Kiszáll a többségi tulajdonos kanadai cég dél-erdélyi ciános aranybányaprojektjéből

A felsőcsertési koncessziót birtokló Deva Gold további részvényesei a román állami tulajdonú Minvest Rt. bányavállalat (19,25 százalék) és a kolozsvári székhelyű Cartel BAU Rt. építőipari vállalat (0,25 százalék).

Bíróságon bukott meg az aranybányaprojekt

A kanadaiak kivonulási szándéka a 2020-ra nyúlik vissza, miután a projektet egy évvel korábban végleg megakadályozta a területrendezési engedély jogerős bírósági megsemmisítése, amely lehetetlenné tette az építési engedélyek kiadását az Eldorado Gold által oda tervezett aranybánya számára.

A kanadai bányaprojektet több hazai és nemzetközi nem kormányzati szervezet is hevesen ellenzi.

A civil szervezetek azt kifogásolják, hogy a cég ciántechnológiát akart alkalmazni az Edélyi-szigethegységben található mintegy 5000 hektáros területén.

Ugyanakkor

A dokumentumok nyilvános véleményezési időszaka jövő év februárjáig tart

Meghossszabítanák az aranybánya-engedélyt

Ugyanakkor egy hivatalos dokumentum szerint a román hatóságok arra készülnek, hogy 5 évvel, 2030. január 24-ig meghosszabbítják a felsőcsertési bányászati engedély időtartamát. A teljes projektdokumentációt, beleértve a megvalósíthatósági tanulmányt is, aktualizálták a 2025-2029-es időszakra. A környezetvédelmi civil szervezetek eközben folytatják kampányukat az engedély meghosszabbítása ellen.

Az 1999-ben kiadott engedély eredeti tulajdonosa a Minvest volt, a Deva Gold 2002-ben vette át a koncessziót.

A bányászati törvény a nemesfémek esetében a kitermelt mennyiség értékének 6 százalékában szabja meg a bányajáradékot. Az állami hatóságok becslése szerint a következő öt évben 85,7 millió lej adót és bányajáradékot szed be a felsőcsertési projektből, ami átlagosan évi 17,14 millió lej.

A felsőcsertési arany- és ezüst, illetve az ipari és építőipari és andezit kitermelési költségeit a 2025. január 25. és 2030. január 24. közötti időszakra több mint 1,13 milliárd lejre becsülik.

Azon terület kiterjedése, amelyen a tervezett munkálatokat elvégeznék, több mint 245 hektár, amelynek egy része Felsőcsertés köztulajdona, a többi pedig a Deva Gold magántulajdona.

Mint arról beszámoltunk, a Hunyad megyei Felsőcsertés térségi területrendezési terve lehetővé tette volna a község térségében található arany- és ezüstlelőhely kibányászását.

A területrendezési tervet a kanadai többségi tőkével létrehozott Deva Gold Rt. javaslatára fogadta el 2010-ben Felsőcsertés önkormányzata.

Azokat a helyi szabályozásokat tartalmazta, amelyek a telkek felhasználására vonatkoznak, és a felszíni bánya, a zagytározók létrehozását és a feldolgozó üzem megépítését tették lehetővé.

A terv szerint a kitermeléshez évente 1653 tonna ciánt használnának, ami révén egy 456 hektáros területen 45 millió tonna ércből 68 tonna aranyat és 490 tonna ezüstöt nyernének ki 16 év alatt.

A beruházás 221 új munkahelyet teremtene.

A Felsőcsertésen átfolyó patak Déva határában ömlik a Marosba.

A beruházás annak nyomán lehetetlenült el, hogy a Kolozs megyei törvényszék jogerősen érvénytelenítette a területrendezési engedélyt, a céh perújrafelvételi kérelmét pedig a Bihar megyei ítélőtábla 2020 júliusában elutasította.

Felsőcsertés lakóinak emlékében még elevenen él, hogy 1971 őszén a település melletti zagytározó átszakadt, és a szennyezett víz elöntötte a falut. A szerencsétlenség – melyről a Ceaușescu-diktatúra bukásáig beszélni sem volt szabad – 89 ember halálát okozta.