Fotó: Gecse Noémi
Több száz szakorvosra lenne szükség az ország sürgősségi osztályain, a fiatal szakemberek azonban inkább külföldre mennek, ahol ugyanezért a – rendkívül megterhelő – munkáért több ezer eurós fizetést kapnak.
2018. február 18., 12:152018. február 18., 12:15
2018. február 18., 12:222018. február 18., 12:22
Országszerte nagy bajban vannak az állami kórházak sürgősségi osztályai, amelyek egyre nagyobb arányú szakemberhiánnyal küzdenek, és hiába szerveznek évente versenyvizsgát a szabad állásokra, a külföldi ajánlatokkal nem tudják felvenni a versenyt.
A Mediafax hírügynökség összeállítása szerint
A kolozsvári sürgősségi egységnél tíz orvost alkalmaznának, de a posztokat nem tudják meghirdetni, mivel nem tudni, mekkora fizetést ajánlhatnak a leendő munkatársaknak.
Adela Golea osztályvezető főorvos a Mediafaxnak azt nyilatkozta: náluk egyelőre nem alakult ki krízishelyzet, a kiutalt 36,5 állásból 27 van betöltve, azaz 80 százalékon állnak. „Nálunk inkább költségvetési problémák állnak fenn, mert egyelőre nem ismerjük a megyei egészségbiztosítási pénztárral aláírandó szerződés értékét, illetve nem tudjuk, hogy mekkora fizetésekkel számolhatunk” – magyarázta Adela Golea. A főorvos azt is elmondta: a szakemberhiány miatt nem valószínű, hogy mind a tíz állásra jelentkezni fog valaki, de legalább három új munkatárssal számolnak.
Az elmúlt két-három évben azonban senki nem jelentkezett a meghirdetett helyekre – nyilatkozta Demeter Ferenc. A leköszönő menedzser – akinek mandátuma március elején jár le – úgy látja: legalább két-három új munkatársra lenne szükség ahhoz, hogy a részleg hatékonyan működjön.
„A mostani körülmények között akadozva megy a munka, főként szabadságolások idején ütközünk nehézségekbe még úgy is, hogy időnként besegítenek a más osztályokon, a magánszférában, illetve a mentőszolgálatnál dolgozó kollegák” – magyarázta Demeter. Hozzátette: a sürgősségen dolgozó négy szakember mellett további három rezidensük van a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, ők gyermekek sürgősségi ellátására szakosodnak. Azzal kapcsolatban, hogy miért nem jelentkeznek a szakemberek a meghirdetett állásokra, a menedzser úgy vélte:
Kifejtette: rengeteg olyan páciens érkezik a sürgősségi osztályra, akik ellátása a háziorvos hatáskörébe tartozna, így a kórházi alkalmazottak túlterheltek, ügyelet idején maximálisan teljesítenek.
A Beszterce-Naszód megyei kórházban ugyan 14 orvos dolgozik a sürgősségi osztályon, de közülük csak heten sürgősségi szakorvosok, a többiek fogorvosi, gyermekgyógyászati és általános gyógyászati végzettséggel rendelkeznek. Mihaela Mastan szóvivő a Mediafaxnak elmondta: a részlegen tizenhét állás van jóváhagyva, de ez is túl kevés lenne, így szeretnék elérni a meghirdethető helyek legalább megkétszerezését.
A nagyszebeni sürgősségen a rendelkezésre álló 25 posztból 16 van elfoglalva, és egy évtizede senki nem jelentkezett a versenyvizsgára. „Egyszerűen nincsenek sürgősségi szakorvosok. Mindenki külföldre megy, ahol ilyen beosztásban havi 5000 euróról indulnak a bérek. A fiatalok itthon szakosodnak, de sajnos nagyon kevesen maradnak” – panaszolta Constantin Roşca.
Az osztályvezető főorvos arra is kitért: 20 éve dolgozik Nagyszebenben, és úgy látja, hogy ők még jól állnak, a közép-erdélyi régióban Maros megye mellett Szeben megye tudja lefedni többé-kevésbé hatékonyan az összes ügyeletet. „Máshol, Brassó vagy Fehér megyében óriási gondok vannak” – magyarázta. Cornel Benchea, a megyei kórház menedzsere eközben arról számolt be: az asszisztensek és ápolók körében éppen ellentétes a tendencia, a magas pótlékok miatt sokan jelentkeznek az állásokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!