Év végéig is eltarthat az akut ivóvízprobléma a Kis-Küküllő menti településeken

Kis-Küküllő, ivóvíz

Javult, de nem oldódott meg a parajdi bányakatasztrófa miatt kialakult ivóvízhiány a Kis-Küküllő térségében

Fotó: Haáz Vince

Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban. Miközben Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva térségében továbbra is mobil tartályokból történik a vízosztás, az elégedetlenség egyre nagyobb a lakosság körében, sokan követelik, hogy nyilvánítsák katasztrófa sújtotta övezetnek a térséget. A Kis-Küküllő menti települések elöljáróit, tanácsosait faggattuk az aktuális helyzetről.

Deák Szidónia

Tóth Gödri Iringó

2025. június 25., 19:122025. június 25., 19:12

2025. június 25., 23:362025. június 25., 23:36

Amint arról korábban beszámoltunk, Dicsőszentmártonban és több Kis-Küküllő menti településen hetek óta akadozik a vízellátás a parajdi bányakatasztrófa okozta sószennyezés következtében. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság június 2-án hirdetett veszélyhelyzetet 30 napra Dicsőszentmárton városában, valamint Szászbogács, Ádámos és Vámosgálfalva községekben, ahol a Kis-Küküllő sótartalmának növekedése miatt ihatatlanná vált a vezetékes víz, majd a vízszolgáltatást is le kellett állítani. A helyzet időközben részlegesen javult, de továbbra sem tekinthető megoldottnak.

Dicsőszentmárton egyes részein ismét van víz, máshol viszont továbbra is problémát jelent az ellátás – főként a magasabban fekvő területeken.

– számolt be Magó Attila tanácsos szerdán a Krónikának. Az RMDSZ dicsőszentmártoni önkormányzati képviselője szerint például saját otthonában – amely a polgármesteri hivatal közvetlen szomszédságában található – szerdán a reggeli órákban újra volt víz. Elmondása szerint hasonló a helyzet a város iskoláival is: a helyi középiskolában például újra működik a vízellátás.

Úgy tudja, hogy a helyi intézményekben most biztosított a víz, a település alacsonyan fekvő területein jelenleg nincs probléma. Ugyanakkor a város magasabban fekvő részein továbbra is akadozik a szolgáltatás.

„Nem elég jó a nyomás, hogy ezekre a részekre is feljusson a víz” – ismertette Magó Attila. Mint megírtuk, a lakosság részéről időközben petíció is indult annak érdekében, hogy nyilvánítsák katasztrófa sújtotta övezetnek Dicsőszentmártont, és biztosítsanak állami alapokat az ivóvízgondok megoldására, a vállalkozások támogatására. A városi tanácsostól megtudtuk, sokan osztják és támogatják a kezdeményezést, gyűlnek az aláírások, a petíció széles körben terjedt a közösségi médiában.

korábban írtuk

Vízért kiáltanak Dicsőszentmártonban, „megérti” a lakosok fájdalmát a vészhelyzeti bizottság
Vízért kiáltanak Dicsőszentmártonban, „megérti” a lakosok fájdalmát a vészhelyzeti bizottság

Egyre nehezebben viselik Dicsőszentmárton lakói a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma miatt előálló vezetékesvíz-hiányt. A felháborodást a Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság is érzékeli: közölték, hogy „megértik a lakosok fájdalmát és frusztrációját”.

A petíció célja Magó Attila szerint az, hogy a helyzetre való hivatkozással haladékot kérhessenek a szolgáltatóktól, például a számlafizetések vagy más kötelezettségek tekintetében. A tanácsos arról is beszámolt, hogy

a mezőgazdasági termelők helyzete továbbra is nehéz. Az elérhető víz ugyanis nem alkalmas állatok itatására, öntözésre, így sok helyen továbbra is szükség van a víz külső forrásból történő biztosítására.

Kis-Küküllő Galéria

Amikor épp folyik, Dicsőszentmártonban a csapvíz továbbra is ihatatlan, csak háztartási munkákhoz használható

Fotó: Haáz Vince

A probléma ugyanakkor nem csak a 19 ezer lakosú Maros megyei várost, hanem a környék falvait is érinti.

Balog Elemér, Vámosgálfalva polgármestere a Krónikának szerdán elmondta, a Kis-Küküllő sókoncentrációjának megnövekedése már három alkalommal is a vezetékes vízszolgáltatás leállásához vezetett a Maros megyei községben.

„Őszintén sajnálom, ami Parajdon történt, de közben rólunk teljesen megfeledkeztek, pedig sokkal nagyobb a baj, mert az emberek ivóvíz nélkül maradtak” – mondta a polgármester. Kifejtette, eddig a tűzoltók és az katasztrófavédelmi felügyelőség munkatársainak köszönhetően víztartályokból sikerült biztosítani az ivóvizet a község lakossága számára.

