Javult, de nem oldódott meg a parajdi bányakatasztrófa miatt kialakult ivóvízhiány a Kis-Küküllő térségében
Fotó: Haáz Vince
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban. Miközben Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva térségében továbbra is mobil tartályokból történik a vízosztás, az elégedetlenség egyre nagyobb a lakosság körében, sokan követelik, hogy nyilvánítsák katasztrófa sújtotta övezetnek a térséget. A Kis-Küküllő menti települések elöljáróit, tanácsosait faggattuk az aktuális helyzetről.
2025. június 25., 19:122025. június 25., 19:12
2025. június 25., 23:362025. június 25., 23:36
Amint arról korábban beszámoltunk, Dicsőszentmártonban és több Kis-Küküllő menti településen hetek óta akadozik a vízellátás a parajdi bányakatasztrófa okozta sószennyezés következtében. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság június 2-án hirdetett veszélyhelyzetet 30 napra Dicsőszentmárton városában, valamint Szászbogács, Ádámos és Vámosgálfalva községekben, ahol a Kis-Küküllő sótartalmának növekedése miatt ihatatlanná vált a vezetékes víz, majd a vízszolgáltatást is le kellett állítani. A helyzet időközben részlegesen javult, de továbbra sem tekinthető megoldottnak.
– számolt be Magó Attila tanácsos szerdán a Krónikának. Az RMDSZ dicsőszentmártoni önkormányzati képviselője szerint például saját otthonában – amely a polgármesteri hivatal közvetlen szomszédságában található – szerdán a reggeli órákban újra volt víz. Elmondása szerint hasonló a helyzet a város iskoláival is: a helyi középiskolában például újra működik a vízellátás.
„Nem elég jó a nyomás, hogy ezekre a részekre is feljusson a víz” – ismertette Magó Attila. Mint megírtuk, a lakosság részéről időközben petíció is indult annak érdekében, hogy nyilvánítsák katasztrófa sújtotta övezetnek Dicsőszentmártont, és biztosítsanak állami alapokat az ivóvízgondok megoldására, a vállalkozások támogatására. A városi tanácsostól megtudtuk, sokan osztják és támogatják a kezdeményezést, gyűlnek az aláírások, a petíció széles körben terjedt a közösségi médiában.
Egyre nehezebben viselik Dicsőszentmárton lakói a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma miatt előálló vezetékesvíz-hiányt. A felháborodást a Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság is érzékeli: közölték, hogy „megértik a lakosok fájdalmát és frusztrációját”.
A petíció célja Magó Attila szerint az, hogy a helyzetre való hivatkozással haladékot kérhessenek a szolgáltatóktól, például a számlafizetések vagy más kötelezettségek tekintetében. A tanácsos arról is beszámolt, hogy
Amikor épp folyik, Dicsőszentmártonban a csapvíz továbbra is ihatatlan, csak háztartási munkákhoz használható
Fotó: Haáz Vince
A probléma ugyanakkor nem csak a 19 ezer lakosú Maros megyei várost, hanem a környék falvait is érinti.
„Őszintén sajnálom, ami Parajdon történt, de közben rólunk teljesen megfeledkeztek, pedig sokkal nagyobb a baj, mert az emberek ivóvíz nélkül maradtak” – mondta a polgármester. Kifejtette, eddig a tűzoltók és az katasztrófavédelmi felügyelőség munkatársainak köszönhetően víztartályokból sikerült biztosítani az ivóvizet a község lakossága számára.
– magyarázta a közel 2000 lelkes község RMDSZ-es elöljárója.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) tíz megye hatóságainak segítségével 1,1 millió liter vizet osztott ki a térségben
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, a vízválság a gazdaságokban is gondot okoz, az emberek eleinte a saját kútjaikból próbálták fedezni a vízszükségletet, de az elmúlt négy hét csapadékmentes időszaka miatt a kutak is apadnak, és sok helyen már ott sincs elegendő víz. „A kertekben a zöldségek, növények teljesen kiszáradtak, nem lehet megoldani az öntözést. Az állatok vízellátása is nagy problémát jelent, az önkormányzat próbál segíteni a gazdáknak, megoldottuk, hogy a keddi és szerdai napokon 20-24 ezer liter vizet szállítsunk ki annak a 12 vagy 13 gazdának, ahol nagyobb létszámú az állatállomány” – illusztrálta a helyzetet a településvezető.
