Befagyasztott konfliktusban látják az ukrajnai háború kimenetelét a kolozsvári kerekasztal szakértői

Oroszországnak és az Európai Uniónak rossz, Ukrajnának pedig katasztrofális lesz a háború kimenetele – egy mondatban így foglalható össze a Világrend VS. Világrend. Az orosz-ukrán háború okai, története és következményei című kerekasztal-beszélgetés mondanivalója. Robert C. Castel aradi származású, izraeli biztonságpolitikai szakértő és Demkó Attila budapesti író, biztonságpolitikai szakértő részvételével és Szenkovics Dezsőnek, a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara dékánjának moderálásával megtartott kincses városi beszélgetés a népes hallgatóságot végigvezette a háborút kirobbantó okoktól a harcok lehetséges befagyasztásáig. A Kolozsvári Magyar Napokon – a Főtér 23 program keretében –, Magyarország kincses városi főkonzulátusának szervezésében, a Sapientia EMTE társszervezésében megtartott péntek délutáni kerekasztal igyekezett eloszlatni az ukrajnai háborúval kapcsolatos mítoszokat és tévhiteket is.

Az oroszok így reagálták le a konfliktust

Demkó Attila egyértelművé tette, hogy a háborúnak egyaránt vannak belső és külső okai. Ukrajna függetlenségének 1991-es kivívása óta az ország jövőjéről szóló nyugat-ukrajnai nacionalista elképzelések nem estek egybe azzal, ahogyan azt a Donbászban vagy a Krímben látta az orosz nyelvű és identitású népesség.

– fogalmazott a magyarországi szakember. Demkó szerint a keleti és déli részeken élő orosz identitású vagy ehhez közel álló népességet joggal sértette az az irány, ahova Ukrajna elindult a narancsos forradalom után: a nyugat-ukrajnaiak fő irányelve, hogy mindenki ukrán legyen. Demkó Attila szerint ezt a mentalitást az erdélyi ember jól ismeri, ezért könnyebb nálunk megérteni, mi is történt Ukrajnában.

Mindez komoly belső feszültségekkel járt, amihez hozzáadódott az ország európai uniós és NATO-csatlakozási törekvése, amit a keleti országrészben élők többsége nem támogatott. „A belső-ukrajnai konfliktust nem az oroszok robbantották ki. Ők csak kihasználták saját céljaikra” – fogalmazott Demkó Attila, aki szerint ezt a verziót az ukránok nem szeretik hallani. Szerintük minden baj kivülről, azaz Oroszországból érkezett.

2014-ben a Majdanon ott voltak az amerikaiak és az oroszok egyaránt, aminek máig tartó hozadéka, hogy Ukrajna körül nagyhatalmi konfliktus alakult ki.

Másrészt Oroszországban birodalmi gondolat uralkodik, miszerint Ukrajna az övék, amit a nagyhatalmi konfliktus tetéz: az oroszok úgy érzik, az övezetükbe hatol be az Egyesült Államok.

,,Mi, magyarok ismerjük az oroszokat: nem a kedvességükről és a kifinomultságukról híresek. Ők így reagálták le ezt a történetet” – fogalmazott a beszélő, aki igen komplex helyzetnek nevezte az ukrajnai konfliktus okait, amit nem lehet fehéren és feketén leírni. Demkó egyértelművé tette, hogy a konfliktus igazi magja a háborút megelőző belső polgárháborús hangulat. Amit Nyugat-Európa nem akar megérteni, Oroszország pedig kihasználta a lehetőséget.

Váratlan segítség a Putyin mellé sodródott Lukasenka részéről

Az okokról szólva Robert C. Castel elmondta, a régió geopolitikájába „bele volt kódolva” a háború. Ukrajna két nagyhatalom peremvidékén, az úgynevezett puffer övezetben található. Az Egyesült Államokat a geopolitikai logika Kelet felé hajtotta, Oroszországot pedig a Nyugat irányába, a két vektor pedig Ukrajnában találkozott.

A háború kirobbanásának időzítéséről szólva Robert C. Castel úgy vélte, az amerikaiak afganisztáni kivonulását az oroszok a gyengeség jeleként értelmezték. Azt mondták: „most vagy soha!”

Demkó is úgy véli, hogy

2022 elején Oroszország erős pillanatban érezte magát, amihez hozzájárult a Fehérorszországban Aljakszandr Lukasenka által elcsalt elnökválasztás eredménye,

ami a fehérorosz elnököt Vlagyimir Putyin mellé sodorta. 2020-ig Lukasenka Oroszország és a Nyugat között próbált lavírozni, mindkét tábortól kedvezményeket csikart ki.

Az Oroszország számára kedvezőnek tetsző világpolitikai tényezők mellett Demkó szerint az ukrajnai háború kirobbanásában szerepet játszottak a nem túl bölcs ukrán lépések is, mint az orosz tv-adók beszüntetése, a Putyin „komája”, Viktor Medvedcsuk elleni bűnvádi fellépés – hazaárulási pert indítottak ellene –, és más hasonló intézkedések. A háború kirobbanásának időpontja kapcsán Szenkovics Dezső hozzáfűzte, Oroszország döntéséhez egyebek mellett azt is hozzájárulhatott, hogy a Krím 2014-es elcsatolását követően az Európai Unió gyengén viselkedett, ami felbátorította Oroszországot.

Az őszi esők leállítják az ukrán offenzívát

A háborús eseményekről, a ,,nagy nyári ukrán offenzíváról” szólva Robert C. Castel azt mondta, „iszonyatos kudarcról” van szó, függetlenül attól, hogy a hurráoptimista nyugati vélemények mit állítanak az ellentámadásról. ,,Amelyik frontszakaszon az ukránok meg tudnák nyerni a háborút, ott hat kilométert haladtak előre, de még mindig nem érték el az oroszok első fő védelmi vonalát” – értékelte a sikertelen ukrán hadihelyzetet az izraeli szakember. Közben az északi fronton az oroszok folyamatosan haladnak előre Kupianszk irányába, ami igen komoly fenyegetés.

A biztonságpolitikai szakértő szerint a tengeren Ukrajna gyakorlatilag mindent elveszített a háború elején, az ország tengeri blokád alatt áll.

,,Ukrajnának nincs nagy reménye a háború megnyerésére, csak az, hogy Oroszországon belül történik egy számára kedvező fordulat. Június óta az ukránok belefutottak egy olyan védelmi vonalba, amit az oroszok rendkívül jól kiépítettek. Ha az elsőt át is törik, mögötte több van, ami szinte lehetetlenné teszi a sikeres előrenyomulás lehetőségét. Közben az ukrán hadsereg bevetette a 82. legelitebb dandárját” – fogalmazott Demkó Attila. A magyarországi szakember feltette a kérdést, hogy miből lesz utánpótlás. A döbbi dandár vagy elesett, vagy túl nagy veszteségeket szenvedett el a harcokban ahhoz, hogy folytatni tudják az előrenyomulást.

Izraeli kollégája arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukránok előrenyomulására idén még egy, másfél hónap maradt az őszi esős idő beálltáig, amikor a járhatatlan földutak miatt már nem lehet tovább haladni.

Csak rossz forgatókönyvek léteznek

Az ukrajnai háború nyugati megítélésével kapcsolatban a szakértők úgy látják, hogy a sikertelen ellentámadás sikerként történő mediatizálása ellenére is kezdenek megjelenni a józan hangok, akik elismerik, hogy kérdéses a háború kimenetele, és megtörténhet, hogy Ukrajna nem tudja visszaszerezni az oroszok által elfoglalt területeit.

– hangsúlyozta a kolozsvári kerekasztalon Demkó Attila.

Robert C. Castel kiemelte, hogy az ukrajnai háborúban sem borítékolható semmi. Lehetnek vágyálmok, de a fronton katonák harcolnak és az erősebb győz. Az ukrán haderő a korszerű nyugati technikával együtt is hatalmas veszteségeket szenved – az ország lakosságához képest arányosan sokkal nagyobbat, mint az oroszok –, miközben a nyugati sajtó már a 2024-es tavaszi ukrán offenzívát pedzegeti.

A lehetséges béketárgyalások kapcsán Demkó Attila úgy fogalmazott, hasonló helyzet várható, mint a koreai vagy a ciprusi háború után. ,,Az ukrajnai háború kifutását abban látom, hogy

Elindul egy békefolyamat, ami több évtizedig is eltarthat” – vázolta fel a nem túl biztató kilátásokat a magyarországi elemző.

Robert C. Castel szerint is befagyasztott háborúra kell számítani Ukrajnában, ami rossz forgatókönyv Európára és Ukrajnára nézve egyaránt. Európa gazdaságilag nagyon meg fogja szenvedni a korábban olcsón érkező orosz nyersanyagok hiányát, mint ahogy az is nagy kiadásába fog kerülni, hogy az Egyesült Államok katonai védőernyőt biztosítson számára.