Probléma. Szászfenesen szinte egymásra épültek a tömbházak
Fotó: Facebook
Nem valószínű, hogy Kolozsvár egyhamar egyesülni fog a szomszédos Szászfenessel: noha a civilek részéről megfogalmazódott az erre vonatkozó kérés, önkormányzati szinten ezt nem tekintik sem prioritásnak, sem életképes tervnek.
Meglehetősen szkeptikusan nyilatkozott lapunknak Albert Zoltán szászfenesi önkormányzati képviselő azzal a civil kezdeményezéssel kapcsolatban, amely a Kolozsvár és a kincses várossal lassan összeépült település egyesülését célozza.
Albert Zoltán emlékeztetett, Nagyvárad és Váradszentmárton fúzióját sem sikerült kivitelezni, az egyesülésről tartott referendumok rendre érvénytelenek voltak a rendkívül alacsony részvételi arány miatt. „Kolozsvár és Szászfenes egyesüléséről, egyetlen közigazgatási egység létrehozásáról már régóta beszélnek a településen, de odáig soha nem jutott el a kezdeményezés, hogy hivatalos formát öltsön. Úgy gondolom, egy ilyen referendum kiírása egyelőre fölösleges lenne, mivel nem tudnánk vele megszólítani a lakosság abszolút többségét, ráadásul nem tudjuk azt sem, hogy mi a kolozsvári önkormányzat álláspontja a kérdésben” – magyarázta a Krónikának az önkormányzati képviselő.
Az első ránézésre is nyilvánvaló, hogy Kolozsvár már csak azért sem sürgetné a fúziót, mert ezzel együtt bekebelezné a rohamosan növekvő szomszéd település aggasztó adminisztratív problémáit is.
–, és egyáltalán nem biztos, hogy a kincses város adminisztratív kapacitása megoldást tud találni a szomszédos település súlyos gondjaira. Erre Pásztor Gyöngyi szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója hívta fel a figyelmet a Szabadság napilapnak adott nyilatkozatában.
Az egyetemi oktató rámutatott: ezt az erőteljes népességnövekedését egyáltalán nem látta előre a községvezetés, semmit sem tett annak érdekében, hogy a folyamat kiegyensúlyozottan menjen végbe, hogy Szászfenes infrastrukturálisan megfelelően ellátott legyen. Mint mondta,
„Kolozsvár sokat veszített azzal, hogy lakói ilyen nagy számban – és velük együtt több vállalkozás is – kiköltözött Szászfenesre, ezáltal komoly adóbevételektől esett el. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a Szászfenessel való egyesüléssel olyan problémákat importálna, amelyeket a megnövekedett adóbevételek sem kompenzálnának” – mutatott rá a Szabadságnak nyilatkozó szociológus.
Albert Zoltán önkormányzati képviselő kérdésünkre beismerte, még csak megbecsülni sem tudják például azt, hogy Fenesen mekkora a magyar lakosság aránya, mert egyrészt nagyon sokan vannak azok, akiknek a hivatalos státusa nincs megoldva, ráadásul ezt nem is akarják rendezni, másrészt a szám folyamatosan változik. Példaként azt hozta fel:
A magyar óvoda az új református templom mellett működne
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Arról a Krónikában is írtunk már, hogy magyar óvodai csoportot indítanának a következő tanévtől a községben elegendő jelentkező esetén (15 gyerekkel indulhat csoport – szerk. megj.) az új intézmény a magyar kormánypénzből felhúzott épületben működne. Mi több, arra is lehetőség mutatkozik, hogy magyar bölcsődei csoport is induljon a községben, mivel jövő tanév elején az önkormányzat megnyitja az általa épített bölcsődeközpontot, melyhez magyar csoport is társulhat. A baj azzal van, hogy egyelőre nagyon kevesen jelentkeztek, de Albert Zoltán leszögezte: nem adják fel a küzdelmet a magyar oktatás érdekében.
Magyar óvodai csoportot indítanának a következő tanévtől a Kolozsvár alvóvárosává vált Szászfenesen. Elegendő jelentkező esetén az új intézmény a magyar kormánypénzből felhúzott épületben működne.
Előnye és hátránya is lehet annak, ha Szászfenes egyesül Kolozsvárral, osztotta meg véleményét a Krónikával a szeptember óta az ország legnagyobb községében lakó Ilyés Botond. A korábban a kincses városban élt és jelenleg is ott dolgozó fiatal egészségügyi asszisztens az olcsóbb lakásárak miatt döntött a község mellett, ugyanis Szászfenesen szinte féláron vásárolhatta meg kétszobás otthonát, mint az egyre „elszálltabb” ingatlanárairól híres nagyvárosban.