Balog Elemér rámutatott,
„Némi előrelépést jelent, hogy a hatóságok a napokban részben újraengedélyezték a helyi vízüzem működését, így a lakosság legalább mosásra és tisztálkodásra használhatja a vezetékes vizet, de sajnos még mindig nem alkalmas fogyasztásra vagy főzésre, mert a sókoncentráció értéke továbbra is meghaladja az ezer mg/liter szintet” – hangsúlyozta Balog Elemér.
A polgármester arról is beszélt, hogy nem lehet megmondani, meddig áll fenn a vészhelyzet a Kis-Küküllő menti falvakban, azonban amíg a parajdi bányából oldódik ki a só, addig a Kis-Küküllő menti településeknek is ivóvízellátási gondokkal kell szembenézniük. Mint fogalmazott, jelen állás szerint ez a helyzet két hónapig, de akár év végéig is eltarthat. „A község lakói türelemmel viselik a nehézségeket, de az elégedetlenség egyre nagyobb, főleg amiatt, hogy ezt az ökológiai katasztrófát el lehetett volna kerülni. Én is úgy gondolom, hogy vannak olyan természeti katasztrófák, amik nem láthatóak előre, de a parajdi eset megelőzhető lett volna” – fogalmazott az RMDSZ-es elöljáró.
A lakosság 5, 7 vagy 10 literes kannákban, palackokban hordja az ivóvizet főzésre és fogyasztásra a kihelyezett tartályokból
Fotó: Haáz Vince
Arra a kérdésünkre, hogy ha ez a vészhelyzet sokáig kitart, milyen megoldásokkal készülnek az ivóvíz biztosítására, a polgármester elmondta, két alternatíva kínálkozik a vízellátásra. Egyrészt továbbra is a tűzoltók szállítják a vizet, és a lakosság csökkenti a vízfogyasztást, másrészt pedig egy hosszú távon fenntartható, műszakilag is stabil rendszert alakítanak ki.
„Szombaton egy hete a környezetvédelmi miniszter is Dicsőszentmártonban járt, és tájékozódott a helyzetről. Most azon dolgozunk, hogy az új kormány jóváhagyja a fordított ozmózisú berendezések kiépítését, amelyeket a dicsőszentmártoni vízüzem mellé telepítenének. Ezek a modern rendszerek gyors víztisztítást tesznek lehetővé, eltávolítva a sókat és egyéb szennyeződéseket. A rendszer Balavásár, Gyulakuta és más közeli települések ellátását segítené, különösen akkor, ha a meglévő ivóvízforrások – például Bözödújfalu – teljesen kimerülnek, és már nem lesz, amiből biztosítani mintegy 40 ezer ember vízellátását” – fejtette ki Vámosgálfalva polgármestere. Rámutatott, egy másik, hosszú távon még biztonságosabbnak tűnő megoldást is szorgalmaznak, meglátásuk szerint egy nagy átmérőjű, 350–400 milliméteres vezetéket kellene kiépíteni, amely a Marosból Radnóttól indulva Dicsőszentmárton irányába szállítaná a vizet. „Ez a csőrendszer kétirányú lehetne. Most a Marosból hoznánk vizet ide, de ha valamikor ott lesz gond, akkor innen, a Kis-Küküllőből lehetne visszajuttatni vizet a Maros menti településekre” – magyarázta Balog Elemér polgármester.
A természeti katasztrófa élővilágra gyakorolt hatása kapcsán a kertészmérnök végzettségű elöljáró elmondta, az elmúlt napokban a Kis-Küküllőben, főleg Balavásártól felfele, de már Vámosgálfalvánál sem lehet halakat látni, az ökoszisztéma teljesen felborult, és a sókoncentráció drasztikus növekedése nemcsak az állatvilágot, hanem a vízparti növényzetet is tönkretette.
– mutatott rá Vámosgálfalva polgármestere.
Közben szerdán újabb Maros megyei községben, Küküllőszéplakon is veszélyhelyzetet hirdettek a hatóságok a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa nyomán megnövekedett sótartalma miatt. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság döntésével Küküllőszéplakon kívül a hozzá tartozó Héderfalva, Oláhszentlászló, Kisszentlászló és Vajdakuta falvakra terjesztették ki a veszélyhelyzetet. Ezáltal a korábbi 16-ról 21-re nőtt a vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések száma. Barabási Antal-Szabolcs Maros megyei prefektus szerdán bejelentette, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat egy 30 ezer literes tartálykocsit vásárol a Kis-Küküllő térségének megsegítésére, és csütörtökön a Maros megyei önkormányzat is dönt egy hasonló beruházásáról.
