Jussát követeli az EME

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) március 11-i közgyűlése megerősítette korábbi szándékát: visszaigényli a román állam kezelésében levő ingó és ingatlan vagyonát. Ez a hagyaték egyebek mellett negyedmillió könyvből, egész levéltárra rúgó dokumentumgyűjteményből, régiségtárból, állattani és földtani kollekcióból, képzőművészeti alkotásokból és ingatlanokból áll. „Tárgyalások révén akarjuk rendezni ingó és ingatlan vagyonunk jogi státusát. Azt akarjuk elérni, hogy az EME vagyona legyen újra az egyesületé, arra legyen rálátása, az anyag pedig váljon elérhetővé” – nyilatkozta a Krónikának Egyed Ákos akadémikus. Az EME elnöke szerint kezdeményezésük nem arról szól, hogy a különféle állami intézményekben őrzött vagyonukat egyik napról a másikra kiköltöztessék, hanem arról, hogy az 1950-ben az állam kezébe került javak tulajdonjogát az egyesület kapja vissza, és adhasson saját szakembereket annak felhasználásához és kutatásához. Az egyesület ügyvédje, Bányai József a Krónikának elmondta: nem akarnak perre menni az egyesület gyűjteményeit őrző intézményekkel, hanem a kommunista diktatúra jogtalan intézkedését akarják helyrehozni. „Annál is inkább, mert jog szerint az EME sohasem veszítette el javait” – állítja az ügyvéd. Ehhez kérnek párbeszédet és az RMDSZ-től támogatást.

Az alapítástól
a kommunista önkényig
Az 1859-ben gróf Mikó Imre által alapított, kolozsvári székhelyű EME az erdélyi magyarság tárgyi és írásos emlékeit gyűjtötte tudományos felhasználás céljából évtizedeken át. Régészeti, művészettörténeti, levéltári és könyvtári részlegeiben, továbbá természettudományi gyűjteményeiben az Erdélyre vonatkozó ismereteket gyarapította. 1872-ben az osztrák–magyar állam létrehozta a kolozsvári egyetemet, a román adminisztráció által később Babeº–Bolyai Tudományegyetemmé (BBTE) alakított Ferenc József Tudományegyetemet. Az EME és az Osztrák–Magyar Monarchia oktatási minisztériuma még 1872-ben bérleti szerződést kötött, amelynek értelmében az újonnan alapított egyetem az egyesület felügyelete mellett a hallgatók felkészítéséhez használja az EME gyűjteményeit, a magyar állam pedig bérleti díjat fizet. Az egyesület ebből a forrásból folytathatta munkáját, és gyarapíthatta kollekcióit. Az 1895-ben megerősített szerződés az első világháború végéig, illetve a trianoni döntésig érvényben maradt. 1920 után a kolozsvári egyetemet Ferdinánd király nevére keresztelték át, az EME bérbe adott gyűjteményeit a román intézmény kezelte tovább.
Bár a Múzeum-Egyesület többször kérte gyűjteményei helyzetének a tisztázását, erről csak 1926-ban kezdődtek tárgyalások. Az EME csak annyit ért el, hogy gyűjteményeinek egy része felett ellenőrzést gyakorolhatott. Jakó Zsigmond történészprofesszor szerint az erdélyi nemzeti levéltárrá gyarapodott hatalmas gyűjtemény utolsó magyar szakemberét 1938-ban veszítette el, amikor a nyugdíjba vonult Kelemen Lajos helyébe David Prodant nevezték ki az intézmény élére. Jakó professzor azonban megjegyzi: Prodan kiválóan képzett, európai látókörű és művelt szakember volt, aki a legjobb tudása szerint és becsületesen viselte gondját a rábízott nagybecsű levéltárnak, és nem gördített akadályt a magyar kutatók munkája elé.
A kommunista hatalom 1950-ben betiltotta az összes civil szervezetet. Valamenynyinek a vagyona, köztük az EME ingó és ingatlan javai is az állam kezébe kerültek. Bányai József ügyvéd szerint az EME törekvése arra irányul, hogy visszakapja a gyűjteményei feletti tulajdon- és birtoklási jogot, de a kollekciók maradjanak a helyükön; és a 19. században kötött szerződés értelmében az egyesület kapjon bért az államtól gyűjteményeinek használatáért. „Miként a román állam kéri a Gozsdu-vagyont, úgy mi is kérjük azt, ami a miénk. Egyenlő, és nem kettős mércét várunk el, semmi egyebet” – szögezte le a jogi szakértő.

