Jámbor Imre egy fürt nyári muskotállyal
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
A rendszerváltás utáni kilencvenes évek zöldség- és gyümölcspiacain jól megélt egymás mellett gazda és viszonteladó. A piaci körülményeket a nagyáruházak térhódítása alakította át gyökeresen, és ezzel a piacok felhozatala is megváltozott. Egy huszonöt éve gyümölcsök viszonteladásából élő – napjainkban a bevételeit csemegeszőlő-termesztésből kiegészítő –, Nagyvárad környéki családi vállalkozás történetén keresztül mutatjuk be gazdák és viszonteladók útkeresését.
2024. február 26., 09:332024. február 26., 09:33
2024. február 26., 10:242024. február 26., 10:24
A viszonteladók, a zöldség- és gyümölcskereskedők tevékenysége mindig kiegészítette a gazdák munkáját. Egyik sem boldogult a másik nélkül, hiszen a mezőgazdasági termelőnek nem volt annyi ideje, hogy az összes megtermelt árut maga értékesítse a piacon. Így jól jött a nagybani kereskedő, aki a kiskereskedelmi árnál olcsóbban ugyan, de felvásárolta a termés nagy részét, amit a gazda számára nem terhelt a szállítás és a piacolás költsége. A rendszerváltás utáni másfél évtizedben ez a kapcsolat olajozottan működött, gazdák és viszonteladók egyaránt elégedettek voltak.
Így emlékszik erre a Nagyváradtól 9 kilométerre fekvő Hegyközszáldobágyon élő Jámbor Mónika is, aki 25 éve foglalkozik férjével együtt gyümölcskereskedelemmel, piacolással családi vállalkozás keretében.
Akkoriban kevés volt a nálunk megtermő gyümölcsök importja, és bőven volt zöldség is a gazdáknál. A piacolásból meg lehetett élni” – magyarázza a vállalkozó.
A hetivásárokban elsősorban Jámbor Mónika kínálja a család csemegeszőlőjét
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
A fordulatot a Metro áruházlánc romániai megtelepdése hozta el, amelyet újabb és újabb multinacionális cégek követtek. A folyamat pár éven belül gyökeresen megváltoztatta a zöldség- és gyümölcspiaci forgalmat. Az addig zsúfolásig megtelt piacokon meggyérültek a vásárlók, a korábbi kereslet napról napra zsugorodott, a hazai termelésű árura nem volt már szükség. A nagyáruházak polcaikat elárasztották importból származó zöldséggel és gyümölccsel, amivel megszüntették a viszonteladók korábbi gyakorlatát, hogy a falvakból, őstermelőktől vásárolják fel a terményeket. A gyors váltást elsőként a viszonteladó, majd az áruját eladni képtelen gazda tapasztalta meg.
Légifelvételen a harminc áras szőlőültetvény Hegyközszáldobágyon
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Egy nagyváradi tömbház negyedik emeleti panellakásában a három gyerekét nevelő Jámbor család is váltás előtt állt. Barátaik, ismerőseik nógatására döntötték el, hogy kiköltöznek a közeli Hegyközszáldobágyra gazdálkodni. Régi parasztházat vásároltak 32 áras mezőgazdasági területtel, és elkezdődött az új ház több éven át tartó építése. Párhuzamosan a gazdálkodással, mert rájöttek, hogy saját termékkel is piacolni kell, ha meg akarnak élni.
,,Elsőként a csemegekukorica-termesztést próbáltuk ki. Az első év bejött, jó áron lehetett értékesíteni a termést. De az öröm nem maradt tartós, mert a következő évben a kukoricát olyan kórokozó támadta meg, ami eladhatatlanná tette a termést. Ekkor hagytunk fel a csemegekukorica-termesztéssel” – magyarázza Jámbor Mónika.
Három éven át, lépcsőzetesen telepítették be szőlővel és támrendszerrel a 32 árnyi kertet, ami kimerítette a család pénzügyi tartalékait. Nagy reményekkel várták a három év múlva beköszöntő termés idejét. Ekkor azonban újabb hidegzuhany érte a családot.
