Kicsapás, ösztöndíjak, diákkártya: újdonságokat is hoz a hétfőn kezdődő tanév

Az új tanév egyik legfontosabb változtatása, hogy csupán egy évig volt érvényben a rendelet, miszerint nem lehet kicsapni diákokat a tanintézetekből. Bár korábban a szakminisztérium még azzal érvelt, hogy az oktatáshoz való jog alkotmányos jog, és mindenkit megillet, az új, a közoktatást szabályozó 2023/198-as törvény már lehetővé teszi, hogy egy diáktól „megváljon” iskolája. A jogszabály megfogalmazása szerint

a kötelező oktatásból csak súlyos fegyelmi vétségek esetén lehet kizárni tanulót, ha bebizonyosodik, hogy csak így tudják védelmezni a többi diák oktatáshoz való jogát.

A kicsapást fegyelmi eljárásnak kell megelőznie, mely során a célszemélynek biztosítják a védekezéshez és a fellebbezéshez való jogot.

A Hotnews hírportál összeállítása szerint a középiskolákban a korábbi törvény előírásaihoz képest négy fővel csökken a maximális osztálylétszám. Az új jogszabály szerint az átlagos létszám 22 diák, egy osztályban nem lehetnek kevesebben 15-nél és 26-nál többen – utóbbi szám eddig 30 volt, az átlag meg 24. Harmincról 28-ra csökken az osztálylétszám felső határa a középiskolát követő, úgynevezett posztliceális képzésben is. A művészeti és sportiskolákban 25 főröl 24-re csökkentenek. Ezen osztályokon belül legtöbb négy csoportot hozhatnak létre, egy-egy csoport minimum négy és maximum 10 főből állhat.

Nem tervez tiltakozást tanévkezdésre a tanügyi szakszervezet

Noha nem jelent meg szeptember elsejéig az új, egységes bértörvény tervezete, illetve annak az oktatási rendszerre vonatkozó része sem, nem tervez tiltakozást a napokon belül kezdődő tanév elejére a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége.

A diákok új tantárgyakkal is megismerkedhetnek a 2023/2024-es tanévtől kezdődően.

A zsidók története. Holokauszt című új kötelező tantárgynak már elfogadták a tantervét, 11. osztályban oktatják majd. Érdekesség, hogy az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet – amelynek eredetileg közösen kellett volna kidolgoznia a tantervet az oktatási minisztérium szakembereivel – felrótta a szaktárcának, hogy már nem egyeztetnek velük, ezért kiléptek az előkészítő bizottságból.

Szintén kötelező lesz A romániai kommunizmus története című tantárgy, ám ennek még nem dolgozták ki az iskolai programját. Akárcsak a választhatóként bevezetendő, A romák története, rabszolgasága és deportálása című új tantárgynak.

Az új oktatási törvény változásokat eszközöl az ösztöndíjak rendszerében is.

A jogszabály szerint a közoktatásban részt vevő tanulók I-es és II-es szintű kiválósági tantárgyverseny-ösztöndíjban, illetve érdem-, szociális és műszaki ösztöndíjban részesülhetnek. A Hotnews megjegyzi, hogy alkalmazási módszertana egyelőre közvitán van. A jelenlegi elképzelések szerint valamennyi osztály diákjainak 30 százaléka érdemi ösztöndíjban részesül tanulmányi eredményei alapján, tehát a legjobban tanulók. Feltétel ugyanakkor, hogy az illető diáknak 10-es legyen a magaviselete. Ez újdonság: eddig minden olyan tanuló érdemi ösztöndíjban részesült, akinek tanulmányi átlaga legalább 9,50 volt.

Változásokat eszközölnek a szociális ösztöndíjak rendszerében is. A diákok érdekképviselete tiltakozott az ellen, hogy az egyik szülőjüket elvesztő „félárva” diákok már csak akkor kapnak szociális ösztöndíjat, ha a másik szülő jövedelme nem haladja meg a minimálbért – eddig nem számított a szülő keresete.

A diákok számára nagy újdonságot jelenthet, hogy az új törvény értelmében elektronikus kártyát kapnak, már az elemi osztályosok is.

Az okmány névre szól, és azt hivatott bizonyítani, hogy tulajdonosa élhet a diákokat megillető, az új törvény által szabályozott jogokkal, kedvezményekkel, illetve kereskedelmi egységek is hasonló kedvezményeket nyújthatnak a kártyák tulajdonosainak. A jogszabály szerint a kártyát a tanintézetek bocsátják a tanulók rendelkezésére minden oktatási ciklus kezdetén, ám egyelőre nem lehet tudni, hogy ez konkrétan mikor történik meg az új tanévben.

De a diákokat (és a szülőket, pedagógusokat) talán ennél is jobban érdekelheti, mikor lesznek a vakációk a 2023/2024-es tanévben.

Amely – a korábbihoz hasonlóan – öt modulból és öt szünidőből áll. A 36 hétnyi tanítás – a tizenkettedikesek számára 34, a nyolcadikosok számára 35 hét – először október 28-án szakad meg hosszabb időre, az őszi vakáció november 5-ig tart. A téli ünnepek alatt december 23. és január 7. között nem lesz iskola, majd a megyei tanfelügyelőségek határozzák meg, hogy február 12. és március 3. között mikor tartják meg az úgynevezett sívakációt. A húsvéti-tavaszi szünidő 2024. április 27. – május 7. közöttre van betervezve, a nyári nagyvakációra június 22-ig kell várni.

Rövidebb megszakítások a következő tanévben is lesznek a hivatalos munkaszüneti napok alkalmával, illetve az oktatás világnapján is, amire csak október 5-ig kell várni. A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájának jövő évi ütemterve szerint román nyelv és irodalomból 2024. június 25-én, matematikából június 27-én, anyanyelvi ismeretekből június 28-án írásbeliznek majd az általános iskolát elvégző diákok. Az érettségizők nyelvikompetencia-felmérője június 17-én kezdődik, az első írásbeli vizsga július elsején lesz.

Amint arról beszámoltunk, Ferencz Salamon Alpár oktatási szakértő szerint a romániai közoktatás elmúlt pár évében tapasztalható következetlenségeket, egyenetlenségeket tükrözik az érettségi és kisérettségi – vagyis képességvizsga – idei eredményei. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) országos alelnöke korábban a Krónikának felvázolta, mindaddig gyengék lesznek a magyar végzősöknek román nyelvből és irodalomból elért eredményei, amíg az új oktatási törvénnyel, az új nemzeti alaptanterv mentén írt tananyagokkal és új tankönyvekkel a rendszer teljes mértékben rá nem fókuszál arra, hogy idegen nyelvként oktassák a románt a kisebbségi gyerekeknek. Az érettségi kapcsán fenntartja, hogy különálló tanulmányi vonalakat kell felépíteni ama gyerekek számára, akik elméleti síkon szeretnének tanulni, illetve azoknak, akik inkább a technikai vonalat választják.

Következetlen a romániai közoktatás-politika, az elmúlt évek egyenetlenségeit tükrözik a vizsgaeredmények

A romániai közoktatás elmúlt pár évében tapasztalható következetlenségeket, egyenetlenségeket tükrözik az érettségi és kisérettségi – vagyis képességvizsga – eredményei a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint.

Nagy feneket kerített Iohannis a „szívügyének” tartott oktatási törvények kihirdetésének

Az oktatási törvények szilárd keretet biztosítanak egy olyan oktatási rendszer felépítéséhez, amely kiállja az idő próbáját – mondta Klaus Iohannis államfő kedden.