Jövőt építeni a végeken: zarándoklatra készül a közösségéhez, hitéhez ragaszkodó barcasági és királyföldi csángó magyarság

A barcasági és a dél-erdélyi szórványban élő magyarság számára fontosak azok az identitást meghatározó közösségi alkalmak, amelyek a keresztyén- és a magyar öntudat megerősítését, a hagyományok és gyökerek értékelését és újraértelmezését, az összetartozástudatunk erősítését szolgálják – olvasható a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház által szervezendő Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatának felhívásában.

Az idei, második rendezvénysorozatot a

„Boldog az a nép, amely tud neked ujjongani, amely orcád világosságában járhat” (Zsolt.89,16.) mottóval tartják június 29. és július 2. között,

az első zarándoklatra 2016-ban került sor. A főszervező, Koszta István evangélikus püspökhelyettes, brassói lelkész a Krónika megkeresésére elmondta, bár az elmúlt években nem tarthatták meg a zarándoklatot, de az életet nem lehet bezárni, az igazi kapcsolatokat nem lehet megszakítani, a közösségi igény pedig igenis él nap mint nap a gyülekezetekben, a lelkészek körében.

A Barcaságban a lakosság alig 15 százaléka magyar

Brassó és vidéke összlakosságának kb. 70-80 évvel ezelőtt 40-45 százaléka volt magyar, magyar anyanyelvű, mára ez az arány 15 százalék alá csökkent, betudhatóan a nagyarányú román betelepítési politikának. Ma is nagy feladatunk, megtartani, erősíteni ezt a népességet” – mondta a püspökhelyettes.

Kifejtette, ez a vidék a Székelyföld és a tömbromán Dél-Erdély közötti etnikai határvonalon helyezkedik el, kitéve egy fokozott és tudatos évszázados asszimilációnak és a magyarság megléte, megmaradása, sőt számbeli, szellemi, anyagi gyarapodása azon is múlik, hogy a közösség életét szervező, szolgáló építő egyházak, oktatási intézmények, politikai képviselet, egyéb szerveződések milyen minőségű munkát végeznek, milyen intenzitással és mennyire szervezetten.

Koszta István azt is elmondta, hogy a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházhoz tartozó hívek többsége a Barcaságban él, vagy a Barcaságból származik, csángó magyar eredetű.

Identitásőrzés a szórványban sötét korszakokban is

„Egyházunk jelenléte markánsan meghatározta és ma is meghatározza a barcasági lét mindennapjait. Feladatának tekinti a gyülekezetépítést, közösségszervezést, ennek keretében a vallási és kulturális értékek népszerűsítését. Nemzeti és vallási értékeink megőrzése mindig is fontos részét képezték hivatásának. A trianoni tragédia sem törte meg egyházunk, népünk alkotókészségét – száz év távlatából is azt látjuk, hogy az élet győzedelmeskedett” – fogalmazott Koszta István.

Mint mondta, küzdelmek és hosszú, sokszor végtelennek látszó, de következetes munka nyomán sikerült létrehozni a nagy-romániai önálló Evangélikus Egyházat: így kezdődött az erdélyi magyar evangélikusság önálló, kínkeserves zarándoklata Nagy-Romániában.

2016. június 30. – július 2. között tartottuk meg a Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Reformációi Zarándoklatát első ízben, a találkozó a szórványban élő magyar közösségeink identitását meghatározó és megerősítő, az összetartozás érzését tápláló, a gyökerek és hagyományok értékelését és újraértelmezését formáló alkalom volt” – mutatott rá Koszta István. Hozzátette, a találkozó elsődleges célja a dél-erdélyi csángó magyar szórványközösségek megerősítése és identitásának formálása volt, ugyanakkor

fontosnak tartották, hogy egy olyan alkalmat teremtsenek, ahol minden csángó magyar találkozhat. Így együtt lehetett a moldvai, a gyimesi, a barcasági, sőt az országhatárokon túli, magát csángó magyarnak valló, vagy a csángókkal szimpatizáló személy is.

Sikeres rendezvény volt, több mint 2500 résztvevővel, a találkozó nagy hatással volt a barcasági magyar közösségre.

