Jövő héttől indul a magyar nyelvű iskolatévé, leginkább vidéken nehézkes a digitális tanítás

Hétfőtől követhető a magyar nyelvű távoktatás a román közszolgálati televízió országos csatornáján, valamint marosvásárhelyi és kolozsvári regionális stúdiójában a nyolcadikos és tizenkettedikes diákok számára a kisebbségi államtitkárság és az RMDSZ közbenjárására. A TVR Iskolatévé programját a TVR 3 országos csatornán, illetve a kolozsvári és a marosvásárhelyi regionális stúdió műsoraiban fogják sugározni.

A közszolgálati csatorna közleménye szerint a magyar kisebbségi érdekképviselet kérésére egészítették ki az oktatási tárcával kötött megállapodást, így a magyar tannyelvű iskolák diákjai számára hétfőtől péntekig anyanyelvükön közvetítenek magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika, kémia, történelem, földrajz, biológia, informatika és társadalomtudományi órákat.

A TVR magyar nyelvű leckéi a marosvásárhelyi virtuális stúdióban készülnek, és a TVR honlapján, illetve a Youtube-csatornán is elérhetők lesznek.

Az Iskolatévé anyanyelvi műsorait kezdeményező RMDSZ tájékoztatása szerint a televíziós felkészítőket egyelőre a záróvizsgákra készülő nyolcadikos és tizenkettedikes diákok számára készítik, de tervezik a műsorok bővítését más korosztályok számára is, amennyiben elhúzódik a koronavírus-járvány miatt elrendelt rendkívüli állapot.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) is vizsgafelkészítő videók készítését kezdeményezte nyolcadikos diákok számára.

Magyar, román és matematika tantárgyakból a munkacsoportok összeálltak. A pedagógusok hétfőn állnak a Hargita Stúdió kamerái elé, így előre láthatóan szerdától indul a SuliTV8 a Youtube-on, de remélhetőleg több kábeltévé csatornáján is.

Csütörtök délelőtt kezdődtek el az oktatási minisztérium által megszervezett online szemináriumok, amelyekkel felkészítik a pedagógusokat a digitális oktatáshoz szükséges felületek használatára. A román nyelven zajló oktatóvideókban az Office 365, Google Meet, Zoom, Livresq și Google Classroom programokat ismertetik, és a CRED nevű projekt saját, illetve Facebook-oldalán érhetők el.

A minisztérium kérte a tanfelügyelőségeket, hogy hívják össze a pedagógusokat az online felkészítőkre.

Közben több tekintetben is nehezen birkóznak meg a távoktatás kihívásaival a diákok és a szülők. Lapunkat több szülő megkereste, hogy az első napokban a feladatok tömkelege zúdult a gyerekére, egész nap tanult, feladatokat oldott, oktató videókat, filmeket nézett. A tanárok különböző csatornákon próbálják tartani a diákkal a kapcsolatot, így a gyereknek újabb és újabb alkalmazásokat kell telepítenie a telefonjára, laptopjára.

Furcsa és szokatlan helyzet a kényszertávoktatás a virtuális katedra mind a két oldalán levőknek: a pedagógusoknak és másik oldalon a diáknak, valamint a szülőknek is

– szögezte le lapunk megkeresésére Ferencz S. Alpár, az RMPSZ alelnöke.

A távoktatás módja tanintézetenként, pedagógusként, sőt családonként változik, attól függően, hogy ki milyen megoldást választ, mennyi erőforrást, időt, energiát tud erre mozgósítani. A RMPSZ együttműködésre kéri a szereplőket, arra, hogy a pedagógusok, diákok, szülők támogassák egymást, hiszen a cél közös: a vészhelyzetben is fenntartani a gyerekek érdeklődését a tanulás iránt, hogy otthon is kialakuljon a napirend, hogy ha majd a kényszerszünet lejár, zökkenőmentesen lehessen továbblépni.

