Probléma. Szászfenesen szinte egymásra épültek a tömbházak
Fotó: Facebook
Nem valószínű, hogy Kolozsvár egyhamar egyesülni fog a szomszédos Szászfenessel: noha a civilek részéről megfogalmazódott az erre vonatkozó kérés, önkormányzati szinten ezt nem tekintik sem prioritásnak, sem életképes tervnek.
Meglehetősen szkeptikusan nyilatkozott lapunknak Albert Zoltán szászfenesi önkormányzati képviselő azzal a civil kezdeményezéssel kapcsolatban, amely a Kolozsvár és a kincses várossal lassan összeépült település egyesülését célozza.
Albert Zoltán emlékeztetett, Nagyvárad és Váradszentmárton fúzióját sem sikerült kivitelezni, az egyesülésről tartott referendumok rendre érvénytelenek voltak a rendkívül alacsony részvételi arány miatt. „Kolozsvár és Szászfenes egyesüléséről, egyetlen közigazgatási egység létrehozásáról már régóta beszélnek a településen, de odáig soha nem jutott el a kezdeményezés, hogy hivatalos formát öltsön. Úgy gondolom, egy ilyen referendum kiírása egyelőre fölösleges lenne, mivel nem tudnánk vele megszólítani a lakosság abszolút többségét, ráadásul nem tudjuk azt sem, hogy mi a kolozsvári önkormányzat álláspontja a kérdésben” – magyarázta a Krónikának az önkormányzati képviselő.
Az első ránézésre is nyilvánvaló, hogy Kolozsvár már csak azért sem sürgetné a fúziót, mert ezzel együtt bekebelezné a rohamosan növekvő szomszéd település aggasztó adminisztratív problémáit is.
–, és egyáltalán nem biztos, hogy a kincses város adminisztratív kapacitása megoldást tud találni a szomszédos település súlyos gondjaira. Erre Pásztor Gyöngyi szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója hívta fel a figyelmet a Szabadság napilapnak adott nyilatkozatában.
Az egyetemi oktató rámutatott: ezt az erőteljes népességnövekedését egyáltalán nem látta előre a községvezetés, semmit sem tett annak érdekében, hogy a folyamat kiegyensúlyozottan menjen végbe, hogy Szászfenes infrastrukturálisan megfelelően ellátott legyen. Mint mondta,
„Kolozsvár sokat veszített azzal, hogy lakói ilyen nagy számban – és velük együtt több vállalkozás is – kiköltözött Szászfenesre, ezáltal komoly adóbevételektől esett el. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a Szászfenessel való egyesüléssel olyan problémákat importálna, amelyeket a megnövekedett adóbevételek sem kompenzálnának” – mutatott rá a Szabadságnak nyilatkozó szociológus.
Albert Zoltán önkormányzati képviselő kérdésünkre beismerte, még csak megbecsülni sem tudják például azt, hogy Fenesen mekkora a magyar lakosság aránya, mert egyrészt nagyon sokan vannak azok, akiknek a hivatalos státusa nincs megoldva, ráadásul ezt nem is akarják rendezni, másrészt a szám folyamatosan változik. Példaként azt hozta fel:
A magyar óvoda az új református templom mellett működne
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Arról a Krónikában is írtunk már, hogy magyar óvodai csoportot indítanának a következő tanévtől a községben elegendő jelentkező esetén (15 gyerekkel indulhat csoport – szerk. megj.) az új intézmény a magyar kormánypénzből felhúzott épületben működne. Mi több, arra is lehetőség mutatkozik, hogy magyar bölcsődei csoport is induljon a községben, mivel jövő tanév elején az önkormányzat megnyitja az általa épített bölcsődeközpontot, melyhez magyar csoport is társulhat. A baj azzal van, hogy egyelőre nagyon kevesen jelentkeztek, de Albert Zoltán leszögezte: nem adják fel a küzdelmet a magyar oktatás érdekében.
Magyar óvodai csoportot indítanának a következő tanévtől a Kolozsvár alvóvárosává vált Szászfenesen. Elegendő jelentkező esetén az új intézmény a magyar kormánypénzből felhúzott épületben működne.
Előnye és hátránya is lehet annak, ha Szászfenes egyesül Kolozsvárral, osztotta meg véleményét a Krónikával a szeptember óta az ország legnagyobb községében lakó Ilyés Botond. A korábban a kincses városban élt és jelenleg is ott dolgozó fiatal egészségügyi asszisztens az olcsóbb lakásárak miatt döntött a község mellett, ugyanis Szászfenesen szinte féláron vásárolhatta meg kétszobás otthonát, mint az egyre „elszálltabb” ingatlanárairól híres nagyvárosban.
Igaz, ő a községközpontban, a községházától nem messze lakik, ahol az általános képhez képest rendezettebb, szellősebb a környék, mondta.
Ráadásul – mivel egyelőre részlegesen van megoldva a város és a község közötti közlekedés –, buszt kell váltania ahhoz, hogy eljusson Hajnal negyedbeli munkahelyére. Ennek ellenére ragaszkodik kolozsvári állásához, bár Szászfenesen is kapna munkát. Továbbá úgy véli, bár üzletek bőven vannak, egy kórház vagy sürgősség sem ártana az egyre gyarapodó lakosságú peremközségben. Igaz, hogy a Kolozsvárhoz való csatlakozás hátránnyal is járna – például nagyobb ingatlanadót kellene fizetni –, ismeri el Ilyés Botond, ennek ellenére úgy véli, előnye – az esetleges infrastruktúra-fejlesztés – sokkal nagyobb. Így amennyiben népszavazást rendeznének a kérdésről, mindenképp az egyesülés mellett szavazna, tette hozzá a fiatalember.
A legnagyobb gondot a városba való ingázás jelenti
Ezzel szemben a Krónikának név nélkül nyilatkozó szászfenesi lakos kizárólag hátrányát látná annak, ha a község adminisztratív szempontból egyesülne Kolozsvárra. Mint rámutatott: ezt főként a jóval nagyobb helyi adók és illetékek miatt egyáltalán nem támogatná, illetve nem tartja eléggé meggyőzőnek az egyesülést támogató civilek érvét sem, miszerint együtt több EU-s pénzt tudna lehívni a két település, meglátása szerint ugyanis nagyobb erőfeszítéssel ezt Szászfenes önmagában is meg tudná oldani.
A Kolozsvárral való egyesülésben látja a 35 ezres község gondjainak megoldását a Szászfenesen Élek Egyesület.korábban írtuk
Egyesülnének Kolozsvárral a szászfenesiek
Amint arról beszámoltunk, a Szászfenesen Élek Egyesület (ATIF) a Kolozsvárral való egyesülésben látja a község gondjainak megoldását.
Daniel Meze, az egyesület egyik tagja akkor kifejtette: elképzeléseik szerint az egyesülést követően a következő tíz évben fokozatosan nőnének a fenesiek által fizetett helyi adók és illetékek, hogy utolérjék a kolozsvári szintet. „Közép- és hosszú távon a fenesiek nyernének, és másként fejlődne a környék. Kolozsvár polgármesteri hivatalának vannak szakértői az európai uniós források lehívása terén, a szászfenesi önkormányzatnak nincsenek, így pedig sok probléma megoldódna” – mutatott rá Meze.
Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.
Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.
Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.
szóljon hozzá!