2009. június 03., 17:372009. június 03., 17:37
Miközben Vasile Blaga régiófejlesztési miniszter szerint a Boc-kabinetnek mielőbb meg kell vitatnia a projektet, a környezetvédelmi tárca szóvivője a Krónikának elmondta: a döntést nem politikai, hanem szigorúan műszaki szempontok alapján hozzák meg. A ciántechnológiás beruházást ellenző verespatakiak azonban kitartanak: szerintük kizárólag erőszakkal költöztethetik el őket otthonukból.
Projektje megvalósulásának esélyei szempontjából komoly fegyvertényként könyveli el a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román társaság, hogy legutóbb mintegy száz verespataki családot sikerült elköltöztetni az Erdély szívében tervezett színesfémbánya kiszemelt helyszínéről. A tengeren túli Gabriel Resources romániai leányvállalata a napokban átadta Gyulafehérvár határában azt a 125 lakóházból álló városrészt, ahová a „megvásárolt” verespataki családokat telepítik át.
A megállapodás értelmében az otthonuk elhagyása mellett döntő verespatakiak pusztulásra ítélt házukért cserébe 60-160 négyzetméteres ingatlanokat kaptak Fehér megye székhelye peremkerületében. Az RMGC még 2003-ban megvásárolta az új lakótelephez szükséges 24 hektáros telket, és a villamosenergia-, víz-, földgáz- és csatornahálózat kiépítésével együtt összesen 32 millió dollárt költött a zöldmezős beruházásra.
Az új negyed átadása alkalmából rendezett ünnepélyes ceremónián több mint nyolcvanan kapták meg új lakóházuk kulcsát, a többiek a munkálatok elhúzódása miatt csak néhány hét múlva költözhetnek be. Néhány egykori verespatakit a bányatársaság marketingesei felkísértek a rendezvényre előkészített színpadra, ahol előre megírt szöveg alapján adtak hálát az RMGC-nek új otthonukért és a régió „felvirágoztatásáért” kifejtett tevékenységéért.
Az egyszerű emberekkel versengve dicsérték a kanadaiakat a szép számban megjelent pártpolitikusok, önkormányzati képviselők is, akik közül Mircea Hava, Gyulafehérvár polgármestere kijelentette: „minden épeszű emberhez hasonlóan” támogatja a verespataki arany kibányászását, hiszen az több mint négymilliárd dolláros hasznot hoz Romániának.
A beruházás 7,5 milliárd dollárra becsült nyereségét ecsetelte Dragoş Tănase, az RMGC vezérigazgatója is, aki szerint a társaságnak összesen 974 házat kell megvennie az Erdélyi-érchegységben fekvő községben ahhoz, hogy elkezdhesse a kitermelést. Eddig a kanadaiaknak 800 házat sikerült felvásárolniuk úgy, hogy összesen 115 millió dollárt fordítottak ingatlan-tranzakciókra és a lakosok elköltöztetésére. Ezzel egy időben további 80 millió dollárt szánnak a Verespataktól mindössze öt kilométerre fekvő új község kiépítésére, ahol 400 lakóházon kívül új polgármesteri hivatalt, orvosi rendelőt, rendőrőrsöt, iskolát, templomot, kultúrházat, múzeumot létesítenek az ipari beruházásba beleegyező lakosok számára. Ráadásul az új községközpontba költöző családok egy-egy tagjának munkahelyet is biztosít a kanadai társaság a bányanyitást megelőző időszakban.
Noha a decemberben leköszönt kormány környezetvédelmi minisztere, Korodi Attila másfél évvel ezelőtt felfüggesztette a ciántechnológián alapuló beruházás engedélyezési folyamatát, a jelenlegi kabinet több minisztere nyíltan állást foglalt a 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst felszínre hozását célzó projekt mellett. Vasile Blaga régiófejlesztési miniszter, a Demokrata-Liberális Párt főtitkára a napokban Gyulafehérváron leszögezte: személy szerint támogatja az aranybánya megnyitását. „A kormánynak mihamarabb meg kell vitatnia a beruházási tervet. Tudom, hogy a cián alkalmazása miatt sokan ellenzik a projektet, viszont javasoljanak jobb módszert a kitermelésre, ha tudnak” – jelentette ki Blaga.
Dragoş Năcuţă, a környezetvédelmi tárca szóvivője kérdésünkre azt mondta: Vasile Blaga álláspontja nem befolyásolja majd a verespataki terv elbírálásának folyamatát. „Jelenleg még azt sem tudom felbecsülni, mikor születik döntés a projekt esetleges engedélyezéséről, hiszen szakértőink még vizsgálják a beruházás teljes körű dokumentációját. Afelől azonban mindenkit biztosíthatok, hogy a döntést nem politikai, hanem szigorúan műszaki szempontok alapján, a hatályos jogszabályokat tiszteletben tartva hozzuk meg” – nyilatkozta a Krónikának a szóvivő.
Ezzel szemben Eugen David, a település ledózerolását feltételező bányaberuházást határozottan ellenző Alburnus Maior Egyesület elnöke úgy véli: a román hatóságok és a kanadaiak kizárólag törvénytelen úton lesznek képesek gyakorlatba ültetni a Verespatak alatt nyugvó kincs kiaknázását célzó tervet. „Bennünket nem lep meg, hogy a román kormány tagjai, sőt Traian Băsescu államfő a lakosság, a környezet, az épített örökség óvásával szemben az anyagi haszonszerzést részesíti előnyben. Verespatak ügyében le lehet söpörni az asztalról a környezetvédelmi aggályokat, egy dolgot viszont még Romániában sem tehet meg senki: nem vonhatják meg tőlem azt az alapvető emberi jogot, hogy saját otthonomban éljem le az életemet” – szögezte le a Krónikának a Verespatakon élő Eugen David. A település római kori nevét viselő szervezet vezetője szerint a községben még mintegy száz lakos ragaszkodik a helyben maradáshoz, ők például ajtót sem nyitnak az RMGC költöztetést ajánló képviselőinek.
David egyébként azzal is vádolja a kanadai–román vállalatot, hogy a médiában folytatott agresszív reklámkampányával félretájékoztatja a lakosságot a bányaberuházással kapcsolatban. „A társaság által lefizetett bukaresti lapok, tévé- és rádiócsatornák például túldimenzionálták a projektet támogató Fehér megyei lakosoktól összegyűjtött négyezer aláírást, azt viszont agyonhallgatták, hogy mi 25 ezer aláírással nyomatékosítottuk: nem kérünk a ciánból” – emlékeztetett az Alburnus Maior Egyesület elnöke. A Roşia Montana Gold Corporation különben az elmúlt időszakban nagy terjedelemben népszerűsíti verespataki projektjét a beruházással szemben kritikus erdélyi magyar lapokban is.
Augusztus elsején, pénteken megkezdte lelkészi szolgálatát Csíksomlyón Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány és az erdélyi gyermekotthon-hálózat alapítója. Böjte Csaba Tusnádfürdőről kerékpárral tette meg az utat Csíksomlyóig.
Halálos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében, a megyeszékhelyhez közeli Zimándköz határában. A balesetben egy magyarországi kamionos és egy aradi nő volt érintett, utóbbi életét vesztette.
Egyre nagyobb területet hálóz be Romániában az e-SIGUR közúti ellenőrző- és bírságolórendszer, amely egyelőre mobil sebességmérők révén „szedi áldozatait”, viszont hamarosan több száz fix traffipaxot is kihelyeznek országszerte.
Kitiltották a Magyar Nemzet képviselőit a Tisza Párt erdélyi szervezetének nagyadorjáni táborából, miután megjelent a budapesti lap online felületén a pénteki megnyitóról írt tudósítás.
A békésen alvó, majd a hirtelen telefoncsörgésre felriadó, ettől még kissé öntudatlan nyugdíjas korosztályú személyeket vették „célkeresztbe” a csalók.
A hegyimentő-szolgálat egy „rendkívül fontos” szervezet, amellyel a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya szorosan együttműködik, de a finanszírozása nem a központi hatóságok hatáskörébe tartozik – közölte Raed Arafat, a DSU vezetője.
Újraindult a forgalom a korszerűsített vasútvonalon Nagyvárad és a magyar határ között – közölte a Román Vasúttársaság (CFR) pénteken.
Túrázást és vadászatot kedvelő önkénteseket toborozna a rendőrség a Maros megyei Mezőméhesen elkövetett gyilkosság szökésben levő gyanúsítottjának kézre kerítésére – közölte az Europol rendőrszakszervezet Facebook-oldalán.
Konfliktus robbant ki a kolozsvári önkormányzatban, miután a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) frakciója szóvá tette, hogy az önkormányzat továbbra is fizetni akarja az önkorm&a
Az andezit tömbből faragott posztamenst csütörtök kora délután elhelyezték a magyar református bölcsőde udvarán, ahol átmenetileg a néhai főorvos elveszettnek hitt mellszobrát is őrzik.