„Elhelyeztünk a községben tizennégy darab ezerliteres IPC-tartályt, amelyek közül nyolcat az Aquaserv vízszolgáltató biztosított, a többit az önkormányzat vásárolta saját költségvetésből. Ezeket folyamatosan töltjük ivóvízzel, és emberek 5, 7 vagy 10 literes kannákban, palackokban viszik az ivóvizet főzésre és fogyasztásra”

– magyarázta a közel 2000 lelkes község RMDSZ-es elöljárója.

Kis-Küküllő Galéria

A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) tíz megye hatóságainak segítségével 1,1 millió liter vizet osztott ki a térségben

Fotó: Haáz Vince

Hozzátette, a vízválság a gazdaságokban is gondot okoz, az emberek eleinte a saját kútjaikból próbálták fedezni a vízszükségletet, de az elmúlt négy hét csapadékmentes időszaka miatt a kutak is apadnak, és sok helyen már ott sincs elegendő víz. „A kertekben a zöldségek, növények teljesen kiszáradtak, nem lehet megoldani az öntözést. Az állatok vízellátása is nagy problémát jelent, az önkormányzat próbál segíteni a gazdáknak, megoldottuk, hogy a keddi és szerdai napokon 20-24 ezer liter vizet szállítsunk ki annak a 12 vagy 13 gazdának, ahol nagyobb létszámú az állatállomány” – illusztrálta a helyzetet a településvezető.

Balog Elemér rámutatott,

a katasztrófavédelem és a tűzoltóság naponta mintegy 15 tűzoltókocsival, azaz 150 köbméter vizet szállított a bajbajutottaknak, azonban a község napi vízfogyasztása eléri a 220–240 köbmétert, így folyamatosan vízhiány van Vámosgálfalván.

„Némi előrelépést jelent, hogy a hatóságok a napokban részben újraengedélyezték a helyi vízüzem működését, így a lakosság legalább mosásra és tisztálkodásra használhatja a vezetékes vizet, de sajnos még mindig nem alkalmas fogyasztásra vagy főzésre, mert a sókoncentráció értéke továbbra is meghaladja az ezer mg/liter szintet” – hangsúlyozta Balog Elemér.

Egyre nagyobb az elégedetlenség a község lakóinak körében

A polgármester arról is beszélt, hogy nem lehet megmondani, meddig áll fenn a vészhelyzet a Kis-Küküllő menti falvakban, azonban amíg a parajdi bányából oldódik ki a só, addig a Kis-Küküllő menti településeknek is ivóvízellátási gondokkal kell szembenézniük. Mint fogalmazott, jelen állás szerint ez a helyzet két hónapig, de akár év végéig is eltarthat. „A község lakói türelemmel viselik a nehézségeket, de az elégedetlenség egyre nagyobb, főleg amiatt, hogy ezt az ökológiai katasztrófát el lehetett volna kerülni. Én is úgy gondolom, hogy vannak olyan természeti katasztrófák, amik nem láthatóak előre, de a parajdi eset megelőzhető lett volna” – fogalmazott az RMDSZ-es elöljáró.

Kis-Küküllő Galéria

A lakosság 5, 7 vagy 10 literes kannákban, palackokban hordja az ivóvizet főzésre és fogyasztásra a kihelyezett tartályokból

Fotó: Haáz Vince

Arra a kérdésünkre, hogy ha ez a vészhelyzet sokáig kitart, milyen megoldásokkal készülnek az ivóvíz biztosítására, a polgármester elmondta, két alternatíva kínálkozik a vízellátásra. Egyrészt továbbra is a tűzoltók szállítják a vizet, és a lakosság csökkenti a vízfogyasztást, másrészt pedig egy hosszú távon fenntartható, műszakilag is stabil rendszert alakítanak ki.

Jelenleg az érintett települések, Dicsőszentmárton, Balavásár és Gyulakuta polgármesterével közösen és a katasztrófavédelmi hatóságokkal együttműködve keresik a megoldásokat.