A szüret augusztusban kezdődik és november elején ér véget
Fotó: Facebook/Jámbor Imre
,,Emlékszem, 2016-ban az első igazán nagy csemegeszőlő-termést nem tudtuk értékesíteni. A váradi nagypiacon egyetlen asztalon árultunk, és a nagy terméshozamból keveset lehetett eladni. Abban az esztendőben bor lett a csemegszőlőből” – magyarázza vendéglátóm.
De a következő két-három esztendő sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: mínuszban vagy nullszaldósan jöttek ki a szőlőtermesztésből.
amelyet a polgármesteri hivatal által felkarolt őstermelői vásárok egészítettek ki. Ezek hozták el a hegyközszáldobágyi szőlős farm számára a boldogulást, miután a vásárlók megismerték és megszerették a Jámbor család által kínált hagyományos csemegeszőlő-fajtákat. A főleg augusztusi és pölöskei muskotályból álló telepítés termése más ízt kínál, mint az importszőlő. ,,Csupán” addig volt nehéz, amíg erre a vásárlók is rájöttek...
Jámbor Mónikával egy kép erejéig merészkedünk be az elázott parcellába
Fotó: Makkay József
Jámbor Mónika szerint csemegeszőlőből csak úgy lehetne megélni, ha a mostani harmincáras területnek legalább a duplájáról takarítanának be termést. A bővítéshez azonban már nincs szabad terület a környéken.
Viszont a csemegeszőlő hozzájárult ahhoz, hogy a viszonteladóként forgalmazott egyéb gyümölcsök jövedelmét kiegészítve biztosítsa a család megélhetését. Ami így sem könnyű, mert a bevételekből nem futja egy új kertészeti kistraktorra, amire égetően szükség volna a száldobágyi gazdaságban. Egyelőre a rotációs kapa és a motoros háti permetező a kis farm mezőgépválasztéka, ami egy félholdas szőlőültetvény esetében is kevés.
A valóságban azonban a kétszemélyes kisvállalkozásnak – ahova besegítenek a gyerekek is – bőven elég harminc ár intenzív szőlőtelepítés. Ekkora területen egész évben akad teendő.
A sok csapadék miatt most nehéz bármit is dolgozni a kertben – mi is csak egy fénykép erejéig merészkedünk ki vendéglátónkkal a ház mögötti ültetvényre –, de ahogy kissé felszikkad, rögtön kezdődik a téli metszés, permetezés, amit időjárástól függően a gyümölcs éréséig több más permetezés is követ, elsősorban a természetbarát bordói lével. A termést ellepő darazsak ellen a virágzás időszakától darázscsapdákkal védekeznek, a rovarirtó szerek csak aznap hatásosak, másnap újra garázdálkodnak a termést megdézsmáló bogarak. Másrészt az augusztustól október végéig, november elejéig szakaszosan érő fajták termésidényében csak igen visszafogottan lehet vegyszeres védekezést folytatni.
Gondjaik különösebben nem foglalkoztatják a politikusokat: a hangzatos pályázati lehetőségek rostáján a kisgazdaságok rendre kirostálódnak, a fennmaradó gazdák sikertörténetei kizárólag szívósságukkal magyarázhatóak.
Csemegeszőlő-sorok téli pihenése
Fotó: Makkay József
A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.
Ritkán találkozunk helyi gyümölccsel, a felhozatal zömében külföldről származik. Aki viszont kóstolt hazai barackfajtát, cseresznyét vagy almát, az tudja, hogy ízviláguk semmivel nem versenyezhet. Egy Nagyvárad környéki kertészetben jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.
Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.
A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.
Több év kihagyás után ismét Kolozsvárra látogat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulásának 140. évfordulójára szervezett emlékünnepség záró programjaként lép fel.
Negyedik alkalommal gyűlnek össze a lovaskultúra iránt érdeklődők idén nyáron a Barcasági Magyar Lovasnapon. Az eseményt június 14-15-én rendezik remeg Barcaújfaluban.
Újabb állami kezdeményezés kínál legtöbb tízezer lejes támogatást a polgároknak: a kályhaprogram új, energiatakarékosabb fa-, brikett- vagy pellettüzelésű fűtőkészülék beszerzésére ösztönzi 27 megye csaknem 900 hegyvidéki településének lakosságát.
Bezáratta csütörtök délelőtt a kolozsvári Széchenyi téri (Mihai Viteazul) piacot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!