Felidézte, hogy a törvények előkészítésében oktatási szakértők, a hatóságok, tanulók, egyetemisták, tanárok, vállalkozók képviselői vettek részt, és az elmúlt évek összetett válságai dacára is sikerült elnyerni hozzájuk a szükséges politikai támogatást. „A gyorsan fejlődő technológia és a folyamatosan változó munkaerőpiac alkalmazkodóképességet, kreativitást és kritikus gondolkodást igényel. A ma elfogadott törvények megteremtik egy olyan Románia alapjait, amely ráhangolódik a 21. század történéseire, és amely teljes mértékben kihasználja a jövő lehetőségeit” – jelentette ki az államfő.

Az elnök szerint az új oktatási törvények célja a jelenlegi oktatási rendszer hiányosságainak orvoslása, a magasabb színvonalú oktatás, a tanárok támogatása és tisztelete. A jogszabályok támogatják a beruházásokat, kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű térségek lakóinak, és nagy hangsúlyt fektetnek a diákok biztonságára. Az új közoktatási törvény számos programot ír elő az iskolai erőszak elleni küzdelemre, a hátrányos helyzetű tanulók élelmiszerhez való hozzáférésének biztosítására, az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, illetve a sport népszerűsítésére; az egyes diákok igényeinek figyelembevételével pedig visszaszorítja majd a funkcionális analfabetizmust – hangsúlyozta Iohannis.

Az elnök szerint a tanárok teljesítményét és elkötelezettségét indokolt esetben munkaidő-csökkentéssel, nyugdíjazáskor pedig bónuszokkal ismerik majd el, és azok a tanárok, akik hátrányos helyzetű közösségekben tanítanak, pluszjuttatásokban és támogatásban részesülnek. Minden tanárnak lehetősége lesz a továbbképzésre, és azok számára, akik készek több tantárgyat tanítani, bevezetik a kettős szakosodást igazoló tanári oklevelet – sorolta Iohannis.

„Minden bizonnyal ez a legtöbbet vitatott törvény minden idők Romániájában, és sokan továbbra is vitatkozni akarnak róla; de én azt javaslom, hogy azok legyenek sokan, akik alkalmazzák” – fogalmazott Klaus Iohannis. Az alkalomból a Cotroceni-palotában tartott ceremónián mintegy 120 személy vett részt, köztük Nicolae Ciucă szenátusi elnök, az alkotmánybíróság elnöke, Marian Enache, több kormánytag, törvényhozók, elnöki tanácsadók és államtanácsosok. 2018-ban hasonló ceremónia keretében hirdette ki államfő az Erdélyt Moldvával összekötő Egyesülés autópálya megépítéséről szóló jogszabályt.

Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje alkotmányossági óvásait – amelyek szerint a jogszabályok sértik az oktatáshoz való jogot és a jogegyenlőség elvét – az alkotmánybíróság elutasította. Az USR néhány képviselője a reformcsomag kihirdetése napján molinókat feszített ki az elnöki hivatal bejáratánál, amelyek szerint „a Művelt Románia kudarca, hogy 50 ezer végzős nem iratkozott be az érettségire”, „Nagy néma, ma kihirdeti a nagy semmit”, „a Művelt Románia egy újabb korosztály feláldozását jelenti”.

Az új közoktatási törvény kötelezővé teszi a kiscsoportot az óvodai oktatáson belül a 2030-2031-es tanévtől. A jogszabály értelmében az ősszel ötödik osztályt kezdő generáció lesz az első, amelyiknél az új törvény szerint szervezik meg az országos képességfelmérő vizsgát és a középiskolai felvételit, az érettségit érintő módosításokat pedig a 2025-2026-os tanévben kilencedik osztályt kezdő diákok vizsgáján alkalmazzák majd először.

A jogszabály kimondja, az oktatási minisztérium jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy egy osztályban vagy óvodai, bölcsődei csoportban a gyerekek száma kettőnél többel haladja meg a megengedett maximális létszámot. Az elszigetelt települések iskoláiban vagy ahol a tanulók létszáma kisebb a törvény által előírtnál, engedélyezett az összevont osztályok létrehozása, a 8. osztálynak azonban létszámtól függetlenül különállónak kell lennie.

A jogszabály ugyanakkor azt is rögzíti, hogy az akkreditált felsőoktatási intézményekben nappali tagozaton tanuló diákok 90 százalékos kedvezménnyel utazhatnak a belföldi tömegközlekedési eszközökön és vonatjáratokon a teljes naptári évben, 30 éves korukig.

Az oktatási törvényeket a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotta kormány indítványozta a Klaus Iohannis államfő által 2016-ban kezdeményezett Képzett Románia projekt alapján. A két jogszabályt május 22-én fogadta el a szenátus döntő házként. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje megtámadta a törvényeket az alkotmánybíróságon, arra hivatkozva, hogy azok korlátozzák a gyermekek oktatáshoz való jogát és sértik a jogegyenlőség elvét. Június 21-én az alkotmánybíróság elutasította a két ellenzéki párt beadványát. Később több diák- és egyetemistaszervezet, valamint az ellenzék képviselői is kérték az államfőtől, hogy küldje vissza a törvényeket a parlamentnek újbóli megfontolásra.