A negatívumokat a tapasztalathiány okozza, ezért fordul elő, hogy a pedagógusok többféle eszközhöz és megközelítésmódhoz fordulnak.

Ferencz S. Alpár rámutatott, bebizonyosodott, hogy a tanároknak van ismeretük az online eszközökről, ám ezt korábban ritkán alkalmazták, és abban bízik, hogy a kényszerhelyzet odavezet, hogy az online ezentúl jobban beépül a pedagógiai gyakorlatba. A szakember ugyanakkor arra is rámutatott, a vészhelyzetben mutatkozik meg, hogy az oktatási minisztérium soha nem foglalkozott mélyrehatóan a digitalizálással.

– szögezte le Ferencz S. Alpár. A minisztérium csak ajánlásokat fogalmaz meg, ebből próbálják a pedagógusok elhivatottságból, felelősségérzetből kihozni a lehető legtöbbet, szögezte le az alelnök. Abban bízik, hogy idővel letisztulnak a dolgok, a pedagógusok, a diákok, a szülők megszokják a távoktatást, jól veszik az akadályokat.

A vidéken tanító pedagógusok és diákok egy része nincs felkészülve a digitális platformok használatára, sok tanár pedig hasznosítani sem tudná ezeket, mert vannak diákok, akik még internet-hozzáféréssel sem rendelkeznek.

Összesen 381 iskolás és óvodás jár a siménfalvi Marosi Gergely Általános Iskolába. Az intézmény igazgatója, Csáki Péter megkeresésünkre kifejtette, az iskolában nincs olyan nyolcadikos, akinek ne lenne valamilyen okoseszköze, amelyen keresztül megkaphatja a szükséges tananyagokat.

A kisebb falvakból ingázó gyerekek közül azonban akadnak, akiknek nincs lehetőségük számítógéphez férni, őket telefonon hívták fel a tanítók, hogy elmagyarázzák, mit tanuljanak, de nyilván leckét így nem tudnak átadni nekik.

Léta Áron, az erdőszentgyörgyi Szent György Technológiai Gimnázium igazgatója elmondta, van egy előkészítő és egy harmadik osztályuk, ahová olyan tanulók járnak – zömében romák – , akiknek nincs internet-hozzáférésük, illetve létezik egy kilencedikes szakiskolai osztály is, akikkel sem a tanárok, sem pedig az osztályfőnök nem tudta felvenni a kapcsolatot annak ellenére, hogy a 16 éves diákoknak van saját okostelefonjuk. És vannak olyan iskolák is, ahol a gyerekek szüleinek nagy része írástudatlan, nincs számítógépük, internetük.

Karp Ágnes, a marosvásárhelyi Szász Adalbert Sportlíceum tanítónője megkeresésünkre elmondta, másodikos tanítványai hozzá voltak szokva ahhoz, ami most történik távoktatásban, az eddigi munkaformát igyekeznek folytatni. „Az osztályommal van Facebook-csoportunk, amiben természetesen benne vannak a szülők is, és már múlt héten küldtem anyagokat, amikben önellenőrzési lehetőség is van: a megoldásokat kattintással el lehet érni” – mondta Karp Ágnes. Hozzátette, kérdéses, hogy a szülők, akik közül még sokan dolgoznak, miként tudnak odaülni a gyerekek mellé tanulni.

„A lényeg az, hogy a gyerekek ne távolodjanak el a tanulástól, napi szinten foglalkozzanak a tantárgyakkal, mert kár lenne elkótyavetyélni az időt, ugyanakkor unalmas is bent, így jól is jön, hogyha feladatokat kap a gyerek. A számonkérés nehéz persze, de ha a feladatok megoldásánál inspirálódik, vagy segítséget kér a kisdiák, akkor is jó, hogy dolgozik” – mutatott rá a tanítónő. Mint mondta, azt is figyelembe kell venni, hogy a kicsiknél az sem jó minden szempontból, hogy sokat lógnak a számítógépen.