Következetlen a romániai közoktatás-politika, az elmúlt évek egyenetlenségeit tükrözik a vizsgaeredmények

Az idei érettségi, valamint a nyolcadikos képességvizsga eredményei is arra világítanak rá, hogy amíg nem lesz kiszámíthatóbb, koherensebb az iskolai elvárásrendszer, addig nem számíthatunk jobb teljesítményekre – jelentette ki a Krónikának Ferencz Salamon Alpár csíkszeredai oktatásszakértő. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) országos alelnökét arra kértük, elemezze,

értékelje ki nagy vonalakban a most zárult vizsgák hozadékait, illetve mutasson rá, milyen tényezők vezettek szerinte ahhoz, hogy lényegében idén sem javult, sőt helyenként romlott a diákok teljesítménye.

A nyolcadik osztályt végzetteknek csak egyetlen „normális” tanéve volt

Ferencz Salamon Alpár kifejtette, a nyolcadikosok megmérettetését illetően úgy látja, hogy valószínűleg az elkövetkező évek kisérettségi vizsgái esetében is megfigyelhető lesz a jelenség, amely negatívan befolyásolta az idén az átmenési arányokat. „Úgy látom, hogy nem kizárólagos, de nagy mértékben befolyásolták az elmúlt négy esztendő viszontagságai, a következetlen közoktatáspolitika a most nyolcadik osztályt végzett diákok felkészülését. Nekik »normális« tanévük csak az ötödik volt. Rengeteg változás történt:

Sok vidéki környezetben nem volt meg az online lehetőség a tanulásra, a tananyagnak az úgynevezett kormányzati szinten meghirdetett bepótlása, a felzárkóztatási programok a romániai stílusnak megfelelően nehézkesen működtek” – sorolta az oktatásszakértő. Kifejtette, a következetlenséget az is példázza, hogy a most végzett nyolcadikosok számára a tanév elején visszaállították a pandémia időszaka alatt kivett vizsgatananyagi követelményeket. Továbbá közölték velük, hogy mindazon jegyek, amikért nagyon sok gyerek addig megküzdött más-másfajta környezetben és más-másfajta lehetőségek közepette – nem számítanak be a nyolcadikos médiájukba.

Igazságtalanul megbélyegzett vidéki iskolák

„Ilyen következetlen döntéshozatalok mellett most ne várjunk el jó vizsgaeredményeket. Ráadásul mindehhez hozzájárul az is, hogy

Mint fogalmazott, az elmúlt négy évben – mert összességében legalább az elmúlt négy évet kell vizsgálni – nem teremtődtek méltányos tanulási feltételek vidéki környezetben a gyerekek számára ahhoz, hogy kialakuljon a minőségi, következetes oktatás, sőt bizonyos feltételek még nehezítették is az oktatási folyamatot. „Egyébként vannak helyek, ahol ez a városi környezetre is igaz:

Speciális román tanítás: nem elég bevezetni a tananyagot, képezni is kell a pedagógusokat

Ferencz Salamon Alpár kitért annak okaira is, hogy a magyar végzősöknek nem elég jók a román nyelv és -irodalomból elért eredményei. „Sajnos a jelek szerint még jó ideig a jelenleg érvényes jelenség lesz megfigyelhető. Egészen addig, amíg az új törvénnyel, egy új nemzeti alaptanterv mentén írt tananyagokkal és új tankönyvekkel a rendszer teljes mértékben rá nem fókuszál arra, hogy idegen nyelvként oktassák a románt a kisebbségi gyerekeknek, sajátos idegennyelv-oktatási módszertannal” – emelte ki a szakértő.

Hozzátette, bár zajlik a tanárok továbbképzése, nagyon rövid idő áll rendelkezésre, ezért nem várható el, hogy ez középtávon pozitívan befolyásolja a kisérettségi eredményeket – hisz ahhoz sokkal többre van szükség. A kisebbségi diákok számára összeállított speciális román nyelv- és irodalom tananyagot a mostani tizedikesek számára kezdték először bevezetni, azóta fokozatosan vezették be – de ez még mindig nem jelent érdemi elmozdulást az idegennyelv-oktatás irányába.

Most zajlik egy képzés – amiben egyébként a Csíkszeredai Pedagógusok Háza is partner – a minisztérium kezdeményezésére, de az idő rövidsége miatt, ami alatt a pályázat zajlik, nem tudja átfogni azoknak a pedagógusoknak a teljes társadalmát, akik előkészítőtől egészen a középiskoláig román nyelvet oktatnak” – hívta fel a figyelmet az oktatásszakértő.

Ferencz Salamon Alpár kérdésünkre arról is beszélt, hogy

a sajátos idegennyelv-oktatás tulajdonképpen nemcsak oktatási mód, hanem egyfajta szemlélet, amit be kell járatni a pedagógiai gyakorlatba, és csak azután lehet majd érdemleges eredményeket elvárni.

„Ezt csak azután lehet megvalósítani, ha a pedagógiai gyakorlatot összehangolják a rendelkezésre álló, következetesen ennek a szemléletnek a mentén kiépített tananyagokkal, segédanyagokkal, tankönyvekkel. És ez akkor fog eredményeket produkálni, ha lesz konszenzus a szakmában is, valamint ha ebben a szemléletben a teljesség igényével mind kiképzik a pedagógusokat” – emelte ki az oktatásszakértő. Úgy fogalmazott, az elmúlt évtized gyakorlata, tapasztalata bebizonyította, hogy nem elég bevezetni egy tananyagot, mert tovább is kell képezni a tanárokat.

Viszont amennyiben késve részesülnek képzésben a pedagógusok, „magunk előtt tolunk egy problémát”, ha viszont elkezdik képezni a tanárokat, akkor is el kell telnie egy bizonyos időszaknak, amíg ez a szemlélet meghonosodik.

