Sárkány Árpád
Fotó: Kocsis B. János
Panaszáradat jellemezte a hétvégén zajló székelyföldi vadásztalálkozó beharangozó sajtótájékoztatóját: a szervezők szerint a vadkárok visszaszorítására nincsenek hatékony eszközök, míg a vadásztársaságokat lassan ellehetetlenítik.
2017. június 13., 19:142017. június 13., 19:14
2017. június 13., 22:562017. június 13., 22:56
Kaotikus állapotok uralkodnak a vadgazdálkodásban: a nagyvadak túlszaporodtak, a vadkárok visszaszorítására pedig nincsenek hatékony eszközök, eközben pedig a vadásztársaságokat lassan ellehetetlenítik – hangzott el többek között a hetedik székelyföldi vadásztalálkozót beharangozó keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón.
A vándorrendezvény a hétvégén zajlik több háromszéki helyszínen a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, a Vadászati Kulturális Egyesület és a Vadon Egyesület szervezésében.
Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke – az egyik legnagyobb európai vadásztatócégnek számító sepsiszentgyörgyi Abies Hunting tulajdonosa – rámutatott,
„A nagyvadak elszaporodtak, egyre több kárt okoznak, és az emberek egyre tűrhetetlenebbnek tartják a helyzetet, ami teljesen érthető. A vadászok kezéből azonban kivettek minden eszközt, amivel beavatkozhattak, vagy kordában tudták tartani a települések közelében csatangoló, háziállatokra vagy éppen emberre támadó vadakat. Ma már nekünk, vadászoknak annyi közünk van a medvéhez, mint a gólyához: vagyis semmi” – összegezte Sárkány Árpád.
Elmondta, Romániában a becslések szerint 7000-7500 barna medve él, az állomány 49,7 százaléka a három székely megyében.
Sárkány Árpád hangsúlyozta, a vadásztársaságokat is ellehetetlenítik azzal, hogy nem kapnak kilövési engedélyeket. A több száz hektáron gazdálkodó vadásztársaságok korábban legalább egy medvére kaptak kilövési engedélyt. Korábban egy külföldi vadász annyit fizetett a trófeáért, hogy
Miután az egyetlen bevételi forrást is elvették a vadásztársaságoktól, sokan fontolgatják, hogy visszaadják a vadászterületeket, mert nem tudnak eleget tenni az elvárásoknak, hiszen vadőröket kell alkalmazni, a vadakat télen etetni kell.
Alaposan visszavetette a romániai vadásztatást a nagyragadozókra vonatkozó kilövési tilalom, ami nemcsak a vadászegyesületeknek okoz bevételkiesést, de hátrányosan befolyásolja az erdő- és vadgazdálkodást is.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke hangsúlyozta, nehezen sikerült kiharcolni, hogy a helyiek megszerezzék a saját erdőikben a vadászterületeket, és nem kizárt, hogy összehangolt terv van a háttérben, hiszen
Tamás Sándor ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a felelőtlen a legeltetés, az erdők kizsákmányolása miatt tovább szűkül a vadak élettere. A nyájakat behajtják az erdőkbe, fellegeltetik a makkot, az emberek begyűjtik a gombát, az erdei gyümölcsöt, nem ellenőrzik a juhászkutyák számát, azok kolonc nélkül vadásszák az apróvadat, így nem csoda, ha a nagyvad bekényszerül a falvakba, összegezte a tanácselnök.
Kifejtette, a három székely megye elöljárói több beadványt is küldtek már a környezetvédelmi minisztériumnak a medvék okozta károkról, legutóbb Brassó megye is csatlakozott a kezdeményezéshez, ám ezekre
A környezetvédelmi minisztérium egyébként épp szerdára hívott össze egy tanácskozást ebben a témában szakértők bevonásával, a meghallgatáson Sárkány Árpád is részt vesz. Elmondta, javasolni fogja, hogy megyénként dolgozzanak ki megoldásokat:
Ezzel szemben – mint mondta – a minisztérium konfliktuskezelő egységek létrehozását tervezi, ám ezek nem minden esetet tudnak megoldani. A székely megyékben túl sok a medve, mindennaposak a támadások, a brassói intervenciós csoporthoz naponta öt segélykérés is befut.