Újra becsülete lett a csángó viseletnek

Koszta István arról is beszélt, hogy a találkozónak köszönhetően többek között a csángó ruhának ismét nagy becsülete lett, előkerültek a szőttesek a ládafiából és felkerültek a családi asztalokra, elkezdődött egy értékmegőrző visszarendeződés, amely az ősi hagyatékot előásta. „Előkerültek a csűrökben kallódó szövőszékek és elkezdődött a szövés, az értékmentés.

– fogalmazott a püspökhelyettes.

Annak fontosságát emelte ki, hogy felismerik, hogy Isten úton levő népe, és együtt erősek. „Bátorítjuk, gyámolítjuk egymást ezen az úton, tudatosul bennünk, hogy összetartozunk! Ebben és az ilyenszerű élethelyzetben lélegzik a közösségünk. 2020. július 2-5. között került volna megszervezésre a II. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklata, de sajnos a koronavírus okozta járvány miatt a rendezvény elmaradt. Elmaradt a találkozás élményeiből fakadó lelki töltekezés. Pedig szórványban kihangsúlyozottan fontos a személyes találkozás, amit nem lehet virtuálisan pótolni, hiszen az online tér, a szintetikus, mesterséges „valóság” nem helyettesítheti az életet, a megélt közösségi létezést, a személyes jelenlétet, a kézfogást, az ölelést” – mutatott rá a püspökhelyettes.

Mint mondta, ezért, Isten segítségében bízva 2023-ban sem tesznek le tervükről és június 29. és július 2. között az adott lehetőségek szerint megszervezik ezt a fontos találkozót. „Elengedhetetlen tehát az erős újrakezdés egyházunk életében. Ki kell lépnünk az online térből az valós életbe.

Ebben a közösségben, a mi nagy családunkban szeretnénk gyümölcsöztetni az előző találkozó emlékét és lelkületét” – fogalmazott. Hozzátette, szeretnék, ha ez a rendezvény gyülekezeteik tagjait újból megszólítaná, összegyűjtené. „Jó lenne, ha a pürkereci templomhegy zarándokhellyé válna, ahonnan minden ember az összetartozás hitében megerősödve, térjen haza. Erős vár a mi Istenünk!” – fogalmazott a püspökhelyettes.

Brassó, Tatrang, Pürkerec, Zajzon

A zarándoklat június 29-én a Brassó megyei Bácsfaluban kezdődik. A Hazatérés versus elvándorlás a népszámlálási statisztikák tükrében című kerekasztal-beszélgetésen jelen lesz Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Markó Attila politikus, valamint Gál József vállalkozó az Amerikai Egyesült Államokból, házigazda Adorjáni Dezső Zoltán püspök. Tatrangon az evangélikus templomban tartanak áhítatot, majd néprajzi előadás, kiállítás, táncház szerepel a programban.

Június 30-án a rendezvénysorozat keretében, Barcaság reformációjára és Johannes Honterusra emlékezve vesperás istentiszteletet tartanak a brassói Fekete templomban, igét hirdet Kondor Péter magyarországi evangélikus püspök, beszédet mond Adorjáni Dezső Zoltán püspök, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, a zarándoklat fővédnöke.

Július 1-én, a zarándoklat keretében a résztvevők ellátogatnak a pürkereci templomhegyhez, ahol istentiszteletet tartanak, igét hirdet Adorjáni Dezső Zoltán püspök, beszédet mond Kövér László házelnök, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, valamint Kirsch Gábor Ferenc, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke. Tartanak szabadtéri sokadalmat vásárral, hagyományos termékek bemutatásával. Július 2-án a Brassó megyei Zajzonban istentiszteletet tartanak, újraszentelik a felújított istenházát. A részletes program az eseményről a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Facebook-oldalán található.

A Hagyományok Háza könyvajándéka barcasági iskoláknak

A Hagyományok Háza könyvcsomagjával és egy magánadománnyal gazdagodott az apácai Apáczai Csere János Általános Iskola, valamint a Keresztvári Általános Iskola könyvtára. Az ajándékot az intézmény munkatársa adta át.

Anyanyelven kínál tartalmas programokat minden korosztálynak az 5. Barcasági Gyermekfesztivál Brassóban és környékén

Kisgyerekektől a kamaszokig minden korosztályt megszólító tartalmas programokat kínál november 7–11. között a Barcasági Gyermekfesztivál Brassóban és a környező falvakban.