Vagy könnyű, vagy nehéz: sose adnak közepes tételeket

Visszatérve a képességvizsga eredményeire: jelen körülményeket tekintve a szakértő nem tartja meglepőnek ezeket. Már csak azért is, mert nincs lényeges, előremozduló változás e tekintetben. „Szeretném kihangsúlyozni: szomorú, hogy ezekkel a gyerekekkel és pedagógusokkal már majdnem tíz esztendeje – és ezt összességében mondom, nemcsak a román nyelv oktatására vonatkoztatom –

ezt a fajta »csiki-csuki játékot« játssza a rendszer: bevezetnek valamit, aztán kiderítik, hogy az nem kell, kivesznek valamit a tananyagból, betesznek valamit a tananyagba, utolsó percben módosítanak követelményeket, tananyagokat, szempontokat, szemléleteket” – állapította meg az oktatásszakértő.

Mint sorolta, az elmúlt időszakban az is változott, hogy mit számítanak bele a nyolcadikosok átlagába, így a többi tantárgyat nem nagyon lehetett komolyan vetetni a gyerekekkel – szóval amíg ilyen folyamatos bizonytalanság, hullámzás tapasztalható, addig mindig ilyen eredmények fognak születni. „Amíg egy következetes, koherens tananyagi, értékelési közoktatáspolitika meg nem valósul, nem lehet jobb eredményekre számítani” – szögezte le Ferencz Salamon Alpár. Az oktatásszakértő arra is kitért, érdemes figyelembe venni a vizsgatételek nehézségének kérdését is.

„Ez a nehézség a nagyon könnyű és közepestől a nagyon-nehéz–közepesig változott.

Úgymond valós közepes tételt, amit egy közepes tanuló kompetenciáira és befogadóképességére állítanak be, a romániai közoktatási rendszer még nem állított elő. Szóval ezen is érdemes elgondolkozni” – hívta fel a figyelmet.

Vidéki és urbánus környezet: mintha a paralimpikonokat olimpikonokkal versenyeztetnék

Kérdésünkre az érettségi eredményeire is reflektált Ferencz Salamon Alpár. Mint mondta, e tekintetben is hasonló a helyzet, mint a képességvizsgák esetében. „Nézzük meg azokat a tanintézeteket, amelyek hátrányos helyzetből indulnak: ezek vagy vidéki iskolák, vagy technológiai profilúak, esetleg mindkettő. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy az érettségi követelményrendszere nincsen a valós, az illető iskola profilját és célkitűzéseit, rendeltetését szolgáló módon igazítva” – hívta fel a figyelmet a szakember. Kifejtette, sok esetben hátrányos helyzetbe kerülnek azok a gyerekek, akik technológiai oktatásban részesülnek, akik vidéki iskolába járnak, vagy olyan városi környezetben, ahol szociálisan elmaradott helyzetben vannak. De ide tartoznak azok a környezetek is, ahol az ipar, vagy az erős ipar nincs jelen – és sok minden függ az illető megye, település szerkezetétől is, valamint természetesen a kisebbségi oktatás is hátrányos helyzetbe kerül a román nyelv oktatásának sorozatos problémái miatt.

Ez olyan, mintha az almát a körtéhez hasonlítanánk, vagy pont olyan igazságtalan, mintha ugyanott versenyeztetnénk az olimpikont a paralimpikonnal” – fogalmazott Ferencz Salamon Alpár.

Mindenkit ugyanoda terelnek: nem méltányosak a feltételek

Az érettségi kapcsán a szakértő fenntartja, hogy különálló tanulmányi vonalakat kell felépíteni ama gyerekek számára, akik elméleti síkon szeretnének tanulni, illetve azoknak, akik inkább a technikai vonalat választják.

„Ezt meg kell erősíteni pályaorientációval már ötödik osztálytól fölfelé, hogy a választás tudatosabb lehessen. Mert ha tudatosabb a választás, erősebb a gyerek motivációja is, és így természetesen kevesebb a kudarcélmény, mint akkor, ha elméleti líceumba kerül be a diák, ahol nem tudja megállni a helyét.

Így átjárhatóságot biztosító rendszer épülhetne ki” – mondta a szakértő. Hozzátette, ily módon a mérést az elméleti és technológiai jellegű oktatás esetében is a megfelelő követelményekhez kell igazítani. „Sajnos addig, amíg mindenkit bizonyos mértékig ugyanabba a csatornába terelnek, nem méltányosak a feltételek. Amíg ez meg nem változik, addig az eredmények is hasonlóak lesznek, mint a mostaniak, és az egész rendszer nem lesz megbízható, előre kiszámítható. Ezen nagyon el kéne gondolkozniuk a döntéshozóknak. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mikor gondolkoznak el azon is, hogy az oktatás minőségének milyen mértékben fokmérője a kisérettségi és az érettségi egy adott tanintézetben” – hívta fel a figyelmet az RMPSZ országos alelnöke.

Végeredmény: az óvások elbírálása után 76,4 százalékra nőtt a kisérettségin legalább 5-ös átlagot elérők aránya

Az óvások elbírálása után 0,20 százalékkal 76,4 százalékra nőtt azoknak a nyolcadikosoknak az aránya, akik elérték a legalább 5-ös átlagot az országos képességfelmérő vizsgán – tájékoztatott kedden az oktatási minisztérium.

Érettségi: Hargita megye a sereghajtók között, Kolozs az élmezőnyben, Erdély és a Partium jobbára az átlag fölött teljesített

Erdély, a Partium és a Bánság megyéiben viszonylag jó eredményeket értek el az érettségiző diákok, a megyék zömében átlag fölötti a sikeresen érettségiző diákok aránya, a Székelyföld viszont nem brillírozott.