Kezdődik a disznóvágási szezon, gazdának és vásárlónak több mindenre figyelnie kell

Disznóvágás

Házi disznóvágásból készül a kolbász. A frissen töltött hústermék füstre kerül

Fotó: Makkay József

Családi felhasználásra továbbra is megkötés nélkül lehet hízót vágni, a házi disznó magas ára azonban sok embert arra késztet, hogy a hentesboltból vásároljon friss húst. A törvényi szabályozás végül megtalálta az arany középutat a háztáji és a kisüzemi sertéstartás között, a hatósági állatorvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy sokan mégis a törvénytelen kiskapukat keresik.

Makkay József

2024. október 27., 09:062024. október 27., 09:06

2024. október 27., 09:142024. október 27., 09:14

A tavaly ősszel nagy vihart kavart 2023/122-es számú, a romániai sertéstartást szabályozó törvény alkalmazási előírásaival idénre sikerült rendezni a vitákat. A jogszabály értelmében saját vágásra bármelyik gazda tarthat és hizlalhat disznót, aki viszont értékesítené szeretné a gazdaságában nevelkedett jószágot, annak állattelepét az állategészségügyi hatóságnál kell bejegyeztetnie. Ehhez viszonylag könnyen teljesíthető feltételnek kell eleget tennie, onnantól fogva kereskedelmi céllal is hizlalhat sertéseket.

A hosszú évek óta pusztító hazai sertéspestis felszámolta a hagyományos, vásáros élőállat-értékesítést, ezért a gazdának és a vevőnek idén is más találkozási lehetőségekre van szüksége,

hogy karácsonyra a levágásra kerülő hízó gazdát cseréljen. Bevett szokássá vált, hogy előre lefoglalják a hízót, esetleg előleget fizetnek a gazdának, és disznóvágás idején az élő állatot hazaszállítják. Van, aki a gazda portáján vágatja le, és a feldarabolt húst és szalonnát viszi el. Lényegesen tehát nem változott a disznótartás és értékesítés, a valóságban azonban érdemes odafigyelni néhány alapvető követelményre, amit a hatósági állatorvosok ellenőriznek.

A disznóperzselést legtöbben gázzal végzik, de azért szalmával adják meg a végső ízt •  Fotó: Makkay József Galéria

A disznóperzselést legtöbben gázzal végzik, de azért szalmával adják meg a végső ízt

Fotó: Makkay József

Engedélyezett vágópont és mészárszék

A Hargita megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője, István Róbert állatorvos a Krónikának nyilatkozva felhívta a figyelmet a sertéstartást szabályozó törvény előírásaira.

,,Aki disznót kínál eladásra, az állategészségügyi hatóság által konformnak minősített állatteleppel kell rendelkeznie, amiről írásos engedélyt kap, hogy betartja a szükséges előírásokat. Ha ilyen bizonyítvánnyal nem rendelkezik, őstermelőként csak a család szükségletére hizlalhat disznót, viszont nem adhatja el” – nyomatékosította portálunknak a csíkszeredai intézményvezető.

Eladásra viszont csak az a gazda vághat állatot, aki állattelepén engedélyezett vágóponttal rendelkezik. Ha nincs vágópontja, csak élő állatot értékesíthet.

A korábbi évek gyakorlatától eltérően ma már könnyebb megszerezni a vágópont létesítéséhez és működtetéséhez szükséges állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági engedélyeket, amennyiben a gazda erre alkalmas helyiséggel rendelkezik a gazdaságában. Minimális feltétel, hogy legyen meleg és hideg víz, illetve a belső felületeket könnyen lehessen fertőtlenítheti. A levágott állatok húsának átmeneti tárolásához hűtőkamra szükséges, amíg a hús állatorvosi vizsgálatainak az eredményei elkészülnek. A megyei állategészségügyi hatóság előzetes bejelentés szerint minden vágáshoz állatorvost rendel ki, aki az élő állat egészségi állapotát, a fájdalommentes vágást és a hús minőségét ellenőrzi. Mindezt regiszterbe vezeti, a forgalmazásra engedélyezett húsról pedig hivatalos papírt állít ki. A Hargita megyei főállatorvos szerint ennek birtokában a levágott állatok húsát a településen lehet forgalmazni magánszemélyeknek, de a farm hentesboltja kiszolgálhatja a helyi éttermeket és gasztropontokat egyaránt.

