Interjú Tamás Sándorral, a Kovászna megyei tanács elnökével

Az infrastrukturális beruházások szerepelnek a megyeháza prioritásai közt – mondta a Krónikának adott interjújában Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.

Bíró Blanka

2012. július 06., 09:472012. július 06., 09:47

 – Második mandátumát kezdte el a megyei önkormányzat élén. Összeállította már a teendők lajstromát?

– Az új mandátumot új koncepcióval, új tervvel indítjuk: nevet adunk a megye fejlesztésének. Háromszék közigazgatási történetében a legnagyobb szerepe Pótsa József főispánnak volt, aki 26 éven át állt a megye élén, és akinek a nevéhez fűződik többek között a Háromszéki Gazdák Egyesületének megalapítása, az első székely szövőgyár létrehozása, a Háromszék Vármegyei Szegények Menedékháza és az Árvafiú-szeretetház melletti bábáskodás, a Székely Mikó Kollégium főgimnáziummá való fejlesztése, a Székely Nemzeti Múzeum megalapozása, a Kárpát Egyesület Háromszéki Osztályának bejegyzése is. Ezért kapta a tervcsomagunk a  Pótsa József megyefejlesztési program nevet. A Pótsa-programnak két része van: az infrastrukturális beruházások, utak, hidak, sporttermek, iskolák, művelődési házak építése és javítása, másrészt a közösségépítés. Nagy elődeink is hangsúlyt fektettek arra, hogy a székely közösség különböző intézményeit támogassák. Egy közösséget akkor lehet fejleszteni, ha nemcsak vassal és betonnal, hanem közösségi rendezvényekkel is gazdagítjuk. Egyik nem zárhatja ki a másikat, egyiket nem  lehet a másik nélkül megvalósítani. Szükség van a fejlesztésre, hogy  jobb úton járjunk, tisztább legyen az ivóvíz, hogy gyerekeinket korszerű iskola várja, de szükségesek a közösségi élmények, lovasrendezvények, nemzeti ünnepeink, a szoborállítások.

– A kampányban gyakran hangoztatta, hogy a következő négy évben folytatni kell a megkezdett munkálatokat. Melyek a fontosabbak?

– Kiemelném a Kovászna–Kézdivásárhely közötti útszakasz korszerűsítését. Nemcsak egy útról van szó, hanem 4 hídról, 47 átereszről, 9 kilométer járdáról, betonozott árkokról, kapubejáratokról, 650 irányjelző tábláról. Nem az volt a cél, hogy gyorsan a választások előtt szalagot vágjunk, hanem hogy tisztességesen elkészítsük. Be kell fejezni az EU-s pénzből elkezdett projekteket: a megyei szintű hulladéklerakó megépítését, a megye városaiban a víz- és csatornarendszer felújítását és korszerűsítését, vagy a szociális háló erősítését. Kevesen tudják, hogy naponta 1200 gyerekről és 200 idős emberről gondoskodunk. Évről évre nagyobb összeget fordítunk a civil szervezetek támogatására, melyek az otthoni beteggondozással foglalkoznak. A fejlesztések kormányprogramokkal,
EU-s pályázatokkal valósíthatók meg, 2013-ban elő kell készülnünk a következő hétéves EU-s finanszírozási ciklusra is. 

– Készül arra, hogy a következő négy évben „ellenszélben” kell dolgoznia, hogy a kormánypénzek sem olyan ütemben érkeznek, mint korábban, vagy hogy megtorpedózzák a közösségi rendezvényeket?

– Mi mindig vállaltuk a dolgok nehezét. Az elmúlt években a gazdasági válság ellenére úgy forgattuk eszünket és kapcsolatrendszerünket, hogy sikerült több kormánypénzt hozni Háromszékre, mint más megyéknek. Ebben szerepe volt a politikai lobbinak és nyilván a személyes kapcsolatrendszernek is. De az kétségtelen, hogy ebben az országban azok kerülnek előtérbe, azok tudnak fejlődni, akik bele tudnak szólni az országos politikai kérdésekbe. Úgy érzem, idén a parlamenti választáson való esetleges jó szereplés után, karácsony környékén ismét olyan politikai helyzetet tudunk kialakítani, hogy beleszólhassunk az ország dolgaiba. Erre azért van szükség, hogy a magyar közösség jogait bővítsük, és hogy azokat a településeket, régiókat fejlesszük, ahol élünk. Nem az a cél, hogy minisztereink és parlamenti képviselőink legyenek – az csupán eszköz arra, hogy az erdélyi, székelyföldi magyar közösségnek ezt a két ügyét előre tudjuk vinni. Én azt gondolom, hogy most néhány hónapos nehezebb időszak van, ezzel szembenéztünk, vannak tartalékaink, van eszünk, hogy túl tudjuk élni. Véleményem szerint nem négy sovány esztendő, hanem négy sovány hónap vár ránk.

