Robert C. Castel, Demkó Attila és Szenkovics Dezső a főkonzulátus udvarán, Kolozsváron
Fotó: Makkay József
Őszinte szembenézést kínált a hallgatóságnak az ukrajnai háborúval kapcsolatban a Kolozsvári Magyar Napok keretében péntek délután rendezett kerekasztal-beszélgetésen Robert C. Castel és Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő. A két szakember fiaskónak nevezte az ukrán hadseregnek az oroszok által megszállt területek felszabadításáért folytatott előre nyomulását. Úgy vélték, a háború befagyasztott konfliktusként érhet véget.
2023. augusztus 18., 22:582023. augusztus 18., 22:58
2023. szeptember 10., 15:152023. szeptember 10., 15:15
Oroszországnak és az Európai Uniónak rossz, Ukrajnának pedig katasztrofális lesz a háború kimenetele – egy mondatban így foglalható össze a Világrend VS. Világrend. Az orosz-ukrán háború okai, története és következményei című kerekasztal-beszélgetés mondanivalója. Robert C. Castel aradi származású, izraeli biztonságpolitikai szakértő és Demkó Attila budapesti író, biztonságpolitikai szakértő részvételével és Szenkovics Dezsőnek, a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara dékánjának moderálásával megtartott kincses városi beszélgetés a népes hallgatóságot végigvezette a háborút kirobbantó okoktól a harcok lehetséges befagyasztásáig. A Kolozsvári Magyar Napokon – a Főtér 23 program keretében –, Magyarország kincses városi főkonzulátusának szervezésében, a Sapientia EMTE társszervezésében megtartott péntek délutáni kerekasztal igyekezett eloszlatni az ukrajnai háborúval kapcsolatos mítoszokat és tévhiteket is.
Az oroszok így reagálták le a konfliktust
Demkó Attila egyértelművé tette, hogy a háborúnak egyaránt vannak belső és külső okai. Ukrajna függetlenségének 1991-es kivívása óta az ország jövőjéről szóló nyugat-ukrajnai nacionalista elképzelések nem estek egybe azzal, ahogyan azt a Donbászban vagy a Krímben látta az orosz nyelvű és identitású népesség.
– fogalmazott a magyarországi szakember. Demkó szerint a keleti és déli részeken élő orosz identitású vagy ehhez közel álló népességet joggal sértette az az irány, ahova Ukrajna elindult a narancsos forradalom után: a nyugat-ukrajnaiak fő irányelve, hogy mindenki ukrán legyen. Demkó Attila szerint ezt a mentalitást az erdélyi ember jól ismeri, ezért könnyebb nálunk megérteni, mi is történt Ukrajnában.
Mindez komoly belső feszültségekkel járt, amihez hozzáadódott az ország európai uniós és NATO-csatlakozási törekvése, amit a keleti országrészben élők többsége nem támogatott. „A belső-ukrajnai konfliktust nem az oroszok robbantották ki. Ők csak kihasználták saját céljaikra” – fogalmazott Demkó Attila, aki szerint ezt a verziót az ukránok nem szeretik hallani. Szerintük minden baj kivülről, azaz Oroszországból érkezett.
Másrészt Oroszországban birodalmi gondolat uralkodik, miszerint Ukrajna az övék, amit a nagyhatalmi konfliktus tetéz: az oroszok úgy érzik, az övezetükbe hatol be az Egyesült Államok.
,,Mi, magyarok ismerjük az oroszokat: nem a kedvességükről és a kifinomultságukról híresek. Ők így reagálták le ezt a történetet” – fogalmazott a beszélő, aki igen komplex helyzetnek nevezte az ukrajnai konfliktus okait, amit nem lehet fehéren és feketén leírni. Demkó egyértelművé tette, hogy a konfliktus igazi magja a háborút megelőző belső polgárháborús hangulat. Amit Nyugat-Európa nem akar megérteni, Oroszország pedig kihasználta a lehetőséget.
Robert C. Castel fiaskónak tartja az ukrán ellentámadást
Fotó: Makkay József
Váratlan segítség a Putyin mellé sodródott Lukasenka részéről
Az okokról szólva Robert C. Castel elmondta, a régió geopolitikájába „bele volt kódolva” a háború. Ukrajna két nagyhatalom peremvidékén, az úgynevezett puffer övezetben található. Az Egyesült Államokat a geopolitikai logika Kelet felé hajtotta, Oroszországot pedig a Nyugat irányába, a két vektor pedig Ukrajnában találkozott.
A háború kirobbanásának időzítéséről szólva Robert C. Castel úgy vélte, az amerikaiak afganisztáni kivonulását az oroszok a gyengeség jeleként értelmezték. Azt mondták: „most vagy soha!”