Igaz, ő a községközpontban, a községházától nem messze lakik, ahol az általános képhez képest rendezettebb, szellősebb a környék, mondta.
Ráadásul – mivel egyelőre részlegesen van megoldva a város és a község közötti közlekedés –, buszt kell váltania ahhoz, hogy eljusson Hajnal negyedbeli munkahelyére. Ennek ellenére ragaszkodik kolozsvári állásához, bár Szászfenesen is kapna munkát. Továbbá úgy véli, bár üzletek bőven vannak, egy kórház vagy sürgősség sem ártana az egyre gyarapodó lakosságú peremközségben. Igaz, hogy a Kolozsvárhoz való csatlakozás hátránnyal is járna – például nagyobb ingatlanadót kellene fizetni –, ismeri el Ilyés Botond, ennek ellenére úgy véli, előnye – az esetleges infrastruktúra-fejlesztés – sokkal nagyobb. Így amennyiben népszavazást rendeznének a kérdésről, mindenképp az egyesülés mellett szavazna, tette hozzá a fiatalember.
A legnagyobb gondot a városba való ingázás jelenti
Ezzel szemben a Krónikának név nélkül nyilatkozó szászfenesi lakos kizárólag hátrányát látná annak, ha a község adminisztratív szempontból egyesülne Kolozsvárra. Mint rámutatott: ezt főként a jóval nagyobb helyi adók és illetékek miatt egyáltalán nem támogatná, illetve nem tartja eléggé meggyőzőnek az egyesülést támogató civilek érvét sem, miszerint együtt több EU-s pénzt tudna lehívni a két település, meglátása szerint ugyanis nagyobb erőfeszítéssel ezt Szászfenes önmagában is meg tudná oldani.
A Kolozsvárral való egyesülésben látja a 35 ezres község gondjainak megoldását a Szászfenesen Élek Egyesület.korábban írtuk
Egyesülnének Kolozsvárral a szászfenesiek
Amint arról beszámoltunk, a Szászfenesen Élek Egyesület (ATIF) a Kolozsvárral való egyesülésben látja a község gondjainak megoldását.
Daniel Meze, az egyesület egyik tagja akkor kifejtette: elképzeléseik szerint az egyesülést követően a következő tíz évben fokozatosan nőnének a fenesiek által fizetett helyi adók és illetékek, hogy utolérjék a kolozsvári szintet. „Közép- és hosszú távon a fenesiek nyernének, és másként fejlődne a környék. Kolozsvár polgármesteri hivatalának vannak szakértői az európai uniós források lehívása terén, a szászfenesi önkormányzatnak nincsenek, így pedig sok probléma megoldódna” – mutatott rá Meze.
Megóvás és adaptív újrafelhasználás kategóriában került be az Europa Nostra-díjat már elnyerő kolozsvári Szent Mihály-templom a díj közönségszavazásának jelöltjei közé.
Rekordot döntött az erdélyi Electric Castle zenei fesztivál résztvevőinek száma, az elmúlt hétvégén 274 ezren buliztak a bonchidai Bánffy-kastély területén – közölték hétfőn a szervezők.
A következő két hétben folytatódik a nyári meleg idő, olykor kánikulával, amelyet légköri labilitás és zivatarok válthatnak fel – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) július 22. és augusztus 4. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Két viperát fogtak be a csendőrök a Kovászna város melletti Tündérvölgyben működő kemping területén.
Összetett állásplatformot hozott létre a hallgatók számára a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara (KGTK).
A jobboldali értékrendhez ragaszkodó, a másként gondolkodókkal is őszinte párbeszédre nyitott, több generációs rendezvényként kezdődik kedden Tusnádfürdőn a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor.
Szakadékba zuhant hétfőn a Nyerges-hágón egy személygépkocsi, amelyben öten ültek, egyikük meghalt, négyen megsérültek.
A Szeben megyei közlekedésrendészet képviselői a Transzfogarasi úton rögzítettek egy, az úttesten tartózkodó medvét. Felhívták a figyelmet, hogy a vadak nagyon gyakran bukkannak fel a hegyvidéki közutakon.
A Temes megyei zsombolyai határrendészek kilenc nepáli állampolgárt tartóztattak fel szombaton a román–szerb határon, amikor megpróbáltak átszökni Szerbiába.
Egy határrendészekből és hegyimentőkből álló csapat vasánap megmentett a hegyen három ukrán férfit, akik a Máramarosi-havasokon keresztül szöktek át Ukrajnából Romániába, és eltévedtek.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)