– Van-e olyan része a megyének, amelyre a következő időszakban kiemelten figyelnek?

– Barót és Kézdivásárhely két olyan település, ahol a korábbi hanyag városvezetés miatt megállt a fejlődés. Kézdivásárhely egy főre eső költségvetési bevétele nagyobb mint Sepsiszentgyörgynek, tehát jó gazdasági potenciállal rendelkező város. Ám Sepsiszentgyörgyön van egy jó városgazda, látszik a munkája eredménye, míg  Kézdivásárhelyen az elmúlt négy évben egy hanyag elöljáró csődbe vitte a várost, lerobbantotta a köztereket.

– Kovászna megyében évek óta égető probléma a munkahelyek hiánya. Milyen elképzelései vannak a gazdasági fellendítésre, befektetők vonzására, munkahelyteremtésre?

– A megyei önkormányzatnak szűk tere van, például nincs területe, amit felajánlhatna a befektetőknek. Ezért elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre fektetjük a hangsúlyt, hiszen  egy vállalkozó csak olyan településre megy, ahol van víz- és csatornahálózat, jók az utak. A megyei önkormányzat elsődleges feladata,  hogy a megyében öszszehangolja az infrastrukturális beruházásokat. Azért itt nem állunk meg,  ki szeretnénk alakítani egy partnerséget a sepsiszentgyörgyi önkormányzattal, amely EU-s támogatást nyert ipari park létrehozására. Ezen belül nemcsak a klasszikus ipart, hanem a mezőgazdasági feldolgozóipart is be szeretnénk indítani, hiszen a mezőgazdaság jelenti a megye jelentős részében a megélhetési forrást.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 19., csütörtök

Új falképeket találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során

Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.

Új falképeket találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során
2025. június 19., csütörtök

Sószennyezés a Maroson: immár tilos itatásra vagy öntözésre használni a folyó vizét Arad megyében

Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.

Sószennyezés a Maroson: immár tilos itatásra vagy öntözésre használni a folyó vizét Arad megyében
2025. június 19., csütörtök

Beszakadások miatt tovább nőtt a Korond patak sótartalma, pusztulnak a hódok is a Kis-Küküllőben

Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.

Beszakadások miatt tovább nőtt a Korond patak sótartalma, pusztulnak a hódok is a Kis-Küküllőben
2025. június 19., csütörtök

Egyszerű tippeket ajánlanak a rendőrök lakásbetörés ellen

Minden június 18-án a Lakásbetörések Megelőzésének Európai Napja alkalmából a rendőrség különféle rendezvényekkel hívja fel a lakosság figyelmét az éberségre, és javainak védelmére. Háromszéken szórólapokat osztogattak a rendőrök.

Egyszerű tippeket ajánlanak a rendőrök lakásbetörés ellen
2025. június 19., csütörtök

Alvászavarok enyhítését célzó ingyenes pszichológiai kezelést lehet igényelni Kolozsváron

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.

Alvászavarok enyhítését célzó ingyenes pszichológiai kezelést lehet igényelni Kolozsváron
2025. június 19., csütörtök

Kijelölték az új román–magyar határátkelő helyét

A Temes megyei Óbéb és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között épül meg hamarosan a legújabb román–magyar határátkelőhely. Ez lesz a 23. román–magyar közúti határátlépő hely.

Kijelölték az új román–magyar határátkelő helyét
2025. június 19., csütörtök

Parajd: a vízbetörés óta nem észleltek hirtelen elmozdulást a magyar kutatók

Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.

Parajd: a vízbetörés óta nem észleltek hirtelen elmozdulást a magyar kutatók
2025. június 19., csütörtök

„Nem akarunk betegek exportőrei lenni” – Magyar–román közegészségügyi együttműködés

A daganatos megbetegedések korai felismerésére és kezelésére, a prevencióra és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló magyar–román együttműködést ültet gyakorlatba Békés és Arad megyei európai uniós támogatással.

„Nem akarunk betegek exportőrei lenni” – Magyar–román közegészségügyi együttműködés
2025. június 18., szerda

Máramarosnak törvényben rögzített napja lett augusztus 15-e

Máramarosnak törvényben rögzített hivatalos napja van szerdától.

Máramarosnak törvényben rögzített napja lett augusztus 15-e
2025. június 18., szerda

A parajdi sóbánya tárnáit elárasztó víz hamarosan telítődik sóval, nem áll fenn omlásveszély

A parajdi sóbánya tárnáit elárasztó víz hamarosan telítődik sóval – jelentette ki szerdai parajdi sajtótájékoztatóján Nicolae Sebastian Șoltuz, a Salrom beruházási igazgatója.

A parajdi sóbánya tárnáit elárasztó víz hamarosan telítődik sóval, nem áll fenn omlásveszély