Ugyanez vonatkozik a tanintézetek belsejének kialakítására is: a falról az adott nemzetiség nyelvén íródott ismertetőknek, illetve szimbólumoknak kell visszaköszönniük a diákokra. A tanügyi törvény módosításával szabályoznák a szórványban működő kisebbségi osztályok hovatartozását is. Az intézkedés lehetővé tenné egy adott település román többségű vegyes iskolájában működő magyar osztály átcsatolását egy másik helységben lévő magyar iskolához. A parlament felsőháza elé terjesztett jogszabály a gyereklétszám csökkenése esetére, a bölcsődei finanszírozás növelésére, a bentlakásos rendszer anyagi támogatására is kiterjed.

Marosvásárhelyen ezt több ízben is szóvá tették a magyar szülők, akik végső elkeseredésükben az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordultak. A CNCD minden egyes esetben felszólítást küldött a tanfelügyelőségre és az iskolaigazgatóknak, azonban az illetékesek csak részlegesen tettek eleget a testület döntésének. Amikor pedig a román igazgatók megpróbálták tiszteletben tartani a magyar diákok jogait, és kétnyelvű feliratokkal kiegyensúlyozni iskolájuk belső nyelvi térképét, a polgármesteri hivatal egyik aligazgatója levélben fenyegette meg őket, megtiltván, hogy a városháza engedélye nélkül bármilyen feliratot is kihelyezzenek a tanintézetek folyosóira.

Az RMDSZ által kezdeményezett törvénymódosításokat, ha nehezen is, de elfogadta az oktatási szakbizottság, viszont azt nehéz megjósolni, mikor kerülhet a plénum elé. Organikus törvényről lévén szó, a honatyák eggyel több mint felének el kell fogadnia.

– vélekedett lapunknak a szövetség szakpolitikusa, Novák Zoltán. Szerinte a módosító javaslatcsomagot akkor lehet majd napirendre tűzni, amikor a szövetségeseknek is érdeke lesz az RMDSZ támogatása.

A szenátus oktatási bizottságának alelnöke azt is elárulta, hogy a testület vezetője, Liviu Pop volt szociáldemokrata tanügyminiszter egy jogásszal véleményeztette a módosításokat, és első körben kizárólag csak azokat hagyta jóvá, amelyek nem kötődtek a nemzetiségi oktatáshoz. A Maros megyei magyar szenátornak végül többszörös egyeztetés után sikerült meggyőznie román kollégáit, hogy a kisebbségi kérdések szabályozása nem csorbítja a többségi tanulók és pedagógusok jogait.

Novák Zoltán sajnálatosnak tartja, hogy sem a kormány, sem az egymást váltogató tanügyminiszterek, sem pedig a szenátus oktatási bizottsága nem meri felvállalni a törvény teljes átgyúrását. „Az aktuálpolitikai kérdések mindig fölülírnak mindent, holott három-négy alapvető, de rendkívül fontos ügyről van szó, amely körül akár konszenzus is kialakulhatna” – fejtette ki. Novák ilyennek nevezte a délutáni oktatást, a kerettanterv karcsúsítását és a különböző szintű érettségi bevezetését. Szerinte az óraszám csökkentése csak egy lépés a gyermekek tehermentesítése érdekében, de egymagában nem jelent megoldást a rendszer egyszerűsítésére.