A hentes előbb a disznó végtagjait távolítja el •  Fotó: Makkay József Galéria

A hentes előbb a disznó végtagjait távolítja el

Fotó: Makkay József

A hatósági állatorvosok figyelik az internetes hirdetéseket is

Noha az utóbbi egy-két évben sok vágópont nyílt erdélyi településeken, sok gazda úgy dönt, hogy a törvényes előírásokat megkerülve, saját szakállára levágja, feldolgozza és értékesíti a disznót élelmiszer-biztonsági engedély nélkül. István Róbert arra figyelmeztet, hogy aki ilyen zug-feldolgozókból vásárol húst, kockázatnak teszi ki magát.

Idézet
Az ellenőrizetlen disznóhús nem csak trichinát tartalmazhat, hanem tbc-s, vagy különféle parazitáktól fertőzött állattól is származhat.

A vásárló nem tudhatja, hogy a levágott állat nem volt-e beteg, vagy az ivarzó kocát nem kezelték-e hormonálisan, hogy disznóvágásra elmúljon az ivarzása, és sorolhatnám a rendellenességeket. Nagy kockázatot jelent az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés nélkül töltött úgynevezett házikolbász is, mert vevőként nem tudjuk, miből készült. Bőséges fűszerezéssel az egészségre veszélyes, rossz minőségű húsokból is lehet ízletes termékeket készíteni” – figyelmeztet a székelyföldi szakember.

A hatósági állatorvos szerint aki engedély nélkül készült hústermékeket kínál eladásra interneten, nagy eséllyel lebukik. Arra figyelmeztet, hogy a megyei hatóságok emberei figyelemmel követik az internetes hirdetéseket, és sokszor álnéven maguk rendelnek, így amikor kiszállítják, cserében érkezik a büntetés. A Székelyföldön bevett gyakorlat szerint

előbb felhívják az élelmiszer-biztonsági engedély nélkül feldolgozott élelmiszereket kínáló árusokat, és figyelmeztetik az ezzel járó kockázatokra.

István tapasztalatai szerint az első figyelmeztetés után a hirdetők nyolcvan százaléka törli a hirdetését, a további húsz százalékra viszont bírság vár.

A sózó a szalonna és a füstre kerülő húsok első állomása •  Fotó: Makkay József Galéria

A sózó a szalonna és a füstre kerülő húsok első állomása

Fotó: Makkay József

Túl drága a házi disznó

A családi szükségletre történő házi disznóvágást nem érintik az állatorvosi megszorítások. Elvárás, hogy a levágott disznó húsából a helyi állatorvos végezze el a trichina-vizsgálatot, mert ez az egyik legveszélyesebb állatról emberre terjedő betegség forrása. Az is követelmény, hogy az állatot elektromos sokkolóval érzéstelenítsék szúrás előtt, amit nem mindenki tart tiszteletben, a hatósági állatorvos szerint azonban ezen a téren is lényegi elmozdulás történt. A legtöbb faluban ma már akad olyan gazda, aki sokkolóval rendelkezik, és őt szokták megkérni a disznóvágás előkészítésére, ami jelentősen megkönnyíti a mészáros dolgát.

Egy kalotaszegi falu mészárosát is megkérdeztük, hogyan látja a karácsonyra készülődő élőállat-forgalmat, illetve a disznóvágást. A csúcsidényben hentesként dolgozó férfi neve elhallgatását kérve arról mesélt a Krónikának, hogy

az emberek többsége az élő állatot a faluból vagy a környékről vásárolja meg, és otthon vágja le. Tapasztalatai szerint azonban az utóbbi öt évben visszaesett a disznóvágások száma.

,,Kevesen tartanak disznót, emiatt felment az ára: élősúlyban 17-18 lejt kérnek, egy 100 kilós állat 1800 lej körül cserél gazdát. Túl drága ahhoz, hogy egy család ennyi pénzt adjon ki disznóra, ezért inkább megvásárolják a friss húst a hentesboltból. Az tart ki a disznóvágás mellett, aki ragaszkodik a hagyományos ízekhez” – magyarázza a kalotaszegi mészáros.

A hentes arról is mesélt, hogy a gázpalackos perzselés mellett szalmalánggal adja meg a disznóbőr ízét. A mészáros kellékei között ott van az elektromos sokkoló, ami lehetővé teszi, hogy akár egyedül, segítség nélkül szúrja az állatot, ha a portán vagy az utcában nincsenek disznófogók.

