Felemás hatékonysággal működik Romániában a környezetvédelmi kihágások szankcionálása egy civil aktivista szerint, aki arról számolt be, hogy a hatóságok rendszerint a kisebb cégeket és a magánszemélyeket bírságolják, a nagyvállalatok ezzel szemben mindig megtalálják a kiskaput, és valahogyan kibújnak a kötelezettségek alól. Mindezt olyan körülmények között, hogy a potenciális szennyezés mértéke tekintetében óriási eltérések vannak.

Kovács Zoltán Csongort, a kolozsvári székhelyű Zöld Erdély Egyesület elnökét annak nyomán kérdeztük, hogy a Kovászna megyei környezetvédelmi őrség legutóbbi közleményében rámutatott: az elmúlt három hónapban a legnagyobb bírságot egy magánszemélyre rótták ki, aki nem szerezte be a szükséges engedélyeket.

Kovács Zoltán Csongor lapunknak elmondta: ez egyáltalán nem egyedi eset, hiszen jellemző az országra, hogy a környezetvédelmi őrség, a rendőrség és más illetékes hatóságok többségében a kis bűnözőket leplezik le. Az aktivista hangsúlyozta: ez főként a törvénytelen fakitermelésre érvényes, hiszen a kis fatolvajokat rendszeresen lebuktatják, „ezeket az akciókat teszik kirakatba, és ezekkel próbálják a különféle intézmények hitelét fenntartani\". Ezzel szemben a nagy kaliberű bűnözők képesek arra, hogy szervezetten kialakítsanak maguk köré egy védelmi apparátust, ezért ritkán buknak le.

A nagyvállalkozók túllépnek a bürokratikus akadályokon

Kovács szerint hasonló az eljárás az engedélyeztetésekkel is. Egy kisvállalkozó, aki az udvarán akar fűrészüzemet beindítani, és havonta három-négy köbméter rönköt dolgozna fel, komoly ellenőrzésekre számíthat, a hatóságok tesznek arról, hogy minden előírást betartson. „Ezeknek az embereknek nincs kapacitásuk arra, hogy megkeressék a kiskapukat. Ráadásul az is előfordul, hogy végül elbukik, nem kapja meg a szükséges engedélyeket\" – magyarázta az egyesület elnöke. Egy nagyberuházó ezzel szemben gond nélkül megkerüli a bürokratikus akadályokat, és mindenáron megszerzi a jóváhagyásokat.

A szakember rámutatott: jó példa erre az osztrák Holz­industrie Schweighofer fafeldolgozó rétyi fűrészüzemének megépítése. Már a projekt elindításáról szóló bejelentésen jelen volt számos politikus – Kovászna megye elöljárói, de a kormány képviselői is. „Ez maga sokat elárul arról, milyen politikai háttérrel indul egy beruházás. Sajnos Romániában a szakmai intézmények erős politikai befolyásoltság alatt állnak, a szakmai elveket felülírja a politikai szándék, így ezek a nagyvállalkozások erős hátszéllel indulhatnak\" – fogalmazott Kovács Zoltán Csongor. Hozzátette: bizonyítékok, dokumentumok hiányában ezt a jelenséget sem leleplezni, sem felszámolni nem lehet.

Szigorítanák az illegális fakitermelés büntetését

Valamilyen szinten ugyanakkor megoldást jelenthet a jelenleg a parlament előtt lévő jogszabálytervezet, amelyről Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai kirendeltségének vezetője számolt be lapunknak. A dokumentum jelentős mértékben szigorítaná az eljárásokat, és elsősorban a törvénytelen fakitermelés elleni küzdelmet erősítené, hiszen lehetővé tenné, hogy a lopott nyersanyagot szállító járművet is elkobozzák a hatóságok. „Ez hatalmas előrelépés lenne, még akkor is ha csak alkalmanként egy-egy autót koboznának el\" – vélekedett Csibi Magor. A tervezetet már elfogadta a szenátus, a képviselőház azonban halogatja a napirendre tűzését.

Tízezer lejes pénzbírság egy magánszemélynek

A Kovászna megyei környezetvédelmi őrség egyébként az elmúlt három hónapban 67 ezer lej értékben rótt ki bírságot az előírások be nem tartásáért. Április 1-je és június 30-a között 142 ellenőrzést tartottak, amelyek során többek között azért büntettek, mert folyóvízen szállítottak rönköket, a patakok partjára rakták le a kivágott fát, vízmederbe hordták a szemetet, elégették a háztartási hulladékot, nem tartották be a korábbi ellenőrzések során előírt határidőket, illetve nem vezettek nyilvántartást a hulladéktárolásról.

Huszonöt bírságot róttak ki, ezek közül a legnagyobb egy tízezer lejes pénzbüntetés, amelyet egy magánszemélynek kell kifizetnie, mert nem szerezte be a szükséges környezetvédelmi jóváhagyásokat. Az ellenőrzések során elsősorban a korábbi mustrák során kiszabott intézkedések betartását kérték számon, ugyanakkor a feljelentéseket és a balesetszerű szennyezéseket is vizsgálták.

Tizenhárom bejelentést iktattak, ezek a vizek és a talaj szennyezésére, a folyókba engedett szennyvízre és a földekre kihordott trágyára vonatkoztak, de azt is jelentették, ha valaki a patakpartra vitte a szemetet, a sáncba vezette a szennyvizet, vagy a legelőkön rakta le a kivágott fát. Az elmúlt három hónapban egy baleset történt: egy veszélyes anyagokat szállító teherautó borult fel, a műanyag dugaszok mellett kifolyt kénsav pedig mintegy 6 négyzetméteren, 10 centiméteres mélységben szennyezte a talajt, de ezt végül megtisztították, és a kénsavat elszállították.