„Ők sem tudják hosszú távon orvosolni a helyzetet, hiszen például
Hunyad megyében ugyanakkor valóban védelemre szorul a medve, hiszen az autópálya elvágta a természetes útjait, gátolja a szaporodását” – mutatott rá a szakértő. Sárkány Árpád arról is beszélt, hogy a zöldszervezetek sikeresen lobbiznak, „Szegény mackó, a gyerekek legjobb barátja” feliratú képekkel kampányolnak, ezzel sok embert meg tudnak győzni, ám arra nem gondolnak, hogy a vadállománynak sem jó, ha túlszaporodik.
A hétvégén zajló székelyföldi vadásztalálkozón egyébként többek közt szakmai előadások hangzanak el, de több szakmai bemutatóra is sor kerül, a rendezvénnyel a vadászat társadalmi elfogadottságán is próbálnak javítani, és ellensúlyozni a sport befeketítésére irányuló törekvéseket – tájékoztatott a Demeter János, a Vadon Egyesület elnöke.
A rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese lesz, míg Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója és gróf Károlyi József, a 2021-re tervezett vadászati világkiállítás miniszteri biztosa védnökként szerepel a vendéglistán.
Pahonţu: sürgősen tenni kell valamit
Dragos Pahonţu, a Romsilva állami erdészet igazgatója az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban leszögezte: a nagyragadozókra vonatkozó kilövési tilalom nem fenntartható, és sürgősen lépéseket kell tenni a medveállomány szabályozása érdekében.
„Nem az én tisztem eldönteni, hogy a kilövési kvóta eltörlése jó döntés volt-e, vagy sem, az azonban teljesen nyilvánvaló, hogy a medveállomány túlszaporodott, miközben az élőhelyük leszűkült. A helyzet életveszélyessé vált, a nagyvadak már nemcsak a falvak lakóit háborgatják, hanem még a nagyvárosok utcáin is kukáznak. Épp ezért lenne szükség egy optimális egyedszám megállapítására, ehhez azonban kompromisszumos megoldások helyett szakmai felméréseket kell készíteni, majd ezek alapján szigorú jogszabályokat kell gyakorlatba ültetni” – fejtette ki véleményét Dragoş Pahonţu.
Szabálytalanságot szabálytalanságra halmozott egy Arad megyei fiatalember vasárnap este: kábítószer hatása alatt ellopott egy autót, felfüggesztett jogosítvánnyal vezetett, a rendőri felszólításra nem állt meg, majd balesetezett.
Országszerte elkezdődött a medvevadászat, az idén elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-re és 2025-re összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Környezetvédő civil szervezetek a bírósághoz fordultak a jogszabály ellen.
Először állt szolgálatba Afrikából érkezett diakónus Erdélyben, a fiatal piarista az első afrikai a Gyulafehérvári Főegyházmegyében.
Beiktatták tisztségébe hétfőn Szakács-Paál Istvánt, Székelyudvarhely új polgármesterét, és a székelyföldi város közgyűlése is megalakult.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a Bánságban 21 Celsius-fok is lehet, jövő héten azonban fokozatosan lehűl az idő; esőre október utolsó és november első napjaiban lehet számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Őrizetbe vett hétfőn a rendőrség egy 23 éves marosbogáti fiatalembert, aki a gyanú szerint vasárnap este késszúrással megölt egy 55 éves férfit Radnót egyik utcáján.
Beutalták a besztercei megyei klinikai kórház ortopédiai osztályára azt a férfit, akire medve támadt vasárnap délután egy legelőn Beszterce-Naszód megyében – írja az Agerpres hírügynökség.
Tűz ütött ki vasárnap este a Kolozs megyei Erdőfelek egyik rendezvénytermének konyhájában lévő elektromos panelben, amelyet az alkalmazottak még a tűzoltóság kiérkezése előtt eloltottak. Az épületből húsz személy, köztük az alkalmazottak is kimenekültek.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Alig félszáz lelkes református szórványgyülekezet temploma újult meg a magyar kormány támogatásával a Kolozs megyei Noszolyon. Kató Béla erdélyi református püspök különleges alkalomnak nevezte a vasárnapi templomszentelést.
szóljon hozzá!