„Szombaton egy hete a környezetvédelmi miniszter is Dicsőszentmártonban járt, és tájékozódott a helyzetről. Most azon dolgozunk, hogy az új kormány jóváhagyja a fordított ozmózisú berendezések kiépítését, amelyeket a dicsőszentmártoni vízüzem mellé telepítenének. Ezek a modern rendszerek gyors víztisztítást tesznek lehetővé, eltávolítva a sókat és egyéb szennyeződéseket. A rendszer Balavásár, Gyulakuta és más közeli települések ellátását segítené, különösen akkor, ha a meglévő ivóvízforrások – például Bözödújfalu – teljesen kimerülnek, és már nem lesz, amiből biztosítani mintegy 40 ezer ember vízellátását” – fejtette ki Vámosgálfalva polgármestere. Rámutatott, egy másik, hosszú távon még biztonságosabbnak tűnő megoldást is szorgalmaznak, meglátásuk szerint egy nagy átmérőjű, 350–400 milliméteres vezetéket kellene kiépíteni, amely a Marosból Radnóttól indulva Dicsőszentmárton irányába szállítaná a vizet. „Ez a csőrendszer kétirányú lehetne. Most a Marosból hoznánk vizet ide, de ha valamikor ott lesz gond, akkor innen, a Kis-Küküllőből lehetne visszajuttatni vizet a Maros menti településekre” – magyarázta Balog Elemér polgármester.

Eltűnt az élővilág a Kis-Küküllőből, veszélyben a mezőgazdaság is

A természeti katasztrófa élővilágra gyakorolt hatása kapcsán a kertészmérnök végzettségű elöljáró elmondta, az elmúlt napokban a Kis-Küküllőben, főleg Balavásártól felfele, de már Vámosgálfalvánál sem lehet halakat látni, az ökoszisztéma teljesen felborult, és a sókoncentráció drasztikus növekedése nemcsak az állatvilágot, hanem a vízparti növényzetet is tönkretette.

„A hosszú távú következmények még súlyosabbak lehetnek. A jelenlegi állapot alapján sajnos azt kell mondanom, a magas sótartalom éveken belül a mezőgazdasági területekre is hatással lesz, a só felhalmozódik a talajban, és előbb-utóbb a termőföldek is veszélybe kerülnek”

– mutatott rá Vámosgálfalva polgármestere.

Közben szerdán újabb Maros megyei községben, Küküllőszéplakon is veszélyhelyzetet hirdettek a hatóságok a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa nyomán megnövekedett sótartalma miatt. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság döntésével Küküllőszéplakon kívül a hozzá tartozó Héderfalva, Oláhszentlászló, Kisszentlászló és Vajdakuta falvakra terjesztették ki a veszélyhelyzetet. Ezáltal a korábbi 16-ról 21-re nőtt a vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések száma. Barabási Antal-Szabolcs Maros megyei prefektus szerdán bejelentette, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat egy 30 ezer literes tartálykocsit vásárol a Kis-Küküllő térségének megsegítésére, és csütörtökön a Maros megyei önkormányzat is dönt egy hasonló beruházásáról.

Kovács Mihály Levente marosvásárhelyi alpolgármester, ügyvivő polgármester szerint a 600 ezer lejes beruházással szolidaritásukat fejezik ki a Kis-Küküllő menti települések lakosaival.

A berendezést a közterület-fenntartó vállalat szerzi be, de kölcsönadják a katasztrófavédelemnek, így ivóvízszállításhoz és tűzoltáshoz is használják majd. Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató igazgatója szerint Dicsőszentmártonban ismét beindították a vízszolgáltatást, de időbe telik, míg újra megtelnek a tartályok. Közölte: a víz sótartalma szerdán 1000 milligramm volt literenként, a csapvíz továbbra is ihatatlan, csak háztartási munkákhoz használható. Székely Annamária, a Maros megyei környezetvédelmi őrség igazgatója elmondta: a folyóban jelentősen csökkent az elpusztult halak száma, és a vadállatok is fogyasztottak ezekből. Mint közölte, a vízben kis halak is megjelentek, de a parajdi helyzet miatt tartani kell újabb sóhullámoktól.

Kis-Küküllő Galéria

Az állatok itatása is jelentős nehézséget jelent a sószennyezés okozta ivóvízhiány sújtotta térségben

Fotó: Haáz Vince

A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) közölte, hogy tíz megye hatóságainak segítségével 1,1 millió liter vizet osztott ki a térségben, ebből 471 ezer liter volt ivóvíz, 543 ezer liter pedig háztartási víz. Az ökológiai katasztrófa sújtotta erdélyi kistérségben 81 vízosztó pont üzemel.

A Kis-Küküllő folyónak azután nőtt meg a sótartalma, hogy belefolyt a parajdi sóbánya fölött haladó és a bánya vízével keveredett Korond-patak magas sókoncentrációjú vize, ökológiai katasztrófát okozva. Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába május végén tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés. Miután a parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelésén dolgozó cég lebontotta a vízhozamlassító fenékküszöböket, nagy mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sótartalma, ami ökológiai katasztrófát idézett elő.

korábban írtuk

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói
Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói

Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 14., csütörtök

Jövőre Erdélyben is vadonatúj, gyors mozdonyok segítik a személyszállítást

Az első mozdony, amelyet a román államnak az elmúlt 15 évben sikerült megvásárolnia, rekordsebességet ért el a tesztelések során.

