Fotó: A szerző felvétele
2012. február 27., 08:172012. február 27., 08:17
Tőkés László EMNT-elnök nyitóbeszédében rámutatott: Magyarországon 1956-ban és 2006-ban sok tekintetben ugyanaz történt: míg 55 éve a kommunisták a szabadságáért küzdő magyar nép ellen a szovjet tankokat hívták be, addig a Gyurcsány-kormány 5 évvel ezelőtt a „baráti bankok” segítségét vette igénybe hatalma megtartásához, illetve megerősítéséhez. Kifejtette: az egész kommunista diskurzus lényegében hazugságbeszéd, melyet az ehhez a vonulathoz tartozó EU-beli pártcsalád is alkalmaz, amikor Magyarországot, illetve a jelenlegi magyar kormányt támadja.
Dr. Horváth Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense szerint a kommunistákra nemcsak hazugságbeszéd, de a gyűlöletbeszéd is jellemző. Ennek illusztrálására Marx műveiből idézett, aki ellenfelei jellemzésére – Hitlerhez hasonlóan – gyakran olyan kifejezéseket használt, mint például a „félkretén zsidó nigger”. Terrorista, gyűlölködő elképzeléseknek nevezte tanait, melyekben Darwin elméletére hivatkozva állította, hogy az ellenfeleket legjobb kiirtani.
„Ne dőljenek be azoknak a hangoknak, melyek mentegetik a kommunista rendszert azzal, hogy tulajdonképpen egy üdvös dolgot hirdettek meg, az általános jólétet” – javasolta az előadó. Dr. Horváth Attila röviden áttekintette a magyarországi kommunizmus történéseit, néhány számadattal érzékeltetve annak következményeit. Mint elhangzott, 1945 és 1956 között 500 embert végeztek ki koncepciós perben, az ’56-os események kapcsán pedig további 400-at. A forradalom és szabadságharc leverését követően körülbelül 200 ezren emigráltak, 21 ezer embert került börtönbe és 13 ezret internáltak – a kommunisták regnálása idején Magyarországon összesen 2 millió ember ellen folyt valamiféle eljárás, és 220 ezer embert internáltak. Az egyetemi docens szerint az anyaországban burkolt falurombolás folyt, igyekeztek felszámolni a vidéki értelmiséget, több ezer iskolát zártak be, és minden negyedik papot, illetve szerzetest bebörtönöztek.
„Nyugat–európában az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy itt mi történt, ezt bizonyítják az onnan érkező kritikák és a strasbourgi ítéletek is” – állította dr. Juhász Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa. Az előadó egy példával illusztrálta az elmondottakat, kifejtve, hogy Magyarországon működik egy kommunista sejt, melynek tagjai provokációképpen vörös csillagot viselnek a gallérjukon. Bár ezzel is vétenek az önkényuralmi jelképek használatát tiltó törvény ellen, a strasbourgi bíróság folyamatosan felmenti őket azzal az indoklással, hogy a vörös csillag más, mint a horogkereszt, mert az „egy igazságosabb társadalomért küzdő erő jelképe”.
Dr. Juhász Imre szerint a kommunizmus a legnagyobb rombolást a lelkekben végezte, mert ’56 után lényegében megtört a nemzet gerince, az iskolákban például szó sem esett arról, hogy a határokon kívül is élnek magyarok, a környező országok nemzeti kommunizmusa helyett pedig az internacionalizmus lett a vezérfonal.
Dr. Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának emeritus társelnöke a 2006-os budapesti rendőri visszaélésekről beszélt, illetve a Civil Jogász Bizottság vonatkozó feltáró jellegű dokumentumáról, a Balsai-jelentésről, melynek nyilvános vitája a napokban folyik az Országgyűlésben. Az előadásokat követően a résztvevők megkoszorúzták a kommunizmus áldozatai tiszteletére a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán elhelyezett emléktáblát.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.
A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.