A berendezést a közterület-fenntartó vállalat szerzi be, de kölcsönadják a katasztrófavédelemnek, így ivóvízszállításhoz és tűzoltáshoz is használják majd. Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató igazgatója szerint Dicsőszentmártonban ismét beindították a vízszolgáltatást, de időbe telik, míg újra megtelnek a tartályok. Közölte: a víz sótartalma szerdán 1000 milligramm volt literenként, a csapvíz továbbra is ihatatlan, csak háztartási munkákhoz használható. Székely Annamária, a Maros megyei környezetvédelmi őrség igazgatója elmondta: a folyóban jelentősen csökkent az elpusztult halak száma, és a vadállatok is fogyasztottak ezekből. Mint közölte, a vízben kis halak is megjelentek, de a parajdi helyzet miatt tartani kell újabb sóhullámoktól.
Az állatok itatása is jelentős nehézséget jelent a sószennyezés okozta ivóvízhiány sújtotta térségben
Fotó: Haáz Vince
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) közölte, hogy tíz megye hatóságainak segítségével 1,1 millió liter vizet osztott ki a térségben, ebből 471 ezer liter volt ivóvíz, 543 ezer liter pedig háztartási víz. Az ökológiai katasztrófa sújtotta erdélyi kistérségben 81 vízosztó pont üzemel.
A Kis-Küküllő folyónak azután nőtt meg a sótartalma, hogy belefolyt a parajdi sóbánya fölött haladó és a bánya vízével keveredett Korond-patak magas sókoncentrációjú vize, ökológiai katasztrófát okozva. Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába május végén tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés. Miután a parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelésén dolgozó cég lebontotta a vízhozamlassító fenékküszöböket, nagy mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sótartalma, ami ökológiai katasztrófát idézett elő.
Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.
Az első mozdony, amelyet a román államnak az elmúlt 15 évben sikerült megvásárolnia, rekordsebességet ért el a tesztelések során.
A Pálinka Nemzeti Tanács helyreigazítást kért egy szakmai lap cikke kapcsán, amely az Ákovita pálinkaverseny aranyérmes, székelyföldi körtepálinkáját mutatta be.
Aláírták a nagyszabású, három erdélyi megyét felölelő kerékpárút-építési projekt, a Velo Apuseni néven futó bicikliút Bihar megyei részének kivitelezési szerződését.
A Nagyváradi Szervezett Bűnözés Elleni Brigád rendőrei három – 31, 57 és 58 éves – Máramaros megyei, valamint egy 35 éves Bihar megyei személy bűnözői tevékenységét dokumentálták, akiket cigarettacsempészet gyanújával vizsgálnak.
Brassó megyében már dolgoznak egy medvéknek szentelt rezervátum létrehozásán, a medvemenhely egyben átnevelő központként is szolgál majd a problémás felnőtt példányok és az árva kölykök számára – közölte a Brassói Rádió.
Csütörtökön és pénteken elsőfokú hőségriasztás van érvényben a fél országban – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Pályázatot írtak ki, hogy szakértők mondják meg, hol lehetne új kitermelést indítani Parajdon – közölte Radu Miruță, a gazdasági miniszter szerdán.
A Fehér megyei ügyészek állítása szerint nincsenek szabotázsakciókra utaló jelek a kudzsiri fegyvergyárban (Uzina Mecanică) augusztus 2-án kiütött tűzzel kapcsolatban.
Kártérítést köteles fizetni az Arad megyei Zaránd önkormányzata egy könyvelőnek, akinek még 2020-ban mondtak fel, azonban nem rendelkezik a szükséges összeggel, ezért 260 000 lej kártérítést kért a megyei tanácstól, de az sem tudja biztosítani.
Brassó megyében nagyon sok a lakott településekre merészkedő medve, a brassópojánai szállodatulajdonosokat pedig azzal gyanúsítják a hatóságok, hogy turistacsalogatás gyanánt helyeznek el élelmet a vadaknak.
szóljon hozzá!