunk, a Szászfenesen Élek Egyesület (ATIF) a Kolozsvárral való egyesülésben látja a község gondjainak megoldását.
Daniel Meze, az egyesület egyik tagja akkor kifejtette: elképzeléseik szerint az egyesülést követően a következő tíz évben fokozatosan nőnének a fenesiek által fizetett helyi adók és illetékek, hogy utolérjék a kolozsvári szintet. „Közép- és hosszú távon a fenesiek nyernének, és másként fejlődne a környék. Kolozsvár polgármesteri hivatalának vannak szakértői az európai uniós források lehívása terén, a szászfenesi önkormányzatnak nincsenek, így pedig sok probléma megoldódna” – mutatott rá Meze.
Az utóbbi tíz nap során hétszer riasztották a Hargita megyei csendőröket a települések közelében felbukkanó medvék miatt.
A csíksomlyói búcsú programját, és a zarándoklattal kapcsolatos tudnivalókat közölte a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartományának nevében Timár Sándor P. Asztrik OFM, a kegytemplom igazgatója.
Helyteleníti Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök, hogy a város kilakoltatási végzést küldött Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak.
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.
A végstádiumban lévő betegek szenvedéseit enyhítő gondozás a közegészségügyi rendszerben ingyenes lesz, szemben a magán klinikákkal.
Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint zavart okozott az erdélyi magyarság körében Orbán Viktor tihanyi, George Simionról tett kijelentése.
„Kivételes helyzetekben” engedélyezné az otthon oktatást Daniel David oktatási és kutatási miniszter – számolt be róla hétfőn az Edupedu.ro.
Megjelent egy új román nyelv és irodalom segédanyag, amely az új tantervek szerint az először idén érettségiző magyar diákok felkészülését támogatja.
szóljon hozzá!