Jámbor Imre egy fürt nyári muskotállyal
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
A rendszerváltás utáni kilencvenes évek zöldség- és gyümölcspiacain jól megélt egymás mellett gazda és viszonteladó. A piaci körülményeket a nagyáruházak térhódítása alakította át gyökeresen, és ezzel a piacok felhozatala is megváltozott. Egy huszonöt éve gyümölcsök viszonteladásából élő – napjainkban a bevételeit csemegeszőlő-termesztésből kiegészítő –, Nagyvárad környéki családi vállalkozás történetén keresztül mutatjuk be gazdák és viszonteladók útkeresését.
2024. február 26., 09:332024. február 26., 09:33
2024. február 26., 10:242024. február 26., 10:24
A viszonteladók, a zöldség- és gyümölcskereskedők tevékenysége mindig kiegészítette a gazdák munkáját. Egyik sem boldogult a másik nélkül, hiszen a mezőgazdasági termelőnek nem volt annyi ideje, hogy az összes megtermelt árut maga értékesítse a piacon. Így jól jött a nagybani kereskedő, aki a kiskereskedelmi árnál olcsóbban ugyan, de felvásárolta a termés nagy részét, amit a gazda számára nem terhelt a szállítás és a piacolás költsége. A rendszerváltás utáni másfél évtizedben ez a kapcsolat olajozottan működött, gazdák és viszonteladók egyaránt elégedettek voltak.
Így emlékszik erre a Nagyváradtól 9 kilométerre fekvő Hegyközszáldobágyon élő Jámbor Mónika is, aki 25 éve foglalkozik férjével együtt gyümölcskereskedelemmel, piacolással családi vállalkozás keretében.
Akkoriban kevés volt a nálunk megtermő gyümölcsök importja, és bőven volt zöldség is a gazdáknál. A piacolásból meg lehetett élni” – magyarázza a vállalkozó.
A hetivásárokban elsősorban Jámbor Mónika kínálja a család csemegeszőlőjét
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
A fordulatot a Metro áruházlánc romániai megtelepdése hozta el, amelyet újabb és újabb multinacionális cégek követtek. A folyamat pár éven belül gyökeresen megváltoztatta a zöldség- és gyümölcspiaci forgalmat. Az addig zsúfolásig megtelt piacokon meggyérültek a vásárlók, a korábbi kereslet napról napra zsugorodott, a hazai termelésű árura nem volt már szükség. A nagyáruházak polcaikat elárasztották importból származó zöldséggel és gyümölccsel, amivel megszüntették a viszonteladók korábbi gyakorlatát, hogy a falvakból, őstermelőktől vásárolják fel a terményeket. A gyors váltást elsőként a viszonteladó, majd az áruját eladni képtelen gazda tapasztalta meg.
Légifelvételen a harminc áras szőlőültetvény Hegyközszáldobágyon
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Egy nagyváradi tömbház negyedik emeleti panellakásában a három gyerekét nevelő Jámbor család is váltás előtt állt. Barátaik, ismerőseik nógatására döntötték el, hogy kiköltöznek a közeli Hegyközszáldobágyra gazdálkodni. Régi parasztházat vásároltak 32 áras mezőgazdasági területtel, és elkezdődött az új ház több éven át tartó építése. Párhuzamosan a gazdálkodással, mert rájöttek, hogy saját termékkel is piacolni kell, ha meg akarnak élni.
,,Elsőként a csemegekukorica-termesztést próbáltuk ki. Az első év bejött, jó áron lehetett értékesíteni a termést. De az öröm nem maradt tartós, mert a következő évben a kukoricát olyan kórokozó támadta meg, ami eladhatatlanná tette a termést. Ekkor hagytunk fel a csemegekukorica-termesztéssel” – magyarázza Jámbor Mónika.
Három éven át, lépcsőzetesen telepítették be szőlővel és támrendszerrel a 32 árnyi kertet, ami kimerítette a család pénzügyi tartalékait. Nagy reményekkel várták a három év múlva beköszöntő termés idejét. Ekkor azonban újabb hidegzuhany érte a családot.
A szüret augusztusban kezdődik és november elején ér véget
Fotó: Facebook/Jámbor Imre
,,Emlékszem, 2016-ban az első igazán nagy csemegeszőlő-termést nem tudtuk értékesíteni. A váradi nagypiacon egyetlen asztalon árultunk, és a nagy terméshozamból keveset lehetett eladni. Abban az esztendőben bor lett a csemegszőlőből” – magyarázza vendéglátóm.