Egyes vélemények szerint sok falusi szokáshoz hasonlóan a háztáji disznóvágás is kimegy a divatból. Inkább a régi generációk tagjai ragaszkodnak hozzá, ahol a disznóvágás nem csak rutin, hanem fontos családi eseménynek számít.

korábban írtuk

Törvény és pénz is van a hanyatló romániai sertéságazat megmentésére
Törvény és pénz is van a hanyatló romániai sertéságazat megmentésére

Valamikor az őszi hónapokban készülnek el az új sertéstenyésztési törvény alkalmazási előírásai. A mezőgazdasági szaktárca több pályázatot is meghirdetett sertéstartóknak, és idén ősszel jelennek meg a sertéstelepek bővítését célzó uniós pályázatok is.

korábban írtuk

Leépül a háztáji sertéstenyésztés, az állam elsősorban a vállalkozókat tekinti partnerének
Leépül a háztáji sertéstenyésztés, az állam elsősorban a vállalkozókat tekinti partnerének

A mangalicatartó gazdák idén is igényelhetik a mezőgazdasági minisztérium támogatását. Falugazdásszal és sertéstartó vállalkozóval vettük száma a kisgazdák lehetőségeit korlátozó feltételrendszert, amely hátrányt jelent a háztáji sertéstartás számára.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 27., vasárnap

Napsütés érlelte a csipkebogyólekvárt Kalotaszentkirályon (VIDEÓ)

Szép időben tarthatták meg a hagyományos csipkebogyó-fesztivált pénteken és szombaton a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon.

Napsütés érlelte a csipkebogyólekvárt Kalotaszentkirályon (VIDEÓ)
2024. október 26., szombat

Oláh Emese marad Kolozsvár magyar alpolgármestere

Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.

Oláh Emese marad Kolozsvár magyar alpolgármestere
2024. október 26., szombat

Bűncselekménynek számít a vadon élő állatok befogása

Őzgidát szabadítottak ki egy portáról a Máramaros megyei rendőrök, az orgazda ellen eljárást indítottak.

Bűncselekménynek számít a vadon élő állatok befogása
2024. október 26., szombat

Wittner Mária szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek Marosvásárhelyen

Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.

Wittner Mária szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek Marosvásárhelyen
2024. október 26., szombat

Alternatíva a Halloweenra: templomok éjszakája címmel indult új kezdeményezés

Templomokat lehet meglátogatni egy új kezdeményezés keretében, amit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) indított a múzeumok éjszakája mintájára.

Alternatíva a Halloweenra: templomok éjszakája címmel indult új kezdeményezés
2024. október 26., szombat

Bezárattak egy kavicsbányát, ennek ellenére mégis működtették

A súlyos pénzbüntetés és a hatósági tilalom ellenére továbbra is üzemeltettek egy homok- és kavicsbányát az Arad megyei Újpanád (Horia) környékén. A környezetvédelmi felügyelőség újabb bírságot szabott ki, és elrendelte a tevékenység felfüggesztését.

Bezárattak egy kavicsbányát, ennek ellenére mégis működtették
2024. október 26., szombat

„Az egyház nem magánügy, hanem közügy”. Kolozsvárt ülésezik az Evangélikus-Lutheránus Egyház zsinata

Napjaink Európájában – így Romániában és Magyarországon is – nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye, hogy mi, magyarok, románok, európai emberek, be tudjuk-e lakni ezt a földet – jelentette ki Kövér László házelnök Kolozsváron.

„Az egyház nem magánügy, hanem közügy”. Kolozsvárt ülésezik az Evangélikus-Lutheránus Egyház zsinata
2024. október 25., péntek

Terveit vázolta és a tanácsosokkal szemben is megfogalmazta elvárásait a másodszor beiktatott Soós Zoltán

Beiktatták tisztségébe pénteken Soós Zoltánt, Marosvásárhely újraválasztott polgármesterét, és a helyi közgyűlés is megalakult, melyben az RMDSZ-nek van a legtöbb képviselője. Soós a parttalan vitáktól hangos képviselő-testület támogatását kérte.

Terveit vázolta és a tanácsosokkal szemben is megfogalmazta elvárásait a másodszor beiktatott Soós Zoltán
2024. október 25., péntek

Rafila szerint túlméretezett a brassói regionális kórház projektje

A brassói regionális kórház projektjét az USR-s önkormányzat „túlméretezte”, amikor módosított az eredeti terven – jelentette ki Brassóban tartott pénteki sajtótájékoztatóján az egészségügyi miniszter.

Rafila szerint túlméretezett a brassói regionális kórház projektje
2024. október 25., péntek

Össze kell hangolni az oktatási szinteket – A kisebbségi diákok románnyelv-tanításának módosítását javasolják a szakmabeliek

Az új, szakmai kutatások fényében fogalmaz meg javaslatokat a kisebbségi diákok románnyelv-oktatására összpontosító, szakmai szempontú beadvány, amellyel az oktatási minisztériumhoz fordult a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Össze kell hangolni az oktatási szinteket – A kisebbségi diákok románnyelv-tanításának módosítását javasolják a szakmabeliek