Nagy feneket kerített Iohannis a „szívügyének” tartott oktatási törvények kihirdetésének

A Cotroceni-palotában mondott beszédében Iohannis reményét fejezte ki, hogy a törvények ünnepélyes kihirdetésén részt vevő döntéshozók hozzásegítik a Képzett Románia projekt gyakorlatba ültetését. „A mi felelősségünk arra ösztönözni a fiatalokat, hogy megvalósítsák a bennük rejlő lehetőségeket, és megadni a jövő nemzedékeknek azokat az eszközöket, amelyekre szükségük van a folyamatosan változó világban való boldoguláshoz. Továbbra is szilárd meggyőződésem, hogy csak minőségi oktatással építhetjük fel a tudásra, az innovációra és haladásra alapozó társadalmat” – mondta Iohannis.

Az elnök úgy fogalmazott, hogy a Képzett Románia projekt személyes „szívügye” és mandátumainak prioritása volt, és most, a közoktatási és felsőoktatási törvény hatályba lépésével valósággá válik.

Felidézte, hogy a törvények előkészítésében oktatási szakértők, a hatóságok, tanulók, egyetemisták, tanárok, vállalkozók képviselői vettek részt, és az elmúlt évek összetett válságai dacára is sikerült elnyerni hozzájuk a szükséges politikai támogatást. „A gyorsan fejlődő technológia és a folyamatosan változó munkaerőpiac alkalmazkodóképességet, kreativitást és kritikus gondolkodást igényel. A ma elfogadott törvények megteremtik egy olyan Románia alapjait, amely ráhangolódik a 21. század történéseire, és amely teljes mértékben kihasználja a jövő lehetőségeit” – jelentette ki az államfő.

Az elnök szerint az új oktatási törvények célja a jelenlegi oktatási rendszer hiányosságainak orvoslása, a magasabb színvonalú oktatás, a tanárok támogatása és tisztelete. A jogszabályok támogatják a beruházásokat, kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű térségek lakóinak, és nagy hangsúlyt fektetnek a diákok biztonságára. Az új közoktatási törvény számos programot ír elő az iskolai erőszak elleni küzdelemre, a hátrányos helyzetű tanulók élelmiszerhez való hozzáférésének biztosítására, az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, illetve a sport népszerűsítésére; az egyes diákok igényeinek figyelembevételével pedig visszaszorítja majd a funkcionális analfabetizmust – hangsúlyozta Iohannis.

Szerinte a jogszabályok vonzóvá teszik a tanári pályát az egyetem padjaiból kikerülő fiatalok számára.

Az elnök szerint a tanárok teljesítményét és elkötelezettségét indokolt esetben munkaidő-csökkentéssel, nyugdíjazáskor pedig bónuszokkal ismerik majd el, és azok a tanárok, akik hátrányos helyzetű közösségekben tanítanak, pluszjuttatásokban és támogatásban részesülnek. Minden tanárnak lehetősége lesz a továbbképzésre, és azok számára, akik készek több tantárgyat tanítani, bevezetik a kettős szakosodást igazoló tanári oklevelet – sorolta Iohannis.

Kulcsfontosságú reformokat hoz a felsőoktatási törvény is az államfő szerint: a munkaerőpiac követelményeihez alkalmazkodva kiterjesztik a duális oktatást, amely érdekében integrált konzorciumokat hoznak létre. „A technika fejlődése ugyanis magasan képzett végzősök jelentkezését fogja megkövetelni; ezért az egzakt tudományok terén határon túli képzési lehetőségeket is támogatni fognak. Ugyanakkor kialakítják az egyetemi etikai szabályok, valamint a minden felelősre vonatkozó szankciók egyértelmű és átlátható rendszerét” – mondta az elnök.

A ceremónia végén Iohannis közös fotót készített a jelenlévőkkel, megjegyezve, hogy bármennyire is sokan vannak az ünnepségen, az oktatási törvények kidolgozásához ennél jóval többen járultak hozzá.