Demkó is úgy véli, hogy
ami a fehérorosz elnököt Vlagyimir Putyin mellé sodorta. 2020-ig Lukasenka Oroszország és a Nyugat között próbált lavírozni, mindkét tábortól kedvezményeket csikart ki.
Az Oroszország számára kedvezőnek tetsző világpolitikai tényezők mellett Demkó szerint az ukrajnai háború kirobbanásában szerepet játszottak a nem túl bölcs ukrán lépések is, mint az orosz tv-adók beszüntetése, a Putyin „komája”, Viktor Medvedcsuk elleni bűnvádi fellépés – hazaárulási pert indítottak ellene –, és más hasonló intézkedések. A háború kirobbanásának időpontja kapcsán Szenkovics Dezső hozzáfűzte, Oroszország döntéséhez egyebek mellett azt is hozzájárulhatott, hogy a Krím 2014-es elcsatolását követően az Európai Unió gyengén viselkedett, ami felbátorította Oroszországot.
Demkó Attila: az ukránok kimerülésétől függ, meddig tart az ukrajnai háború
Fotó: Makkay József
Az őszi esők leállítják az ukrán offenzívát
A háborús eseményekről, a ,,nagy nyári ukrán offenzíváról” szólva Robert C. Castel azt mondta, „iszonyatos kudarcról” van szó, függetlenül attól, hogy a hurráoptimista nyugati vélemények mit állítanak az ellentámadásról. ,,Amelyik frontszakaszon az ukránok meg tudnák nyerni a háborút, ott hat kilométert haladtak előre, de még mindig nem érték el az oroszok első fő védelmi vonalát” – értékelte a sikertelen ukrán hadihelyzetet az izraeli szakember. Közben az északi fronton az oroszok folyamatosan haladnak előre Kupianszk irányába, ami igen komoly fenyegetés.
,,Ukrajnának nincs nagy reménye a háború megnyerésére, csak az, hogy Oroszországon belül történik egy számára kedvező fordulat. Június óta az ukránok belefutottak egy olyan védelmi vonalba, amit az oroszok rendkívül jól kiépítettek. Ha az elsőt át is törik, mögötte több van, ami szinte lehetetlenné teszi a sikeres előrenyomulás lehetőségét. Közben az ukrán hadsereg bevetette a 82. legelitebb dandárját” – fogalmazott Demkó Attila. A magyarországi szakember feltette a kérdést, hogy miből lesz utánpótlás. A döbbi dandár vagy elesett, vagy túl nagy veszteségeket szenvedett el a harcokban ahhoz, hogy folytatni tudják az előrenyomulást.
Izraeli kollégája arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukránok előrenyomulására idén még egy, másfél hónap maradt az őszi esős idő beálltáig, amikor a járhatatlan földutak miatt már nem lehet tovább haladni.
A kerekasztal kolozsvári közönsége
Fotó: Magyarország kolozsvári főkonzulátusa
Csak rossz forgatókönyvek léteznek
Az ukrajnai háború nyugati megítélésével kapcsolatban a szakértők úgy látják, hogy a sikertelen ellentámadás sikerként történő mediatizálása ellenére is kezdenek megjelenni a józan hangok, akik elismerik, hogy kérdéses a háború kimenetele, és megtörténhet, hogy Ukrajna nem tudja visszaszerezni az oroszok által elfoglalt területeit.
– hangsúlyozta a kolozsvári kerekasztalon Demkó Attila.
Robert C. Castel kiemelte, hogy az ukrajnai háborúban sem borítékolható semmi. Lehetnek vágyálmok, de a fronton katonák harcolnak és az erősebb győz. Az ukrán haderő a korszerű nyugati technikával együtt is hatalmas veszteségeket szenved – az ország lakosságához képest arányosan sokkal nagyobbat, mint az oroszok –, miközben a nyugati sajtó már a 2024-es tavaszi ukrán offenzívát pedzegeti.
A lehetséges béketárgyalások kapcsán Demkó Attila úgy fogalmazott, hasonló helyzet várható, mint a koreai vagy a ciprusi háború után. ,,Az ukrajnai háború kifutását abban látom, hogy
Elindul egy békefolyamat, ami több évtizedig is eltarthat” – vázolta fel a nem túl biztató kilátásokat a magyarországi elemző.
Robert C. Castel szerint is befagyasztott háborúra kell számítani Ukrajnában, ami rossz forgatókönyv Európára és Ukrajnára nézve egyaránt. Európa gazdaságilag nagyon meg fogja szenvedni a korábban olcsón érkező orosz nyersanyagok hiányát, mint ahogy az is nagy kiadásába fog kerülni, hogy az Egyesült Államok katonai védőernyőt biztosítson számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Látogatottsági adatok
4 hozzászólás