Jövőre Erdélyben is vadonatúj, gyors mozdonyok segítik a személyszállítást
2025. augusztus 14., csütörtök

Pálinkanév-használati vita a határon innen és túl – Jogsértést emleget a Pálinka Nemzeti Tanács

A Pálinka Nemzeti Tanács helyreigazítást kért egy szakmai lap cikke kapcsán, amely az Ákovita pálinkaverseny aranyérmes, székelyföldi körtepálinkáját mutatta be.

Pálinkanév-használati vita a határon innen és túl – Jogsértést emleget a Pálinka Nemzeti Tanács
2025. augusztus 14., csütörtök

Épülhet a kerékpárút az Alföld és az Erdélyi-szigethegység között

Aláírták a nagyszabású, három erdélyi megyét felölelő kerékpárút-építési projekt, a Velo Apuseni néven futó bicikliút Bihar megyei részének kivitelezési szerződését.

Épülhet a kerékpárút az Alföld és az Erdélyi-szigethegység között
2025. augusztus 14., csütörtök

Cigarettacsempészet: mintegy 900 ezer lej értékű árut koboztak el a rendőrök Nagyváradon

A Nagyváradi Szervezett Bűnözés Elleni Brigád rendőrei három – 31, 57 és 58 éves – Máramaros megyei, valamint egy 35 éves Bihar megyei személy bűnözői tevékenységét dokumentálták, akiket cigarettacsempészet gyanújával vizsgálnak.

Cigarettacsempészet: mintegy 900 ezer lej értékű árut koboztak el a rendőrök Nagyváradon
2025. augusztus 14., csütörtök

Újabb medvemenhelyet hoznak létre Erdélyben

Brassó megyében már dolgoznak egy medvéknek szentelt rezervátum létrehozásán, a medvemenhely egyben átnevelő központként is szolgál majd a problémás felnőtt példányok és az árva kölykök számára – közölte a Brassói Rádió.

Újabb medvemenhelyet hoznak létre Erdélyben
Újabb medvemenhelyet hoznak létre Erdélyben
2025. augusztus 14., csütörtök

Újabb medvemenhelyet hoznak létre Erdélyben

2025. augusztus 14., csütörtök

Tombol a kánikula: hőségriasztás van érvényben a fél országban

Csütörtökön és pénteken elsőfokú hőségriasztás van érvényben a fél országban – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Tombol a kánikula: hőségriasztás van érvényben a fél országban
2025. augusztus 14., csütörtök

Gazdasági miniszter: azon dolgozunk, hogy pótoljuk a parajdi sóbányát, a vétkesek drágán meg fognak fizetni

Pályázatot írtak ki, hogy szakértők mondják meg, hol lehetne új kitermelést indítani Parajdon – közölte Radu Miruță, a gazdasági miniszter szerdán.

Gazdasági miniszter: azon dolgozunk, hogy pótoljuk a parajdi sóbányát, a vétkesek drágán meg fognak fizetni
2025. augusztus 13., szerda

Szabotázs vagy hanyagság? Az ügyészség sejti a választ a kudzsiri fegyvergyárban történt incidens okára

A Fehér megyei ügyészek állítása szerint nincsenek szabotázsakciókra utaló jelek a kudzsiri fegyvergyárban (Uzina Mecanică) augusztus 2-án kiütött tűzzel kapcsolatban.

Szabotázs vagy hanyagság? Az ügyészség sejti a választ a kudzsiri fegyvergyárban történt incidens okára
2025. augusztus 13., szerda

Több mint 150 ezer lejt kell fizetnie egy partiumi önkormányzatnak egy kirúgott könyvelő számára, de nincs miből

Kártérítést köteles fizetni az Arad megyei Zaránd önkormányzata egy könyvelőnek, akinek még 2020-ban mondtak fel, azonban nem rendelkezik a szükséges összeggel, ezért 260 000 lej kártérítést kért a megyei tanácstól, de az sem tudja biztosítani.

Több mint 150 ezer lejt kell fizetnie egy partiumi önkormányzatnak egy kirúgott könyvelő számára, de nincs miből
2025. augusztus 13., szerda

Élelemmel csalogatják a medvéket Brassópojánán, hogy a turistáknak legyen mit fotózniuk

Brassó megyében nagyon sok a lakott településekre merészkedő medve, a brassópojánai szállodatulajdonosokat pedig azzal gyanúsítják a hatóságok, hogy turistacsalogatás gyanánt helyeznek el élelmet a vadaknak.

Élelemmel csalogatják a medvéket Brassópojánán, hogy a turistáknak legyen mit fotózniuk