HIRDETÉS
Rengeteg lehetőség közül választhatnak azok a fiatalok, akik a nyári szünidőben diákmunkát vállalnának, és immár azok számára is egyre több alternatíva létezik, akik külföldön próbálnának szerencsét. A pénzgyűjtés mellett az időszakos munkavállalás, fesztiválokon való önkénteskedés tapasztalatszerzésre és hosszú távon jövedelmező szakmai kapcsolatok kialakítására is kiváló alkalom.
Mielőtt azonban bárki nekivágna akár itthon, akár külföldön a diákmunkának, a szakemberek javaslata szerint mindenképpen tájékozódjon a részletekről, és ne menjen bele olyasmibe, ami nem tűnik teljesen törvényesnek vagy biztonságosnak.
Lőrincz István, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke a kincses városbeli magyar egyetemisták nyári tevékenységét három kategóriára osztja. Egy nagyobb aktív csoport nyáron is KMDSZ-közelben marad, mivel a szövetség rengeteg olyan programot szervez, illetve társszervez a vakációban, amelybe a diákok bekapcsolódhatnak. Ilyen például a Kolozsvári Magyar Napok, a nyári egyetem vagy az idén második alkalommal sorra kerülő marosvásárhelyi VIBE fesztivál – az egyetemisták ezeken önkéntes jelleggel vesznek részt.
A második kategóriába tartozók a Work and Travel programot választják, amelynek keretében az Egyesült Államokba mennek dolgozni.
Ez elsősorban pénzszerzési lehetőség, viszont a pár hónap során a diákok rengeteg tapasztalatot szerezhetnek, és csodálatos tájakat tudnak megnézni. A KMDSZ elnöke szerint a program mostanában igencsak népszerű. A harmadik kategóriába azokat sorolta, akik a vakáció kezdetén hazamennek Kolozsvárról, és a családdal, barátokkal töltik a nyarat.
Lőrincz István a diákszövetség munkaközvetítő szolgáltatására, a karrierirodára is kitért.
– magyarázta a szövetség elnöke. A szolgáltatás egész évben működik, és folyamatos adatbázisként szolgál a munkát kereső diákok számára, viszont mindenképp nagyobb az aktivitás nyár elején. Lőrincz rámutatott: a munkavállalás a pénzügyi szektorban a leggyakoribb, továbbá sokan próbálják ki magukat a közgazdaságtannal kapcsolatos területeken és a vendéglátóiparban.
Marton László, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke eközben lapunknak arról számolt be: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) hallgatói nyáron általában az Erasmus program révén két hónapos külföldi gyakorlaton vesznek részt.
– magyarázta az MMDSZ elnöke. Marton László is megemlítette a Work and Travel programot, elmondása szerint azonban a marosvásárhelyi diákok körében ez nem annyira népszerű, mint kolozsvári társaik esetében. Az MMDSZ egyébként a nyári tevékenységek, diákmunkák közvetítésében együttműködik a Sapientia vásárhelyi karának hallgatói önkormányzatával.
Kovászna megyében is sokan próbálnak szerencsét a nyár folyamán külföldön. Kelemen Szilárd, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) elnöke lapunknak elmondta: az ernyőszervezetükhöz tartozó ifjúsági szervezetek évek óta az Erasmus Plus programban pályáznak, ennek keretében külföldi partnerszervezetekhez mehetnek három hónapra, legtöbb egy évre önkénteskedni az ifjak. Háromszéken is fogadnak önkénteseket, többek között Magyarországról, Olaszországból és Törökországból érkeztek már hozzájuk fiatalok.
– magyarázta Kelemen, aki az Erasmus Plus program egyik nagy előnyének nevezte, hogy a fiatalok többsége nem telepedik le külföldön, hanem hazatér. A Hárit elnökétől azt is megtudtuk: ha a fiatalok szervezeti segítség nélkül, önállóan vállalnak munkát, két forgatókönyv lehetséges: vagy csalódnak, és néhány hónap után hazatérnek, vagy megszeretik a munkahelyet, a várost, és maradnak. Kelemen ugyanakkor kifejtette: egyre többen keresik meg őket a hazai pályázati lehetőségek iránt érdeklődve, sokan ugyanis hazajönnének külföldről, és saját vállalkozást indítanának. A Hárit különben arra biztatja a fiatalokat, hogy előbb itthon próbáljanak szerencsét.
Lehet, hogy a kezdő fizetés nem túl magas, de ha kimegyünk Londonba, ott is kevesebbel kell beérnünk kezdőként, ám kitartással, szorgalommal itthon és külföldön is megkereshető a tisztességes bér” – fogalmazott az ifjúsági szervezet elnöke. Úgy vélte: ma már itthon is megbecsülik a munkavállalót, gyakran a szakképzetlen, tapasztalatlan fiatalt is alkalmazzák és betanítják.
A munkaügyi és biztosítási szakemberek körültekintésre és előzetes tájékozódásra intik egyrészt a munkavállaló fiatalokat, ugyanakkor mindenkit, aki külföldön próbálna szerencsét. A munkaügyi és a külhoni románokért felelős minisztérium kampányt is indított Tájékoztatás itthon! Biztonság a nagyvilágban! címmel. Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője lapunknak elmondta: a kampány elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen kockázatokat vállalnak a román állampolgárok, ha hivatalos munkaszerződés, nyelvismeret, valamint jogaik és kötelezettségeik ismerete nélkül vágnak neki a nagyvilágnak.
„Ha valaki eldönti, hogy külföldön próbál szerencsét, a legfontosabb, hogy körültekintően tájékozódjon” – hívta fel a figyelmet a szakember. A minisztériumok elsősorban arra intenek, hogy
ne dőljünk be a világhálón megjelenő összes álláshirdetésnek, sőt az ismerősök ajánlatairól is alaposan informálódni kell.
Ellenőrizni kell a munkaadó címét, hogy egyáltalán létezik-e a cég, és semmiképpen nem szabad belemenni abba, hogy hivatalos munkaszerződés nélkül dolgozzunk, ugyanakkor a szerződés minden cikkelyét, mellékletét át kell tanulmányozni. Tájékozódni kell a fogadó ország vonatkozó jogszabályairól, így elkerülhetjük annak veszélyét, hogy feketén dolgoztassanak. A szakemberek szerint akár jogász segítségét is érdemes kérni, ha a munkavállaló önállóan nem boldogul.
A kampányban arra is kitérnek: gyanús, ha a munkaközvetítő vagy munkaadó például hamis meghívólevél használatát javasolja, vagy azt tanácsolja, hogy a határátkelőnél ne valljuk be utazásunk valódi célját, hanem mondjuk azt, turistaként megyünk az adott országba. Körültekintően kell elfogadni, ha a közvetítő kölcsönt ajánl az utazási költségek fedezésére. Nem biztató az sem, ha elkérik a személyi igazolványt vagy az útlevelet arra hivatkozva, hogy náluk nagyobb biztonságban van. Az is rossz előjel, ha azt mondják, ne vigyünk magunkkal csomagot.
Az egyik legnagyobb veszély, hogy nem adják meg a beígért bért, nem fizetnek semmit, vagy az adott országban alkalmazott minimálbérnél kevesebbet.
Az is előfordulhat, hogy veszélyes körülmények között kell dolgozni, illetve a munkavállalónak nincs társadalom- és egészségbiztosítása, tehát nem számíthat munkanélküli segélyre sem. Ennél sokkal súlyosabb, ha a munkáért kapott pénz nem elég a megélhetésre, a munkavállalónak pedig arra sincs pénze, hogy a hazautazás költségeit fedezze, így az emberkereskedők célpontjává válhat. A kampány kezdeményezői szerint a kizsákmányolás gyakran előfordul a külföldi munka esetében, például túlórára köteleznek, amiért nem fizetnek, nem biztosítanak védőfelszerelést a veszélyes munkát végzőknek, vagy verbális erőszakot alkalmaznak.
Románia egyébként a Global Index nemzetközi felmérése szerint 2016-ban a 167 vizsgált ország közül a 32. helyen állt az emberkereskedelem áldozatai terén – 80 ezer romániai áldozatról tudtak. Az áldozatok a Help-Line ANITP ingyenes számait hívhatják (az országban 0800-800678, külföldön +40-21-3133100). Az illetékesek azt tanácsolják:
ha bajba kerülünk, lehetőség szerint fel kell keresni a román konzulátust, de az is megteszi, ha egy ismerősnek küldünk segítségkérő szöveges üzenetet.
Érdemes még elutazás előtt tájékozódni arról, hol van a legközelebbi romániai külképviselet, és mindenképpen biztosítást kell kötni. A minisztériumok tájékoztatása arra is kitér, hogy érdemes az itthon maradottakkal megegyezni egy jelszóban, amit akkor vetünk be, ha bajba kerülünk. Továbbá a hivatalos iratainkat soha semmilyen körülmények között ne adjuk át másnak, illetve jó, ha több másolatot készítünk, amelyeket különböző helyeken tartunk.
A minisztériumok az EURES európai foglalkoztatási szolgáltatást ajánlják a biztonságos külföldi munkakeresésre, ez a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségeknél érhető el. Szintén javasolják a Work and Travel és az EU-ban működő Au Pair programot, ez utóbbi keretében munkaszerződés nélkül lehet kulturális tapasztalatcserére menni külföldre, ahol a befogadó család a diákot családtagként kezeli, és zsebpénzt biztosítanak. A két szaktárca által közölt tanulmány szerint egyébként
a 2017–2020-as időszakban tízmillió román állampolgár tartózkodik huzamosabb ideig külföldön
– ebbe beleszámolják a szomszédos országokban élő őshonos román közösségek tagjait, a diaszpórát, a külföldi munkavállalókat és azokat is, akik időszakosan vállalnak munkát, vagy tanulmányaikat folytatják külföldön.
Lőrincz Lehel sepsiszentgyörgyi bróker arra is felhívta a figyelmet, hogy
a hivatalosan idénymunkát vállalóktól általában kötelező módon elvárják, hogy utazási biztosítással rendelkezzenek, de ha ez nem elvárás, akkor is érdemes megkötni.
A szakember hangsúlyozta: fontos, hogy a biztosítás legalább 50 ezer euró értékre szóljon, és érdemes kiegészíteni baleset- és felelősségbiztosítással. Az alapbiztosításban benne van az egészségügyi ellátás, tehát kifizetik az orvosi kezelést, ám ha erre még baleset-biztosítást is kötünk, akkor kártérítést is fizet a biztosító.
Tehát, ha eltörjük a lábunkat, akkor nemcsak a gipszelést fizetik, hanem a kötvény értékétől függően 5-10-15 ezer eurós kárpótlást is kaphatunk.
A felelősségbiztosítás az általunk okozott kárra terjed ki. Lőrincz Lehel elmondta, a külföldi munkavállalás esetében ez igen hasznos lehet, például, ha kiöntjük a kávét, és ki kell fizetni a vendégnek a ruhatisztítást, akkor ez a kötvény bevethető. De akkor is, ha rossz helyen kelünk át az úttesten, és a mi hibánk miatt összeütközik két autó – a tetemes kárt is megtéríti a biztosítótársaság. Egy ilyen teljes körű biztosítás a külföldön tartózkodás időtartamának függvényében 70–300 lejbe kerül.