De a következő két-három esztendő sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: mínuszban vagy nullszaldósan jöttek ki a szőlőtermesztésből.
amelyet a polgármesteri hivatal által felkarolt őstermelői vásárok egészítettek ki. Ezek hozták el a hegyközszáldobágyi szőlős farm számára a boldogulást, miután a vásárlók megismerték és megszerették a Jámbor család által kínált hagyományos csemegeszőlő-fajtákat. A főleg augusztusi és pölöskei muskotályból álló telepítés termése más ízt kínál, mint az importszőlő. ,,Csupán” addig volt nehéz, amíg erre a vásárlók is rájöttek...
Jámbor Mónikával egy kép erejéig merészkedünk be az elázott parcellába
Fotó: Makkay József
Jámbor Mónika szerint csemegeszőlőből csak úgy lehetne megélni, ha a mostani harmincáras területnek legalább a duplájáról takarítanának be termést. A bővítéshez azonban már nincs szabad terület a környéken.
Viszont a csemegeszőlő hozzájárult ahhoz, hogy a viszonteladóként forgalmazott egyéb gyümölcsök jövedelmét kiegészítve biztosítsa a család megélhetését. Ami így sem könnyű, mert a bevételekből nem futja egy új kertészeti kistraktorra, amire égetően szükség volna a száldobágyi gazdaságban. Egyelőre a rotációs kapa és a motoros háti permetező a kis farm mezőgépválasztéka, ami egy félholdas szőlőültetvény esetében is kevés.
A valóságban azonban a kétszemélyes kisvállalkozásnak – ahova besegítenek a gyerekek is – bőven elég harminc ár intenzív szőlőtelepítés. Ekkora területen egész évben akad teendő.
A sok csapadék miatt most nehéz bármit is dolgozni a kertben – mi is csak egy fénykép erejéig merészkedünk ki vendéglátónkkal a ház mögötti ültetvényre –, de ahogy kissé felszikkad, rögtön kezdődik a téli metszés, permetezés, amit időjárástól függően a gyümölcs éréséig több más permetezés is követ, elsősorban a természetbarát bordói lével. A termést ellepő darazsak ellen a virágzás időszakától darázscsapdákkal védekeznek, a rovarirtó szerek csak aznap hatásosak, másnap újra garázdálkodnak a termést megdézsmáló bogarak. Másrészt az augusztustól október végéig, november elejéig szakaszosan érő fajták termésidényében csak igen visszafogottan lehet vegyszeres védekezést folytatni.
Gondjaik különösebben nem foglalkoztatják a politikusokat: a hangzatos pályázati lehetőségek rostáján a kisgazdaságok rendre kirostálódnak, a fennmaradó gazdák sikertörténetei kizárólag szívósságukkal magyarázhatóak.
Csemegeszőlő-sorok téli pihenése
Fotó: Makkay József
A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.
Ritkán találkozunk helyi gyümölccsel, a felhozatal zömében külföldről származik. Aki viszont kóstolt hazai barackfajtát, cseresznyét vagy almát, az tudja, hogy ízviláguk semmivel nem versenyezhet. Egy Nagyvárad környéki kertészetben jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.
Erdélyi turnéra indul Édeskeserű című produkciójával június 21-én a Magyar Állami Népi Együttes. A négynapos előadássorozat első állomása Marosvásárhely lesz – tájékoztatta a Hagyományok Háza az MTI-t csütörtökön.
Ezekben a napokban zajlik az aradi kerékpármegosztó rendszer beüzemelése, úgyhogy hamarosan igénybe vehetik a Maros-parti város lakói vagy a településre látogatók az önkormányzat által beszerzett 330 kétkerekű járművet.
A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt a Maros megyei tanfelügyelőség hétfőtől elrendelte a jelenléti oktatás felfüggesztését Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson, Gyulakután és Vámosgálfalván.
Megérkezett csütörtökön Nagyváradra az első abból a kilenc korszerű, alacsony padlós villamosból, amelyre az önkormányzat az uniós helyreállítási alapból (PNRR) kapott forrásokat.
Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.
Tánczos Barna pénzügyminiszter a bukaresti kormány csütörtöki ülésén az Országos Sóipari Társaság és a Vízművek vezetőinek menesztését kezdeményezte a parajdi helyzet súlyosbodása miatt.
A Kárpát-medence egységes természeti adottságai miatt az erdészek hasonló kihívásokkal szembesülnek, ezért elengedhetetlen a szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára Nagyváradon.
A Kis-Küküllő sótartalma a folyásirány mentén lefele lefelé haladva idővel csökkenni fog – közölte csütörtökön Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Édesanyját súlyosan bántalmazó férfit vettek őrizetbe a Fehér megyei Alsógáldon (Galda de Jos) a helyi rendőrőrs egyenruhásai. A gyanúsított megszegte az ellene foganatosított öt napos távoltartási végzést, ezért indított eljárást ellene a rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!