A 33 férőhelyes kollégiumban kettő-, három- és egy négyágyas, fürdőszobával is rendelkező szoba van, de minden emeleten konyha és tágas ebédlő is várja a diákokat. Akik jutányos áron, mindössze havi 290 lejért lakhatnak a modern bentlakásban.

Ebben nemcsak szálláshelyet kínálnak nekik, az épületben konferenciaterem is helyet kapott, ahol szakmai előadásokat is szerveznének számukra, illetve a külsős tagként társuló egyetemi hallgatók számára. Ezek témáját, szakirányát a a diákokkal közösen határoznák meg, mondta Molnár András.

Képzésekkel pótolnák
a magyar oktatást

A bánsági városban nincs magyar nyelvű egyetemi képzés. „Épp ez volt az egyik ok, ami miatt felmerült a kollégiumnak az ötlete” – emlékeztetett a 2000-es évek óta dédelgetett tervre az egyesületi elnök.

Temesvár neves felsőoktatási intézményei ugyanis számos magyar fiatalt vonzanak főleg Székelyföldről, Szatmárnémeti és Nagykároly környékéről, illetve a közeli Arad megyéből és Temesvár környékéről. Számuk 300–400 körül mozog, nekik a Temesvári Magyar Diákszervezet szervez programokat, ebbe a közösségformáló munkába kapcsolódik be az ősszel nyíló szakkollégium.

– fogalmazott Molnár András.

Segítenek beilleszkedni
a román nyelvű képzésbe

Az egyesületi elnök szerint a hétvégi képzésekkel a diákok szakmai előmenetelét segítenék, ezeket magyarországi és erdélyi egyetemi oktatók tartanák magyar nyelven különböző szakterületekről, a diákok igényének megfelelően. „Az lenne a lényeg, hogy segítsen nekik abban, hogy jobban beilleszkedjenek a román nyelvű képzésbe. Mindenképpen velük közösen szeretnénk eldönteni, hogy mire van szükségük” – magyarázta az illetékes. Aki szerint a temesvári egyetemek közül elsősorban a híres Műszaki Egyetem vonzza a magyar fiatalokat, de van orvosi képzés, a Nyugati Egyetemen pedig számos más szakirány a pedagógusképzéstől a jogig, közgazdaságig. Így a képzések is számos szakirányban zajlanak majd hétvégente, már több magyarországi és hazai egyetemi oktató is jelezte, hogy szívesen részt vesz a munkában. „Talán jobban el tudják majd sajátítani a román tananyagot a diákok, ha anyanyelvükön is belelátnak” – indokolta a képzések szükségességét az egyesületi elnök.

Senkit sem akartak kizárni

Molnár András arról is beszámolt, hogy a szakkollégiumba a diákszövetséggel közösen kidolgozott kritériumrendszer alapján választják be a jelentkezőket, ahol az érettségi és középiskolai átlag mellett a különböző tanulmányi versenyeken elért eredményeket is figyelembe veszik. Pontozás a szakképzéseken való részvétel alapján év közben is történik, ennek alapján dől el, hogy kik tarthatják meg kollégiumi helyeiket a következő tanévben. „Nem szeretnénk senkit sem kizárni. Ezért nem kritérium az, hogy a jelentkező magyar nyelven végezze a középiskolát” – mondta a működtető.
A magyar nyelvtudás ellenben igen, a jelentkezőknek ugyanis szóbeli interjún is át kell esniük. „Nem szerettünk volna kizárni olyan személyeket, akik esetleg román iskolába jártak, és nem érettségiztek magyarból. Viszont mindenkivel lesz egy beszélgetés, amelyen meggyőződünk, hogy tud magyarul” – összegzett az elnök.

A kései időpontot Molnár András azzal magyarázta, hogy az ősszel érettségizőknek is meg akarták adni az esélyt a kollégiumba való bejutásra.

A 2000-es években megálmodott temesvári szórványkollégium ügyét Molnár Zsolt, az RMDSZ volt Temes megyei parlamenti képviselője karolta fel. Lendületet akkor kapott, amikor sikerült támogatókat találni a megvalósításhoz: a Temesvári Római Katolikus Püspökség egy visszaszolgáltatott ingatlanját ajánlotta fel helyszínként, az RMDSZ a stratégiai projektek közé emelte, míg a magyar kormány anyagilag támogatta a megvalósítását.

A Bolyai János Szakkollégium közösségformáló erejére azért is szükség van, mivel a máshonnan érkezett magyar egyetemisták közül sokan a bánsági városban telepednek le, alapítanak családot, így a jövőben ők alkotják majd a város magyarságát. A közel 320 ezer lakosú Temesváron a 2011-es népszámlálási adatok szerint mintegy 24 ezer magyar él.