Egyedi könyvek és dokumentumok,
ritka gyűjtemények
Az EME egyik legnagyobb gyűjteménye a könyvtár volt, ebből több mint 250 ezer kötetet a BBTE központi könyvtárában őriznek. Van köztük 1700 előtti régi magyar könyvgyűjtemény, híres külföldi nyomdák kiadványainak, középkori és újkori kézikönyveknek a gyűjteménye, továbbá az 1850-től 1930-ig terjedő hírlapirodalom, térkép- és metszetgyűjtemény, halotti beszédek, gyászjelentések, színlapok kollekciója. Az egyetem használatában van az EME közel 65 ezer tételt magában foglaló állattani tára, több mint 73 ezer darabból álló ásvány- és földtani gyűjteménye, több mint 100 ezer darabból álló botanikai kollekciója. Az Erdélyi Történelmi Múzeumban van az egyesület 35 ezer darabból álló régiségtára, valamint több mint 20 ezer példányból álló érmegyűjteménye. A Román Tudományos Akadémia kolozsvári könyvtárában található Kemény József közel 150 kötetes kéziratgyűjteménye, a kolozsvári botanikus kertben pedig az EME 9500 darab botanikatörténeti tárgyú, több mint 327 ezer lapból álló herbáriuma. Az Erdélyi Néprajzi Múzeumban őrzik továbbá az EME 1554 tárgyból álló néprajzi vonatkozású gyűjteményét.
Hatalmas tételt jelent az állami levéltár kolozsvári igazgatóságán őrzött levéltári anyag is. Ebben a több mint 3000 nagy csomagból álló gyűjteményben található az EME saját levéltára mellett sok erdélyi család és személyiség iratanyaga is. Köztük van mások mellett Apafi Mihály fejedelem udvartartási anyaga, és például az Aporok, a Bánffyak, a Bethlenek, Bornemisszák, Mikók, Hankók, Kemények, Ugronok, Wassok, Rhédeiek, Telekiek, Wesselényiek irat- és oklevélgyűjteménye, illetve levéltára. Ugyanott vannak a céh- és zenetörténeti iratok, címeres nemeslevelek, oklevélmásolatok és -kivonatok gyűjteményei.
A kolozsvári Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeumban van egy értékes történeti arcképcsarnok és sok más alkotás is. Az EME vagyonához tartoznak például a 16–18. századi németalföldi, francia és olasz (bolognai, firenzei, velencei) iskolák képviselőinek az alkotásai, de a kollekcióban vannak Fadrusz János, Lotz Károly, Madarász Viktor, Zichy Mihály, Paál László, Munkácsy Mihály, Than Mór és Székely Bertalan munkái is.
Egyed Ákos elnök szerint ma sem lehet tudni, hogy a gyűjteményekből mi hova került a kommunista diktatúra idején. „Hallomásból tudjuk, hogy a levéltári anyagnak egy részét Bukarestbe vagy máshova vitték, ettől függetlenül már akkor visszakértük javainkat, amikor az EME 1990-ben a régi névvel és a régi egyesület jogutódaként újraindult” – magyarázta az akadémikus.
Az ingatlanok közé tartozik néhány ház és telek is. A kolozsvári főtér 11. szám alatt álló Wass Ottilia-féle házat és a hozzá tartozó telket a grófnő adományozta az EME-nek, és bár a román kormány 1998/13-as sürgősségi rendeletével visszaszolgáltatta, az EME mindmáig nem vehette birtokába azt, mert Gheorghe Funar idején a városháza eladta a bérlőknek. „Levélben szólítottuk fel a bérlőket, hogy ne vegyék meg az ingatlanrészeket, mert az államtól visszakaptuk az épületet, a volt polgármester mégis áruba bocsátotta azt” – ecseteli Egyed Ákos. Szintén az EME tulajdonát képezte Kolozsváron további két ingatlan, amelyeket 1974-ben telekkönyveztek a román állam nevére. Előbbit továbbra is természetben kéri vissza, utóbbira kártérítést kér az EME – pontosított Bányai József.

Nehézkes jogorvoslat
Mindennek a vagyonnak a visszaszerzésével az EME eddig sikertelenül próbálkozott. A 2005. október 20-án Bukarestben lezajlott román–magyar együttes kormányülésen a román fél ismételten felvetette a budapesti Gozsdu Alapítvány vagyoni helyzetének a kérdését. A közös kormányülés előtt két hónappal az EME már írásban javasolta: a román és a magyar fél tárgyaljon az EME javainak, az erdélyi római katolikus egyház tulajdonát képező Batthyaneum könyvtárának, az Erdélyi Kárpát-Egyesület, az Erdélyi Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, a Szövetség nevű hitel és gazdasági, valamint a Hangya szövetkezetek vagyonának a visszaszolgáltatásáról is. „Ma sem tudjuk, hogy egyáltalán megtárgyalták-e a javaslatunkat, annyi biztos, hogy mi semmiféle visszajelzést nem kaptunk” – közölte Egyed Ákos.
Markó Attila szerint nincs szükség arra, hogy az EME külön felkérje az RMDSZ-t a közvetítésre. „Az EME határidő előtt benyújtotta a javait érintő visszaigénylési kérelmét, s mivel engem az RMDSZ küldött a restitúciós bizottságba, személyem által a szövetség figyelemmel kíséri az egyesület vagyonának a sorsát” – magyarázta a Krónikának a restitúciós testület alelnöke. Markó Attila közölte, hogy az EME kérvénye még nem került a bizottság elé. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kabinetjének államtanácsosa, Szász Attila a Krónika érdeklődésére kijelentette: az RMDSZ mindenféle restitúciós törekvést támogat, így elvileg az EME kezdeményezését is pártfogolja. „Várjuk az EME levelét, annak ismeretében kezdjük az egyeztetést” – mondta Szász.
Az állami levéltár Kolozs megyei igazgatósága, a kolozsvári székhelyű erdélyi történelmi múzeum, valamint az egyetemi könyvtár vezetői a Krónikának elmondták: még nem kaptak hivatalos értesítést az EME szándékáról, s amíg ez nem történik meg, nem kívánnak reagálni az egyesület kezdeményezésére.