„Minden bizonnyal ez a legtöbbet vitatott törvény minden idők Romániájában, és sokan továbbra is vitatkozni akarnak róla; de én azt javaslom, hogy azok legyenek sokan, akik alkalmazzák” – fogalmazott Klaus Iohannis. Az alkalomból a Cotroceni-palotában tartott ceremónián mintegy 120 személy vett részt, köztük Nicolae Ciucă szenátusi elnök, az alkotmánybíróság elnöke, Marian Enache, több kormánytag, törvényhozók, elnöki tanácsadók és államtanácsosok. 2018-ban hasonló ceremónia keretében hirdette ki államfő az Erdélyt Moldvával összekötő Egyesülés autópálya megépítéséről szóló jogszabályt.

Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje alkotmányossági óvásait – amelyek szerint a jogszabályok sértik az oktatáshoz való jogot és a jogegyenlőség elvét – az alkotmánybíróság elutasította. Az USR néhány képviselője a reformcsomag kihirdetése napján molinókat feszített ki az elnöki hivatal bejáratánál, amelyek szerint „a Művelt Románia kudarca, hogy 50 ezer végzős nem iratkozott be az érettségire”, „Nagy néma, ma kihirdeti a nagy semmit”, „a Művelt Románia egy újabb korosztály feláldozását jelenti”.

Az új közoktatási törvény kötelezővé teszi a kiscsoportot az óvodai oktatáson belül a 2030-2031-es tanévtől. A jogszabály értelmében az ősszel ötödik osztályt kezdő generáció lesz az első, amelyiknél az új törvény szerint szervezik meg az országos képességfelmérő vizsgát és a középiskolai felvételit, az érettségit érintő módosításokat pedig a 2025-2026-os tanévben kilencedik osztályt kezdő diákok vizsgáján alkalmazzák majd először.

A törvény egyebek mellett előírja, hogy a tanulókat csak súlyos esetekben lehet kizárni az iskolából, és az intézkedést fegyelmi eljárásnak kell megelőznie, amely során biztosítani kell a védelemhez és a fellebbezéshez való jogot.

A jogszabály kimondja, az oktatási minisztérium jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy egy osztályban vagy óvodai, bölcsődei csoportban a gyerekek száma kettőnél többel haladja meg a megengedett maximális létszámot. Az elszigetelt települések iskoláiban vagy ahol a tanulók létszáma kisebb a törvény által előírtnál, engedélyezett az összevont osztályok létrehozása, a 8. osztálynak azonban létszámtól függetlenül különállónak kell lennie.

Egy másik előírás szerint a pedagógusok, szülők és nagykorú tanulók hozzájárulásával az iskolák térfigyelő kamerákat szereltethetnek fel az osztálytermekbe. A törvény arról is rendelkezik, hogy a pedagógusok a nyugdíjkorhatár elérése után is megmaradhatnak az állásukban 70 éves korukig. Ilyen esetekben évente kérelmezniük kell munkaviszonyuk meghosszabbítását, a tanintézetnek pedig az igénylés benyújtásától számított 30 napon belül el kell bírálnia azt, majd közölnie kell a döntést az indoklással együtt.

A felsőoktatási törvény öt évben szabja meg a rektori megbízatás időtartamát, és előírja, hogy egy személynek legfeljebb két rektori megbízatása lehet egyazon intézményben.

A jogszabály ugyanakkor azt is rögzíti, hogy az akkreditált felsőoktatási intézményekben nappali tagozaton tanuló diákok 90 százalékos kedvezménnyel utazhatnak a belföldi tömegközlekedési eszközökön és vonatjáratokon a teljes naptári évben, 30 éves korukig.

Az oktatási törvényeket a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotta kormány indítványozta a Klaus Iohannis államfő által 2016-ban kezdeményezett Képzett Románia projekt alapján. A két jogszabályt május 22-én fogadta el a szenátus döntő házként. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje megtámadta a törvényeket az alkotmánybíróságon, arra hivatkozva, hogy azok korlátozzák a gyermekek oktatáshoz való jogát és sértik a jogegyenlőség elvét. Június 21-én az alkotmánybíróság elutasította a két ellenzéki párt beadványát. Később több diák- és egyetemistaszervezet, valamint az ellenzék képviselői is kérték az államfőtől, hogy küldje vissza a törvényeket a parlamentnek újbóli megfontolásra.