Megdöbbentőnek és ízléstelennek nevezték a köröstárkányi magyarság egy részének képviselői, hogy az RMDSZ a helyi szervezet nevére telekkönyveztette a Bihar megyei településen az 1919-es román vérengzés áldozatai tiszteletére állított emlékművet, ezt követően pedig lakat került az alkotást körülvevő kis park bejáratára.

Az „erkölcsösséget és a hatályos jogszabályokat is sértő” intézkedésre Gábor Ferenc, a Pro Tárkány Egyesület elnöke, valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi és megyei szervezete nyílt levélben hívta fel Kelemen Hunor RMDSZ-elnök figyelmét. A közlemény arra is kitér, hogy a telekkönyveztetést követően az RMDSZ helyi szervezete leszögezte, megemlékezéseket ezentúl kizárólag a szövetség jóváhagyásával lehet szervezni az emlékműnél.

Különvélemény a tulajdonjogról

Az emlékművet 1999-ben az RMDSZ állíttatta a református egyház által felajánlott telken – a helyi szervezetet akkor éppen Gábor Ferenc vezette – annak emlékére, hogy 1919 áprilisában román csapatok közel száz tárkányi lakost gyilkoltak meg, többeket pedig megcsonkítottak, vagy élve eltemettek. Gábor Ferenc azonban 2002-ben kilépett az RMDSZ-ből, miután a viszonya megromlott a szövetség helyi képviselőivel.

A Kelemen Hunornak címzett nyílt levélben Gáborék azt állítják, az emlékmű a helyi önkormányzat 2002-ben hozott döntése értelmében köztulajdonba került. Az RMDSZ köröstárkányi szervezete azonban közleményben jelezte a Pro Tárkány Egyesületnek: az alkotás építtetőjeként telekkönyveztette az emlékművet.

„Mivel az emlékmű az elmúlt években megosztotta közösségünket (pl. kettős koszorúzás), szervezetünk úgy döntött, hogy a jövőben ez ne álljon fenn, így arra kéri (…) a civil szervezetet, hogy a 2015-ös évben együtt koszorúzzunk április 19-én (…). Ha valamilyen oknál fogva (…) a civil szervezet mégis úgy dönt, hogy nem április 19-én szeretne koszorúzni, akkor kérjük, jelezzék ezt írásban” – olvasható a köröstárkányi RMDSZ közleményében.

Szabó Ödön: az RMDSZ nem lakatolt

A köröstárkányi emlékmű körüli bonyodalom nem új keletű. A Pro Tárkány Egyesület már év elején összetűzésbe keveredett a helyi református egyházzal, amikor annak jóváhagyása nélkül akart egy turulmadarat elhelyezni ott.

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Krónikának elmondta, a terület, melyen az emlékművet felállították, mindig is a református egyház tulajdonában volt, az építmény telekkönyvezetése azonban elmaradt.

„Gábor Ferenc volt helyi RMDSZ-elnökként tudhatja, hogy minden hivatalos okmányon a szövetség pecsétje szerepel. A jelenlegi helyi pártvezető, Mikló Ernő nem tett mást, elkezdte rendbe rakni a helyi szervezet ügyeit, és az építési engedély, valamint a munkát lezáró jegyzőkönyv alapján beíratta az emlékművet a telekkönyvbe” – fogalmazott a parlamenti képviselő.

Rámutatott, a helyi önkormányzat az emlékművet időközben hiába jegyezte be saját tulajdonaként, mivel jogilag ezt csak államosítás esetén tehette volna meg, vagy ha a megyei RMDSZ átruházta volna rá a tulajdonjogot. Csakhogy ez nem történt meg, így ez az emlékmű mindvégig a szövetség tulajdonában volt.

„Lakatot pedig nem tettünk rá, ez provokáció. A helyi RMDSZ-elnök ezért rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen és saját kezűleg vágta le a lakatot. Egyértelmű, hogy ezzel az üggyel provokálni akartak a választási kampány miatt” – szögezte le Szabó Ödön. A politikus szerint azok, akik vitatják ennek az emlékműnek a tulajdonjogát, azok voltaképp a román államosítást támogatják.

„Ha ez így van, akkor ezek az emberek elgondolkodhatnának azon, hogy vajon méltóak-e egy ilyen emlékműnél koszorúzni” – tette fel a kérdést, hozzátéve, ők a továbbiakban sem hajlandóak lemondani tulajdonjogukról.

A település egyébként az elmúlt huszonöt évben rendszerint magyar–magyar vitáktól volt hangos. A megosztottságról árulkodik az is, hogy a Belényesi-medencében található Köröstárkány önkormányzatát tizennégy éve román polgármester vezeti, a község abszolút többségben lévő magyar közössége a rendszerváltás óta megtartott hét helyhatósági választás során egyetlen alkalommal, 1996-ban tudott magyar elöljárót választani.

A 2011-es népszámlálás alkalmával 1933 lakos közül 1074 vallotta magát magyarnak, a román közösség 856 lelket számlál. Szakács Zoltán református lelkész egyébként a Főtér.ro portálnak úgy nyilatkozott, „a magyar közösség berkeiben nagyon nehezen közelednek az álláspontok, a közösségi gondolkodás terén a tárkányiak le vannak maradva 50 évvel”.