Fotó: Rád András László
Mély döbbenet, elkeseredés és némi düh jellemezte a magyarbölkényi református gyülekezet tagjait, miután megtudták, hogy a felbőszült helyi cigányság egy része meggyalázta felmenőik sírjait a Maros megyei településen. Vasárnapi igehirdetésében Rád András László lelkipásztor nyugalomra intette híveit.
2022. június 13., 14:442022. június 13., 14:44
2022. június 13., 15:012022. június 13., 15:01
A sírgyalázást követő negyedik napon, azaz kedden délelőtt fogadja a magyarbölkényi református lelkészt a község helyi rendőre, akivel a péntek délutáni temetői incidensről tárgyalnak. A késésnek feltehetően az ortodox pünkösd miatti hosszú hétvége lehet az oka.
Amint arról beszámoltunk, pénteken délután a Maros megyei falu magyar temetőjeként számon tartott sírkert református parcelláján, fényes nappal tizenhárom kegyhelyet rongáltak meg – egyelőre ismeretlen tettesek. Azt viszont már tudni a Szászrégen közelében fekvő faluban, hogy a tetteseket a felbőszült pünkösdista romák körében kell keresni, akik éppen prédikátorukat kísérték utolsó útjára.
Pénteken délután fényes nappal, egy temetést követően sírokat gyaláztak meg a Maros megyei Magyarbölkényben.
A cigányok a református részben szerették volna örök nyugalomra helyezni vallási vezetőjüket, azonban az éppen kaszáló gondnok felvilágosította őket, hogy a hagyomány szerint a más felekezetűek temetkezési helye a sírkert túlsó részében, esetleg az új temetőben van. A szópárbaj szitkozódásba és fenyegetésbe csapott át, amit a temetés napján az alapos gyanú szerint „cselekedet” követett.
Maria Moldovan polgármester szerint jelenleg csend honol a faluban, azonban nyugodtság akkor lesz, amikor a hatóságoknak sikerül felfedniük a tettesek pontos kilétét, azok pedig felelni fognak vandál cselekedeteikért. A lapunknak nyilatkozó elöljáró nem nevezte meg a gyanúsított személyeket, azonban szavaiból egyértelműen ki lehetett következtetni, kikre céloz.
„Én is azt mondtam a pünkösdista közösségnek, hogy válasszák a másik temetőt. Köztudott, hogy a faluban két sírkert van: az egyik nagyrészt a magyaroké, a másik a románoké” – idézte fel a múlt heti javaslatát Maria Moldovan. A községgazda megerősítette azt, amit néhány nappal korábban a református lelkipásztor is mondott, miszerint Magyarbölkényre nem jellemzők az etnikai csatározások. A közel ezer lelket számláló falunak mintegy felét cigányok lakják, a másikat – szinte egyenlő arányban –románok és magyarok.
Fotó: Rád András László
Az indulatok visszafojtásában jelentős szerepet játszott Rád András László lelkipásztor is, aki a vasárnapi istentisztelet előtt mély döbbenetet, elkeseredettséget és némi dühöt érzékelt a gyülekezet tagjaiban. Mint mondta, igehirdetésében próbálta hangsúlyozni, hogy az önbíráskodás nem járható út.
– fejtette ki a lelkész a Krónika kérdésére. Hozzátette: a templomból kijövet már nyugodtságot érzett az emberek lelkében. A református közösség a vasárnapi istentiszteleten a méltányos jóvátételért és békességért imádkozott, a gyülekezet elöljárói pedig arra kértek mindenkit, hogy lélekben csatlakozzanak ehhez a szándékhoz.
A Maros megyei rendőrségnek közben hétfőig mindössze annyit sikerült kiderítenie, hogy az elkövetők kiskorúak. A lapunknak nyilatkozó helyettes szóvivő, Aurica Sabău egy eléggé érdekes elmélettel szolgált. „Úgy néz ki, hogy játszadozó gyerekek döntötték le a fejfákat” – mondta. Kérdésünkre, hogy hány évesek lehettek, ugyanis a betondarabok mozgatása bizonyos kort, súlyt és izomzatot is igényel, nem tudott válaszolni. Helyi forrásokból viszont megtudtuk, hogy az úgymond játszadozás egy áldozatot is követelt. Az egyik sírkő ráesett egy kisfiúra, aki kórházba került.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás