– állapították meg a szakemberek.  

Németországban politikai csatározást váltott ki a hónap közepén keletkezett katasztrófa. A szélsőjobboldali alakulatként megbélyegzett Alternatíva Németországért (AfD) azzal vádolta a mindegyre globális felmelegedést okoló vetélytársait, hogy mindössze eszközként használják fel az árvizeket a környezetvédelmi kérdések napirenden tartásához.

Romániában is a közvélemény különösképpen a globális felmelegedésben és az erdők esztelen kitermelésében látja a több megyét is sújtó katasztrófa okait, azonban a magyarázat ennél lényegesen árnyaltabb és bonyolultabb. Pethő-Dévay Ildikó a globális felmelegedés emlegetése helyett sokkal találóbbnak tartja a klímaváltozásra való hivatkozást. Amint lapunknak elmondta,

„Ez azt jelenti, hogy az óceánok párolgása által sokkal több energia kerül a légtérbe, ami elősegíti a bolygónk éghajlatának rohamos változását. Minél több az energia, annál gyakoribbak és hevesebbek a viharok. Egy másik befolyásolási faktornak a magas légköri áramlások számítanak” – magyarázta a szakember.

A felsorolt anomáliák vezetnek a gyakori hidegfronthoz vagy az elviselhetetlen hőhullámhoz, ahhoz, hogy míg egy adott térség egyik sarkában nagy mennyiségű csapadék zúdul le, a másik részében szárazsággal küszködnek.

A tiszta medrek, árkok és az erdősítés segíthet

Pethő-Dévay Ildikó szerint az emberiség csak részben tudna változtatni a klímán; megítélése szerint rendkívül hosszú távú beavatkozással minimálisat lehetne javítani. Hatékonyabb lenne viszont a gyors beavatkozás, mint például a medrek, árkok, csatornák, lefolyók állandó karbantartása, középtávon pedig az erdősítés.

– vélekedett a marosvásárhelyi meteorológus.

Amint a németországi kárfelmérésekből is kiderült, ott is leginkább a kisebb, illetve árvízvédelmi művek nélküli folyók léptek ki a medrükből az esőzések nyomán, és a mellettük lévő területek voltak a legérintettebbek. Ugyanakkor egyes szakemberek a hiányos várostervezés és a sűrűn lakott vidékeken megnövekedett cementmennyiség veszélyeire hívták fel a figyelmet. Ha a talajt egy mesterséges réteggel fedik le, mint amilyen a cement, akkor kevesebb vizet képes felszívni, ami növeli az árvízveszélyt. „Az urbanizációnak szerepe volt abban, ami az utóbbi időszakban történt. Vajon negyven évvel ezelőtt is ilyen lesújtó lett volna az áldozatok mérlege?” – tette fel a kérdést Jean Jouzel.

Egy, az Agerpres hírügynökség által idézett elemzés szerint Kai Schroeter német hidrológus is azon véleményen van, hogy nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy az utóbbi napokban tapasztalt árvizek összefüggenek a globális felmelegedéssel, azonban a globális felmelegedés elősegíti az ilyen jelenségek előfordulását. A szakember magyarázata szerint a klímaváltozások nyomán a Föld hőmérséklete folyamatosan nő, ezért több víz párolog el, ami nagyobb tömegű párát juttat az atmoszférába, növelve a bőséges esőzések kockázatát.

Milyen idő lesz a nyáron?

Arra a kérdésre, hogy mire számíthatunk térségünkben a nyár folyamán, Pethő-Dévay Ildikó meteorológus úgy nyilatkozott, hogy ezt csak hozzávetőlegesen lehet ezt megjósolni.

Mint mondta, ezek 80–90 százalékban beigazolódnak. Az egyhetes prognózis is inkább az általános tendenciákról szól, a hosszú távú előrejelzés viszont csak általánosságokat foglal magába. A megvalósulási arány esetükben 50–60 százalékra tehető. „A heves esőzéstől a szárazságig mindenre lehet számítani” – foglalta össze szakvéleményét Pethő-Dévay Ildikó.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint a héten Erdélyben napközben a csúcsérték 28 és 30 fok között fog mozogni, a Bánságban és a Partiumban ennél magasabb is lehet.