HIRDETÉS
Nem segít ezen a helyzeten a kormány legújabb kezdeményezése sem, amely szerint úgynevezett helyi gasztronómiai pontokat alakítanának ki, ahol a hivatalosan bejegyzett családi vállalkozások családias, hagyományos ételeket főzhetnének a vendégeknek, a feltételek azonban meglehetősen szigorúak.
A helyi gasztronómiai pontokat családi vállalkozások, engedéllyel rendelkező magánszemélyek vagy cégek működtethetik. Sikó-Barabási Sándor háromszéki főállatorvos a Krónika érdeklődésére elmondta, a tervezet szerint az igazgatóságnál hivatalosan bejegyzett családi vállalkozás korlátozott menüsort szolgálhat fel – legtöbb kétfélét a levesből, főételből és desszertből –, ezeket a készítés napján el is kell fogyasztani.
Az előírásban az is szerepel, hogy csak a vállalkozó, illetve a családtagjai főzhetnek, de rendszeres orvosi szűrővizsgálaton kell átesniük. Az alapanyagokat pedig csak hivatalosan engedélyezett egységektől szerezhetik be, hogy élelmiszer-biztonsági szempontból követhetők legyenek.
A főállatorvos hangsúlyozta, ez korlátozza az ételek hagyományos, „családias” jellegét, hiszen az alapanyagokat kénytelenek lesznek üzletből, bejegyzett, engedéllyel rendelkező farmokról, vágóhidakról megvenni, tehát tulajdonképpen a fűszerezésen kívül semmit nem tehetnek hozzá a családi portáról, sem az otthon felnevelt állatok húsát, vagy éppen a saját tojást.
„Az egyértelmű, hogy teljesen más íze van egy háztájon nevelt és levágott sertés húsának, mint amit a nagyáruházakban megvásárolunk” – szögezte le az igazgató, aki szerint köztes megoldást jelentene, ha kis vágóhidakat létesítenének, ahová a gazdák bevihetnék az állataikat, ott ellenőrzött körülmények között vágnák le, majd otthon, hagyományos módon feldolgoznák, ezt követően pedig feltálalnák a vendégeiknek.
Daragus Attila, az Országos Faluturisztikai Szövetség (ANTREC) Kovászna megyei elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, valóban vonzó lehetne a turistáknak, ha a háztájon megtermelt alapanyagokból készült fogásokkal vendégelik meg őket, ám meglátása szerint a biztonság ennél sokkal fontosabb.
– fogalmazta meg Daragus Attila, aki maga is vendéglátóipari egységet működtet Bálványosfürdőn. Daragus szerint a másik szempont az, hogy tisztességtelen versenyt jelenthet, ha valaki olyan alapanyagból főz, ami után nem fizet adót, így esetleg olcsóbban kínálhatja a terméket, mint aki kénytelen beszámolni az árba az adóvonzatot. Rámutatott, a panziókban most is megkínálják a vendégeket például házikenyérrel, mert veszélytelen, vagy a kertben termett friss zöldséggel, gyümölccsel.
A Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakemberei egyébként november végéig találkozókat szerveznek a térségben, ismertetik a helyi gasztronómiai pontok létesítésének és működtetésének feltételeit, ugyanakkor felmérik az igényeket, és a visszajelzések alapján módosításokat is javasolnak a jogszabálytervezethez.
