Juhászkutyák. Akkor jelentenek veszélyt, ha a pásztor nincs a közelben
Fotó: Oláh-Badi Levente
Kirándulók, kocogók panaszkodnak arra Erdély-szerte, hogy juhászkutyák zavarják meg a nyugalmukat, és sokakat meg is sebesítenek. Január elején a Kolozs megyei Szászfenes egyik dombján kocogó nőre támadtak juhászkutyák egy közeli esztenáról. Az áldozat súlyos sebekkel került a sürgősségire, és feljelentést tett a rendőrségen. A Krónika által megkérdezett szakemberek rámutattak, hogy az állami és önkormányzati szervek minden ilyen esetben egymásra hárítják a felelősséget.
2025. január 14., 14:002025. január 14., 14:00
Évről évre ismétlődnek a juhászkutyák okozta súlyos balesetek, amelyek alkalmanként emberéleteket is követelnek. Míg a korábbi években a falkába verődött, gazdátlan ebek támadásai jelentettek veszélyforrást a nagyvárosok zöldövezeteiben, vagy a külvárosokban kocogó emberek számára – legutóbb Bukarestben vesztette életét kutyatámadás miatt egy fiatal nő –, újabban az elszaporodott nyájőrző pásztorkutyák támadnak emberekre.
Január elején egy szászfenesi nőt támadtak meg a Kolozsvár alvóvárosa melletti dombon pásztorkutyák. A súlyosan megsebesített áldozat történetét a Jobboldali Alternatíva nevű párt egyik helyi képviselője osztotta meg közösségi oldalán, jelezve, a nő lélekjelenlétének köszönhető, hogy túlélte a rárontó kutyafalka támadását.
A tömbházak fölötti dombon kocogó nőt egy környékbeli juhász kutyái kerítették be. Mint utólag kiderült, a szabadon kószáló ebek több embert is megsebesítettek már, hosszú idő óta félelemben tartják a környékbeli lakókat. A sürgősségire szállított áldozat hosszú időn át gyógyuló sebeket szenvedett a kezein és lábain, és feljelentést tett a helyi rendőrségen.
A szászfenesi áldozat súlyos sebeket szenvedett a kezein és a lábain
Fotó: Facebook/Adela Mîrza
A Szászfenes határában ismétlődő ebtámadásokról meg akartuk kérdezni az állatorvos végzettségű Bogdan Pivariu polgármester vezette önkormányzat véleményét is. Albert Zoltán, az ország legnagyobb, 50 ezer lakosú községének RMDSZ-es alpolgármestere azonban nem hallott az ebtámadásokról, az esetről semmiféle információval nem tudott szolgálni.
Sikerült kapcsolatba lépnünk a Kolozs megyei állatvédelmi rendőrség egyik munkatársával, aki neve elhallgatását kérve a hiányos romániai törvényi szabályozást okolta az országszerte kialakult helyzetért. Az állatvédelmi rendőr tájékoztatása szerint a 2001/155-ös és a 2002/55-ös számú sürgősségi kormányrendelet foglalkozik a veszélyes és gazdátlan ebekkel. ,,Minden olyan ebet, amely közterületen tartózkodik felügyelet nélkül, be kellene fogni és állatmenhelyre szállítani. Ez azokra a kutyákra is érvényes, amelyeknek van ugyan gazdájuk, de szabadon kószálnak utcákon, parkokban, erdőn, mezőn.
– nyilatkozta portálunknak a szakember.
A kolozsvári rendőr azt is kifogásolta, hogy a törvények nem szabályozzák pontosan a helyi önkormányzatok ezzel kapcsolatos feladatait, így baj esetén mindenki másra hárítja a felelősséget. ,,A rendőrség rendszerint csak akkor indít eljárást ebtámadás miatt, ha súlyos baleset történik, de alig vannak megelőző intézkedések. Ez a különböző állami és önkormányzati szervek közötti együttműködés hiányára vezethető vissza” – mutatott rá portálunknak a neve elhallgatását kérő kolozsvári állatvédelmi rendőr.
Állatmenhely. Sok helyi önkormányzat nem végzi el a feladatát
Madaras Péter állatorvos, egy kolozsvári állatgyógyászati klinika vezetője a Krónika megkeresésére szintén a törvényes előírások megkerülése okozta problémákról beszélt portálunknak. A szakember szerint törvény írja elő, hogy síkvidéken egy juhnyájat két, dombvidéken három, hegyvidéken pedig négy őrző-védő eb kísérhet. ,,A törvényes előírást a juhászok többsége kijátssza.
miközben a juhász kinn van az állatokkal a legelőn” – mutatott rá portálunknak a kolozsvári állatorvos. Madaras Péter szerint a legnagyobb gond a különböző állami hatóságok közötti együttműködés hiánya, ami újra és újra tragédiákat okoz. A szakember szerint a helyzeten csak a civilek hangjának felerősödésével lehet változtatni: ha minden ilyen esetet jelentenek az emberek, akkor a hatóságok arra kényszerülnek, hogy lépjenek.
Árnyaltabban látja a helyzetet Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, juhtartó gazda, a székelyföldi megyék juhászaiért felelős falugazdász. A gyergyóditrói szakember szerint a juhnyájakat és a marhacsordákat ma már lehetetlen őrző-védő kutyák nélkül megvédeni a medvétől és a farkastól. ,,A juhászatok számára akkora veszélyt jelentenek a vadak támadásai, hogy kutyák nélkül semmire nem mennénk. A kutya szavatolja a pásztorok és az állatok biztonságát, a villanypásztort simán kijátsszák a vadak. Naponta 2-3 medve is megfordul a nyáj körül, csak a kutyák tudják elűzni őket” – érvel a székelyföldi juhos gazda. Aki a kirándulóknak azt tanácsolja, hogy lehetőleg olyan helyen túrázzanak, ahol a közelben nincsenek esztenák és juhnyájak. Ha mégis kutyával találkoznak, a legjobb védekezés a nyugalom.
nem bántanak” – jelentette ki a székelyföldi falugazdász.
Bajkó Zoltán szerint a Székelyföldön ritkán hallani ebtámadásról, amikor juhászkutyák bántanának kirándulókat. A közelben levő pásztor minden esetben közbelép. Ehhez viszont olyan állatot kell tartani, amit a juhász idomítani tud, erre legmegfelelőbb fajta a kuvasz.
A Székelyhon nemrég közölt cikke szerint egyébként Székelyföld-szerte egyre kiélezettebb a feszültség, amely az állattartó gazdák és juhászkutya-tulajdonosok, valamint a túrázók, természetjárók és biciklisek között feszül már évek óta. A térségben is észlelhető juhászkutya-problémára december végén Szentegyházán próbáltak megoldást keresni az állattartó gazdák, a juhászkutya-tulajdonosok és a természetjáró turisták képviselői.
A térségünkben egyre kiélezettebbé váló juhászkutya-problémára próbáltak megoldást keresni az állattartó gazdák, a juhászkutya-tulajdonosok és a természetjáró turisták képviselői, akik szombaton Szentegyházán ültek egy asztal köré.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.
Ünnepélyesen megnyitották a 33. Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA) Szovátán, a Teleki Oktatási Központban hétfőn – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.
Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.
Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.
A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.
Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás